Istenek és hősök

Fülszöveg

Az Istenek és hősök az ókori Görögországban megesett történeteket és legendákat meséli el eredetileg előadott formájukban. Az erőt sugárzó történetek, megtisztítva a későbbi évszázadokban rájuk rakódott adalékoktól, lenyűgöző olvasmányélményt nyújtanak.
Az istenekről és hősökről szóló mítoszokat Homérosz korának vándormesemondói terjesztették egy primitív világ tiszta jellemű emberei között. A tehetséges vándorénekes magában hordta az írástudó, a tanító, a nyelvész, a költő és a zenész tehetségét, birtokában volt a tudás, az egészséges kíváncsiság és a jó ítélőképesség is, de a legfontosabb tulajdonsága az volt, hogy ellenállhatatlanul vonzotta az igazán jó történet.
A mitológiák kutatójaként a történetekből kihagyta a vallásos meggyőződéseknek szabad teret engedő sötét részeket, úgy alakítva az eseményeket, hogy az az egyszerű ember számára is könnyen érthető legyen. A befolyásos gazdagoktól függő szórakoztatóként a történeteket mindig vendéglátójának érzékenységéhez mérte, minden egyes történetbe belefűzte a helyi adottság, szokások jellemzőit, a tájat, sőt még az időjárás változásait is. Hőseit felruházta az adott tájon élő emberek tulajdonságaival. Kiemelte a mítoszok és legendák tanulságait, de kenyérkeresete elsősorban költői tehetségén és művészi mesemondó képességén múlott.
A hófödte, felhőtakaróba burkolódzott Olümposz-hegy lábánál állva a mesemondó elfogódottsággal gondol a méltóságos istenekre. Thesszália vadonjaiban, medvék és farkasok által fenyegetve, felismeri Akhilleusz kegyetlen, barbár dühét és Héraklész vad különcségeit. A békés Eleusziszban a nap végén elfogyasztott erős bor elvezeti a Dionüszosz tiszteletére rendezett bakkhoszi őrült misztériumokba. Vissza