Előszó
Kedves Olvasó!
Egy komolyabb betegség mindig megrázó módon érkezik az ember életébe.
Először nem is akarjuk elhinni. Nem, ez egy rossz álom. Velem ilyen nem történhet! A szomszéd, a munkatárs,...
Tovább
Előszó
Kedves Olvasó!
Egy komolyabb betegség mindig megrázó módon érkezik az ember életébe.
Először nem is akarjuk elhinni. Nem, ez egy rossz álom. Velem ilyen nem történhet! A szomszéd, a munkatárs, a haver, ők igen, ők megbetegedhetnek, de nekem sosem volt még náthám sem!
A következő fázis az: miért pont én? Mit vétettem a Sorsnak, a jó Istennek, hogy így büntet? Fiatal vagyok még hozzá! Az én koromban mások vígan... Aztán feltesszük magunknak a gyötrő kérdést: mit kellett volna, mit kell másként tennem?
Azóta, amióta egy közeli hozzátartozóm halálosnak mondott betegségével szembesültem - ennek már több, mint húsz éve -, erre a kérdésre keresem a választ. Miért betegszünk meg? Miért lesznek betegek az emberek egyre fiatalabban és egyre súlyosabban? Mit tehetünk azért, hogy egészségesen élhessük végig az életünket, szenvedés nélkül, elkerülve a korai halált?
A genetikusok szerint az emberi szervezet 120 évre van hitelesítve, egyesek szerint még többre. Ez azt jelenti, hogy ha valaki száz évesen hal meg, még az is túl korai! Régen járványok tizedelték az emberiséget, éhezés és háborúk. A világ boldogabbik felén mindez immár nincs így. Miért, hogy bár az átlagéletkor nőtt, messze nem éri el azt, amire születtünk, amit genetikai adottságaink lehetővé tesznek?
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal