Fülszöveg
Mennyire nehéz a magyar humoros irodalomban Karinthy Frigyes után új stílust kezdeni!
Először Gádor Bélának sikerült ez, a felszabadulás után induló humorista írónemzedék egyik legtehetségesebb tagjának.
Gádor 1906-ban született Nyíregyházán. Gyermekkorának, ifjúságának világát a "Néhány első szerelem története" című líraian humoros novellaciklusból ismerheti meg az olvasó. Budapestre került, szerény kistisztviselői életet élt. A háború előtti években viszonylag keveset írt: egy folytatásos újságregényt, néhány humoreszket, karcolatot, de a nagytehetségű szatirikus ekkor még csak ígéret.
Az 1945-ös esztendő Gádornak a szó mindenféle értelmében felszabadulás. Felszabadul a fasizmus fenyegető szorításából és ennek következtében minden bénító emberi és írói gátlása alól. Beleveti magát a közéletbe: 1947-től a Ludas Matyi vezető munkatársa, nagy szerepet van a szocialista tartalmú, a legszélesebb tömegekhez szóló szatirikus publicisztika megteremtésében.
Gádor végigjárja a humoros...
Tovább
Fülszöveg
Mennyire nehéz a magyar humoros irodalomban Karinthy Frigyes után új stílust kezdeni!
Először Gádor Bélának sikerült ez, a felszabadulás után induló humorista írónemzedék egyik legtehetségesebb tagjának.
Gádor 1906-ban született Nyíregyházán. Gyermekkorának, ifjúságának világát a "Néhány első szerelem története" című líraian humoros novellaciklusból ismerheti meg az olvasó. Budapestre került, szerény kistisztviselői életet élt. A háború előtti években viszonylag keveset írt: egy folytatásos újságregényt, néhány humoreszket, karcolatot, de a nagytehetségű szatirikus ekkor még csak ígéret.
Az 1945-ös esztendő Gádornak a szó mindenféle értelmében felszabadulás. Felszabadul a fasizmus fenyegető szorításából és ennek következtében minden bénító emberi és írói gátlása alól. Beleveti magát a közéletbe: 1947-től a Ludas Matyi vezető munkatársa, nagy szerepet van a szocialista tartalmú, a legszélesebb tömegekhez szóló szatirikus publicisztika megteremtésében.
Gádor végigjárja a humoros újságírást és a kabarészínpad iskoláját. Humoreszkjei, tréfái, konferanszai a kabaré és a sajtó egyik legnépszerűbb alakjává teszik. Ír színműveket, filmet, bábdarabokat, a "Lyuk az életrajzon" című kitűnő szatíráját hosszú ideig nagy sikerrel játssza a Nemzeti Színház.
Az ötvenes évek végén művészete elmélyül. Érdeklődésére az életben az általánosabb emberi problémák, az irodalomban az igényesebb műfajok: a novella, a szatirikus kisregény, az irodalmi humoreszk felé fordul. József Attila-díjjal tüntetik ki, egymás után jelennek meg és fogynak el humoros gyűjteményei, új stílusát egyre többen ismerik és szeretik meg.
1961-ben, írói ereje teljében, tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál, mielőtt még pályájának tehetsége által meghatározott legmagasabb csúcsára feljuthatott volna. Legjobb írásai azonban így is helyet biztosítanak számára a magyar szatirikus irodalom élvonalában.
Öt esztendő eltelte után újra olvasva műveit és elhagyva azokat az írásokat, melyek csak napi érdekességűek vagy gyengébben sikerültek - megmaradt ez a kötetre való, melyben maradandó fényességgel csillog Gádor Béla humora. Sajátságos humor ez. Mindig kesernyés egy kicsit, ha a sorsról szól, mellyel az embernek meg kell birkóznia, de mindig felmelegszik, ha az emberről, melynek csak bűneivel szemben kérlelhetetlen - hibáival mindig megértő.
Vissza