kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kiskapu Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 603 oldal |
Sorozatcím: | Tanuljuk meg 24 óra alatt |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 19 cm |
ISBN: | 963-9637-09-2 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. CD-melléklet nélkül. |
A szerzőről | |
Bevezetés | |
Alapok | |
Ismerkedés az XML-lel | 3 |
Minek nekünk XML? | 4 |
A HTML rövid története | 5 |
Nyelvek kavalkádja az XML-lel | 6 |
A HTML és az XML közelítése | 8 |
Az XML és a webböngészők | 10 |
XML a való életben | 13 |
Összefoglalás | 15 |
Kérdések és válaszok | 15 |
Feladatok | 16 |
Kvíz | 16 |
Válaszok | 16 |
Gyakorlatok | 16 |
XML dokumentumok létrehozása | 17 |
Gyors bevezetés az XML használatába | 18 |
Az XML építőkövei | 18 |
Az elemek belülről | 20 |
Az XML öt parancsolata | 22 |
Az XML speciális szimbólumai | 24 |
Az XML deklaráció | 25 |
A megfelelő XML szerkesztő kiválasztása | 26 |
Első XML dokumentumunk | 29 |
XML dokumentumok megjelenítése | 32 |
Összefoglalás | 35 |
Kérdések és válaszok | 36 |
Feladatok | 37 |
Kvíz | 37 |
Válaszok | 37 |
Gyakorlatok | 37 |
Az XML adatok meghatározása | |
Az adatok meghatározása DTD séma segítségével | 41 |
Saját jelölőnyelv létrehozása | 42 |
Sémák és adatmodellezés XML-lel | 44 |
A DTD technológia (Document Type Definition) | 45 |
Az XML Schema (XSD) technológia | 46 |
A sématechnológiák összehasonlítása | 48 |
Miért fontos ellenőrizni a dokumentumok érvényességét? | 50 |
A DTD alapjai | 51 |
A DTD részei | 52 |
Elem vagy attribútum? | 54 |
Ássunk az elemek mélyére! | 55 |
Üres elemek | 56 |
Gyermekelemek egy csak elemeket tartalmazó (element-only) elemben | 57 |
A szöveges tartalom és a gyermekelemek kombinálása kevert elemekben | 59 |
Tetszőleges tartalmú (ANY) elemek | 61 |
Használjunk attribútumokat | 62 |
Több attribútum egyidejű használata | 65 |
Példa egy teljes DTD-re | 68 |
Összefoglalás | 68 |
Kérdések és válaszok | 69 |
Feladatok | 69 |
Kvíz | 69 |
Válaszok | 69 |
Gyakorlatok | 70 |
Ássunk az XML dokumentumok mélyére! | 71 |
Megjegyzések elhelyezése az XML dokumentumokban | 72 |
Karakterkódolás az XML dokumentumokban | 73 |
Az egyedek csodálatos világa | 76 |
Értelmezett egyedek | 78 |
Általános egyedek | 78 |
Paraméteregyedek (parameter entities) | 80 |
Nem értelmezett egyedek (unparsed entities) | 81 |
Belső és külső egyedek | 81 |
A jelölések (notations) jelentősége | 83 |
A CDATA használata | 84 |
On-line rádió megvalósítása XML segítségével | 85 |
Összefoglalás | 88 |
Kérdések és válaszok | 89 |
Feladatok | 90 |
Kvíz | 90 |
Válaszok | 90 |
Gyakorlatok | 90 |
Névterek használata | 91 |
A névterekről általában | 92 |
A névterek elnevezése | 94 |
Névterek deklarálása és használata | 95 |
Alapértelmezett névterek | 98 |
Explicit névterek | 98 |
Összefoglalás | 101 |
Kérdések és válaszok | 102 |
Feladatok | 02 |
Kvíz | 102 |
Válaszok | 102 |
Gyakorlatok | 103 |
Átméretezhető vektorgrafika készítése SVG-vel | 105 |
Mi is az az SVG? | 106 |
A pixel- és vektorgrafika összehasonlítása | 107 |
Az SVG és a vele rokon technológiák | 108 |
A Microsoft válasza a vektorgrafika térhódítására | 108 |
