A vakondherceg

Fülszöveg

Egy Viktória korabeli brit herceg szerteágazó, tágas alagútrendszert építtet ki birtoka alatt, hogy észrevétlenül közlekedhessen kastélya és a környező települések közt. Csakhogy viselkedésében nem ez az egyetlen furcsaság: a magányos különcöt föld alatti kocsikázásai korántsem teszik boldoggá... aminthogy hatalmas vagyonának egyéb áldásai sem. Kerüli az embereket - vajon miért? Személyzetével szívélyes, a közrendűekkel közvetlen, mégis az terjed róla, hogy csúf, eltorzult arcú szörnyeteg, aki emiatt menekült a föld alá. A herceg amúgy két közismert viktoriánus híresség, Hasfelmetsző Jack és az Elefántember kortársa... A történésekről és hátterükről elsősorban saját naplóbejegyzéseiből értesülünk. Hat téli hónapon át írja őket, közéjük időről-időre a mellékszereplők rövidebb elbeszélései illeszkednek. (A „játszó személyek" közül a legfontosabb talán az inas - aki azonban paradox módon csupán egyszer szólal meg.) A beszámolók eleinte csupán egy rokonszenves, bár kissé bogaras öregember alakját idézik elénk, akinek napjaira mind sötétebb árnyak vetülnek. A törékeny egészségű nagyúr testi és lelki kínokkal küzd, egyre inkább úgy érzi: valamiféle súlyos baj sorvasztja. Nehezen viseli kopaszságát, általános testi romlását, furcsa fájdalmait. Egy kisgyerekkori tragédia homályos emléke is gyötri, a történteket azonban jó ideig képtelen pontosan felidézni. A mindenkivel nyájas főrenddel nekünk, olvasóknak is egyre bensőségesebb a viszonyunk. A mind rigolyásabb, s ezért környezete számára utóbb szinte elviselhetetlen öregúr bonyolult lényét Jackson virtuóz írói megoldásokkal tárja elénk. A hol babonás, hol a tudomány legfrissebb vívmányai iránt érdeklődő hipochonder egyfolytában a világ dolgain rágódik... Érdeklődése középpontjába fokozatosan az emberi agy kerül: mi másért is lopna egy brit herceg koponyalékelő műszert egy klinikáról...? Vissza