Előszó
„A személyek szabad áramlása témakörének statisztikai szempontú vizsgálata" című projekt a Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Központi Statisztikai Hivatal együttműködése keretében valósult meg. Az együttműködés fő feladata az Európai Unióhoz történő magyar csatlakozás egyik kényes (ha nem a legkényesebb) tárgyalási fejezetének, a „Személyek szabad áramlása" fejezetnek a vizsgálata volt - kemény statisztikai mutatók készítésével és felhasználásával. A projekt nem titkolt céljaként szerepelt a csatlakozási tárgyalások során a magyar küldöttségek által használható, a vándormozgalomra vonatkozó releváns és aktuális statisztikák és egyéb információk szolgáltatása. A Szociális és Családügyi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal közös projektje tehát egyrészt naprakész, metodikailag megtisztított adatokat biztosított a tárgyaló delegációnak a migráció kérdéskörében. Az együttműködés másik felében, a kutatási részben pedig nagyobb lélegzetű tanulmányokon keresztül került sor a migrációban fontos szerepet játszó népesség csoportok és egyes államok migrációs fejleményeinek és azok vélhető hatásainak a vizsgálatára. A kutatást csak a szükséges mértékig akartuk beszűkíteni az Európai Unióhoz történő csatlakozás vázába; egyebekben törekedtünk a szélesebb spektrumú vizsgálódásra. Az együttműködés kutatási részében az alább felsorolt nyolc téma kidolgozása valósult meg; a kötet a jelzett témakörök statisztikai nézőpontú feldolgozásáról és elemzéséről szóló válogatott tanulmányokat és az összefoglaló tanulmányt tartalmazza. Az érintett témák a következők voltak:
1. A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok felmérése a kilencvenes években, különös tekintettel az Európai Unió tagállamaiban tartózkodókra, továbbá a visszavándorló (hazatérő) magyar állampolgárok vizsgálata.
2. Kivándorló magyar állampolgárok vizsgálata a főbb európai fogadó országokban, nevezetesen Németországban és Ausztriában.
3. Az Európai Unió tagállamaiból bevándorló és Magyarországon munkát vállaló uniós polgárok.
4. A gyermekek vándorlása - családegyesítés.
5. A külföldön tanuló magyar diákok és a Magyarországon tanuló külföldi diákok.
6. A külföldön munkát vállaló magyar munkaerő, különös tekintettel Németországra és Ausztriára.
7. A magyar nyugdíjasok nemzetközi vándorlása.
8. A kapcsolat a hivatalos EU vélemények és aközött, hogy az adott tagállamok közvéleménye hogyan ítéli meg a csatlakozni kívánókat.
A szerzők egységes felhasználói szempontokat kaptak tanulmányaik elkészítésének vezérfonalául, amelyeket meglehetősen szűk időhatárok között kellett befejezniük.
Vissza