A Macromedia Flash | 108 |
SVG mobil eszközökön | 109 |
Az SVG nyelv belülről | 110 |
Az SVG váza | 110 |
Koordinátarendszerek az SVG-ben | 111 |
Egy SVG rajz létrehozása | 112 |
A gyökérelem | 113 |
Alakzatok rajzolása az SVG gyermekelemeinek segítségével | 116 |
Négyszögek | 116 |
Körök | 118 |
Ellipszisek | 118 |
Vonalak | 120 |
Összetett alakzatok | 121 |
Sokszögek | 122 |
A polyline elem | 123 |
Alakzatok megjelenésének befolyásolása CSS stíluselemek segítségével | 124 |
Kitöltés színátmenettel | 125 |
Útvonalak (path) rajzoláa | 127 |
Szöveg létrehozása SVG-ben | 129 |
Szabad szöveges tartalom | 129 |
Szöveg ráillesztése egy útvonalra | 130 |
SVG rajz beágyazása egy weblapba | 133 |
Összefoglalás | 134 |
Kérdések és válaszok | 134 |
Feladatok | 134 |
Kvíz | 135 |
Válaszok | 135 |
Gyakorlatok | 135 |
Az XML Schema használata | 137 |
Az XML Schema alapjai | 138 |
Az XSD adattípusai | 139 |
Az XSD sémák és az XML dokumentumok kapcsolata | 141 |
Az egyszerű típusok használata | 142 |
A karakterlánc (string) típus | 143 |
A logikai (boolean) típus | 143 |
Számtípusok | 144 |
Dátum és idő típusok | 145 |
Egyéni típusok | 147 |
Felsorolt típusok | 150 |
Listák | 151 |
Minta alapú típusok | 152 |
Ássunk az összetett típusok mélyére! | 154 |
Üres elemek | 154 |
Csak elemeket tartalmazó elemek | 155 |
Kevert tartalmú elemek | 156 |
Sorozatok és választások | 157 |
Névterek és XSD sémák | 161 |
Az xsd előtag | 161 |
Sémadokumentumokra való hivatkozások | 161 |
Példa egy teljes XSD sémára | 163 |
A RELAX NG és az XML Schema technológia jövője | 165 |
Összefoglalás | 166 |
Kérdések és válaszok | 167 |
Feladatok | 168 |
Kvíz | 168 |
Válaszok | 168 |
Gyakorlatok | 168 |
XML dokumentumok érvényességének ellenőrzése | 169 |
Néhány szó a dokumentumok helyességéről | 170 |
Az ellenőrzés eszközei | 172 |
DTD alapján történő ellenőrzés | 173 |
Az érvényesség ellenőrzése XSD séma alapján | 176 |
Érvénytelen dokumentumok javítása | 178 |
A dokumentumok jól formázottságának ellenőrzése | 180 |
Összefoglalás | 181 |
Kérdések és válaszok | 181 |
Feladatok | 182 |
Kvíz | 182 |
Válaszok | 182 |
Gyakorlatok | 183 |
XML dokumentumok formázása és megjelenítése | |
XML-formázási módszerek | 187 |
Stíluslapok és az XML dokumentumok formázása | 188 |
Stíluslapok iránti igény megjelenése | 189 |
Ismerkedés a CSS és XSL technológiával | 190 |
XML dokumentumok formázása stíluslapokkal | 193 |
A CSS, XSLT és XSL-FO használata | 194 |
Stíluslapok a gyakorlatban | 196 |
A feladat megoldása CSS segítségével | 198 |
A feladat megoldása XSLT segítségével | 200 |
Összefoglalás | 202 |
Kérdések és válaszok | 203 |
Feladatok | 204 |
Kvíz | 204 |
Válaszok | 204 |
Gyakorlatok | 204 |
XML tartalom formázása CSS stíluslapokkal | 205 |
Ismerkedés a CSS-sel | 206 |
Bevezetés a CSS stílusok használatába | 211 |
A szöveg elrendezésével kapcsolatos tulajdonságok | 211 |
Szövegformázási tulajdonságok | 212 |
A stíluslapok és az XML dokumentumok összekapcsolása | 215 |
Első CSS stíluslapunk | 216 |
Helymeghatározás CSS segítségével | 219 |
Játék a Z-indexszel | 224 |
Margók | 226 |
Belső térkitöltés (padding) | 228 |
Az elemek igazítása | 229 |
Szövegformázási fogások | 230 |
Betűtípusok | 230 |
Dobjuk fel a szöveget színekkel és háttérképekkel | 232 |
A térközök beállítása | 235 |
Második teljes stíluslapunk | 236 |
Összefoglalás | 239 |
Kérdések és válaszok | 240 |
Feladatok | 241 |
Kvíz | 241 |
Válaszok | 241 |
Gyakorlatok | 242 |
Bevezetés az XSL használatába | 243 |
Az XSL alapjai | 244 |
Az XSL összetevői és részei | 247 |
Az XSLT (XSL Transformation) technológia | 248 |
Az XPath | 249 |
XSL-FO (XSL Formatting Objects) | 250 |
Bevezetés az XSLT használatába | 251 |
Sablonok (template) | 252 |
Minták és kifejezések | 257 |
Egy XSL stíluslap és egy XML dokumentum összekapcsolása | 258 |
Első XSLT stíluslapunk | 259 |
Összefoglalás | 264 |
Kérdések és válaszok | 264 |
Feladatok | 265 |
Kvíz | 265 |
Válaszok | 266 |
Gyakorlatok | 266 |
XML dokumentumok átalakítása XSLT segítségével | 267 |
Az XSL-ről részletesebben | 268 |
Sablonok létrehozása és alkalmazása | 269 |
A csomópontok feldolgozása | 272 |
A csomópontok rendezése | 274 |
A minták használatának alapjai | 275 |
A kifejezések használata | 277 |
Munka az operátorokkal | 277 |
A szabványos függvények használata | 279 |
Egy teljes példa az XSLT alkalmazására | 281 |
Egy másik példa az XSLT használatára | 284 |
Összefoglalás | 292 |
Kérdések és válaszok | 293 |
Feladatok | 294 |
Kvíz | 294 |
Válaszok | 294 |
Gyakorlatok | 295 |
iTunes zenekönyvtárunk kezelése XML segítségével | 297 |
Az XML szerepe az iTunes működésében | 298 |
Az iTunes könyvtárat tartalmazó fájl belülről | 300 |
Hivatkozás az iTunes rendszerben tárolt zeneszámokra | 302 |
Építsünk webes iTunes megjelenítőt | 305 |
Vissza az iTunes XML zenetárához | 305 |
Az iTunes könyvtárat megjelenítő XSLT stíluslap elkészítése | 307 |
Lássuk az eredményt! | 310 |
Összefoglalás | 312 |
Kérdések és válaszok | 313 |
Feladatok | 313 |
Kvíz | 314 |
Válaszok | 314 |
Gyakorlatok | 314 |
XML dokumentumok formázása XSL-FO segítségével | 315 |
Mi is az az XSL-FO? | 316 |
Munka az XSL-FO nyelvvel | 317 |
Az XSL-FO dokumentumok alapvető szerkezete | 318 |
Szöveg formázása az XSL-FO segítségével | 323 |
A térközök és a keretek beállítása | 324 |
Lapok kezelése | 325 |
Az XSL-FO dokumentumok érvényességének ellenőrzése | 326 |
XSL-FO dokumentumok átalakítása PDF formátummá | 327 |
Egy teljesebb példa az XSL-FO alkalmazására | 328 |
Összefoglalás | 332 |
Kérdések és válaszok | 333 |
Feladatok | 334 |
Kvíz | 334 |
Válaszok | 334 |
Gyakorlatok | 334 |
XML és a Google Maps | 335 |
Ismerkedés a Google Maps szolgáltatással | 336 |
A Google Maps testreszabásának alapjai | 340 |
Hogyan juthatunk saját API kulcshoz? | 341 |
Ismerkedés a Google Maps API-val | 342 |
Egy hely földrajzi koordinátáinak előállítása | 344 |
Első elképzelések egy egyedi térképalkalmazásról | 345 |
Egy egyedi térképalkalmazás fejlesztése | 347 |
Egy egyedi Google térkép összeállítása | 349 |
Az egyedi térkép megjelenítése | 349 |
Az egyedi információs ablak stílusának kialakítása | 353 |
A kész térkép kipróbálása | 355 |
Összefoglalás | 356 |
Kérdések és válaszok | 357 |
Feladatok | 358 |
Kvíz | 358 |
Válaszok | 358 |
Gyakorlatok | 359 |
XML adatok feldolgozása és kezelése | 361 |
XML szerkezetek bejárása a DOM segítségével | 363 |
Mi is az a DOM? | 364 |
Hogyan működik a DOM? | 365 |
Nyelvi csatolások | 367 |
A DOM fa használata | 367 |
DOM felületek | 368 |
A Node interfész | 368 |
A Document interfész | 368 |
Az Element interfész | 369 |
Az Attr interfész | 369 |
A Nodelist interfész | 369 |
XML adatok hozzácsatolása egy weblaphoz | 370 |
XML adatokhoz való hozzáférés a DOM segítségével | 372 |
Egy XML dokumentum betöltése | 372 |
A DOM fa bejárása | 374 |
Egy teljes példa a DOM alkalmazására | 379 |
A DOM fa frissítése | 382 |
Összefoglalás | 384 |
Kérdések és válaszok | 384 |
Feladatok | 385 |
Kvíz | 385 |
Válaszok | 385 |
Gyakorlatok | 385 |
SAX-Simple API for XML | 387 |
Mi is a SAX? | 388 |
A SAX igazán rövid története | 389 |
SAX 1.0 | 389 |
SAX 2.0 | 390 |
SAX elemzőt használó programok fejlesztése | 390 |
A megfelelő SAX elemző beszerzése | 391 |
Xerces | 392 |
libxml | 392 |
Python | 393 |
A SAX használata Java-ból | 393 |
A SAX-ot használó példaprogram belülről | 395 |
A main() metódus | 397 |
A ContentHandler interfész megvalósítása | 398 |
Az ErrorHandler interfész megvalósítása | 402 |
A Document Printer program kipróbálása | 403 |
Összefoglalás | 405 |
Kérdések és válaszok | 405 |
Feladatok | 406 |
Kvíz | 406 |
Válaszok | 406 |
Gyakorlatok | 406 |
XML adatok lekérdezése az XQuery segítségével | 407 |
Mi is az az XQuery? | 408 |
XML adatlekérdezések | 409 |
Helyettesítő karakterek a lekérdezésekben | 412 |
Szűrők használata konkrét információk kikeresésére | 412 |
Hivatkozás az attribútumokra | 415 |
Az XQuery eredményeinek feldolgozása | 415 |
Ismerkedés a Saxonnal | 417 |
Egy gyakorlati példa a lekérdezések, az XQuery és a Saxon használatára | 418 |
Összefoglalás | 423 |
Kérdések és válaszok | 424 |
Feladatok | 424 |
Kvíz | 424 |
Válaszok | 425 |
Gyakorlatok | 425 |
Az XML használata adatbázisokkal kapcsolatban | 427 |
Gyors bevezetés a relációs adatbázisok elméletébe | 428 |
A világ legrövidebb bevezetése az SQL használatába | 430 |
Rekordok lekérdezése a SELECT segítségével | 433 |
A WHERE záradék | 433 |
Rekordok beillesztése | 434 |
Bejegyzések frissítése | 435 |
Rekordok törlése | 435 |
Az adatbázisok és az XML | 436 |
XML adatok bevitele adatbázisok tábláiba | 437 |
XML dokumentumok tárolása adatbázisban | 438 |
XML dokumentum exportálása adatbázisból | 439 |
Adatok lekérdezése XML formátumban | 440 |
Összefoglalás | 445 |
Kérdések és válaszok | 445 |
Feladatok | 446 |
Kvíz | 446 |
Válaszok | 446 |
Gyakorlatok | 446 |
Az XML és a keresőmotorok kapcsolata | 447 |
A webes keresőmotorok működésének alapelvei | 448 |
Ismerkedés a Google Sitemaps szolgáltatásaival | 450 |
A Google Sitemaps által alkalmazott protokoll | 452 |
Saját webhelytérképünk létrehozása | 455 |
Egy egyszerű Sitemap dokumentum | 455 |
Több dokumentumban megvalósított térképek | 457 |
Saját Sitemap dokumentumunk validálása | 459 |
A Sitemap dokumentumok benyújtása a Google-nek | 460 |
Egy automatikus Sitemap eszköz használata | 462 |
Összefoglalás | 465 |
Kérdések és válaszok | 465 |
Feladatok | 466 |
Kvíz | 466 |
Válaszok | 466 |
Gyakorlatok | 467 |
Az XML hatása a HTML-re | |
Webtartalmak strukturálása XHTML segítségével | 471 |
XHTML avagy a nagy logikai egyesítés | 472 |
Az XHTML és a hagyományos HTML összehasonlítása | 474 |
XHTML dokumentumok létrehozása és validálása | 475 |
XHTML dokumentumok előkészítése validálásra | 476 |
Egy XHTML dokumentum összeállítása | 479 |
XHTML dokumentumok érvényességének ellenőrzése | 480 |
HTML dokumentumok átalakítása XHTML-lé | 482 |
HTML dokumentumok átalakítása XHTML-lé kézzel | 482 |
A HTML automatikus átalakítása XHTML-lé | 487 |
Összefoglalás | 489 |
Kérdések és válaszok | 489 |
Feladatok | 490 |
Kvíz | 490 |
Válaszok | 490 |
Gyakorlatok | 491 |
XML dokumentumok címzése és összekapcsolása | 493 |
Az XPath működésének lényege | 494 |
Tájékozódás egy dokumentumon belül XPath minták segítségével | 497 |
Hivatkozás a csomópontokra | 498 |
Hivatkozás attribútumokra és részhalmazokra | 501 |
Az XPath függvényei és azok használata | 502 |
Csomópontokkal kapcsolatos függvények | 503 |
Karakterláncokat feldolgozó függvények | 503 |
Logikai függvények | 505 |
Számokkal kapcsolatos függvények | 505 |
Az XPath szerepe | 506 |
HTML, XML és a dokumentumok közti kapcsolatok | 507 |
Címzés az XPointerrel | 514 |
XPointer kifejezések megfogalmazása | 514 |
XPointerek létrehozása | 516 |
Kapcsolatok kialakítása az XLink segítségével | 517 |
Az XLink attribútumairól | 519 |
Kapcsolatok létrehozása az XLink segítségével | 521 |
Egy teljes példa az XLink használatára | 524 |
Összefoglalás | 527 |
Kérdések és válaszok | 527 |
Feladatok | 528 |
Kvíz | 528 |
Válaszok | 529 |
Gyakorlatok | 529 |
A WML és az XHTML Mobile | 531 |
Az XML és a drótnélküli kapcsolatok | 532 |
A WML alapjai | 535 |
A WML építőelemei | 535 |
A WML gyökéreleme | 536 |
Navigáció a WML tartalmakban | 537 |
A WML dokumentumok tartalmáról | 538 |
WML dokumentumok létrehozása | 539 |
Mielőtt nekilátnánk - a szükséges eszközök | 540 |
Az infrastruktúra megalapozása | 541 |
A legegyszerűbb WML dokumentum | 541 |
A kártyák létrehozása | 542 |
Szövegformázás | 543 |
A navigáció négy módja | 545 |
A jó öreg hivatkozások | 545 |
A select-option szerkezet | 547 |
Az OK gombbal való összekapcsolás | 549 |
Egy esemény és egy művelet egymáshoz rendelése | 551 |
A Menu gomb programozása | 552 |
WBMP képek beillesztése | 554 |
A felhasználói bemenet fogadása | 556 |
A WML és az XHTML Mobile ötvözése | 557 |
Összefoglalás | 560 |
Kérdések és válaszok | 561 |
Feladatok | 561 |
Kvíz | 561 |
Válaszok | 562 |
Gyakorlatok | 562 |
Webes hírközvetítés az RSS segítségével | 562 |
Az RSS rövid története | 564 |
RSS hírkoncentrátorok használata | 567 |
Az RSS 2.0. nyelv | 573 |
Egy hírcsatorna létrehozása és validálása | 573 |
A hírcsatornák megjelenítése | 575 |
A hírcsatornákat leíró dokumentum létrehozása | 575 |
Egy hírcsatorna tartalmának átalakítása megjelenítésre | 576 |
Összefoglalás | 579 |
Kérdések és válaszok | 580 |
Feladatok | 580 |
Kvíz | 580 |
Válaszok | 581 |
Gyakorlatok | 581 |
Függelék | |
Az XML-lel kapcsolatos információforrások | 585 |
Az XML-lel kapcsolatos általános információforrások | 586 |
XML eszközök | 586 |
XML alapú nyelvek | 588 |
XML specifikációk | 589 |
Tárgymutató | 591 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.