Mezőgazdasági vízépítés 1.

Tartalom

1. Bevezetés 3
1.1 A mezőgazdasági vízrendezés helye a vízgazdálkodásban 3
1.2 Vízrendezési feladatok 4
1.3 A vízrendezések rövid történeti áttekintése 8
1.3.1 A hazai síkvidéki vízrendezéseink fejlődése 9
1.3.2 A hazai domb- és hegyvidéki vízrendezéseink fejlődése 13
1.3.3 A hazai talaj csövezések fejlődése 14
1.3.4 A hazai ármentesítés és árvízvédelem fejlődése 15
2. A vízrendezések talajtani és mezőgazdasági alapjai 19
3. Síkvidéki vízrendezés 20
3.1 A belvízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjaival kapcsolatos kutatások fejlődése 22
3.1.1 Hidrológiai becslések a belvízrendezés kezdeti időszakában 23
3.1.2 A belvíz hidrológiájával kapcsolatos első kutatások 24
3.1.3 Az összegyülekezési elméletek megjelenése 24
3.1.4 A csapadékmaximum függvény alkalmazása 25
3.1.5 Vízgazdálkodási elvek jelentkezése 27
3.1.6 Hatékonysági kérdések összefonódása a belvíz hidrológiájával 28
3.1.7 A tűrési idő figyelembevétele a fajlagos vízszállítási hatványfüggvényeknél 30
3.1.8 A komplex vízgazdálkodás részét képező belvízrendezés hidrológiája 33
J 3.1. 9 A Gödöllői Agrártudományi Egyetem által alkalmazott számítási mód 34
3.2 Síkvidéki mezőgazdasági területek belvíz jelenségeinek matematikai modellezése 37
3.2.1 Az EXPRE és DRAINAGE modell a síkvidéki befolyásolt összegyülekezési folyamat vizsgálatához 38
3.2.2 A BME modell a síkvidéki vízgyűjtők vízkormányzásához 45
3.3 Kísérleti és táj jellemző vízgyűjtők 65
3.4 A vízszállító csatornahálózat tervezése 68
3.4.1 Csatornák helyszínrajzi tervezése 68
3.4.2 Csatornák hossz-szelvényi tervezése 71
3.4.3 Csatornák keresztszelvényi tervezése 74
3.5 Tározórendszer tervezése 79
3.6 Mezőgazdasági úthálózat 82
3.7 Kisműtárgyak 84
3.7.1 Keresztezési műtárgyak 85
3.7.2 Vízkormányzó és vízszintszabályozó műtárgyak 88
3.7.3 Műtárgyak előregyártása 88
3.8 Üzemi vízrendezés 92
3.9 Síkvidéki települések vízrendezése 97
3.10 Vízelvezető csatornák építése 102
3.11 A vízelvezető hálózat fenntartása 105
3.12 Szivattyútelepek 111
3.12.1 A vízemelés feladatai 111
3.12.2 A szivattyú üzemelési jellemzői 114
3.12.3 A szivattyúk elhelyezése és indítása 117
3.12.4 A szivattyú munkapontja 120
3.12.5 Szivattyúval kapcsolt csővezetékek hidraulikája 122
3.12.6 A szivattyúk összekapcsolása és hajtása 125
3.12.7 Szempontok a szivattyútelepek elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez 127
3.13 A belvíz által okozott károk 139
3.14 A vízrendezés gazdasági hatásainak értékelése 141
3.15 Belvízvédekezés 145
3.15.1 A belvízvédekezés szervezeti felépítése 145
3.15.2 Belvízvédelmi készültségi fokozatok 147
3.15.3 Belvízveszély előrejelzése 148
3.15.4 Belvízvédekezés! módok 149
4. Domb- és hegyvidéki vízrendezés 153
4.1 Az erózió leggyakoribb megjelenési formái 154
4.2 Az eróziót kiváltó és befolyásoló tényezők 155
4.3 Hidraulikai vizsgálatok 158
4.4 Talajvédelem 171
4.5 Az eróziós károk elleni mezőgazdasági és erdészeti beavatkozások 173
4.6 Műszaki beavatkozások 176
4.6.1 Sáncolás 177
4.6.2 Teraszozás 181
4.6.3 Vízelvezető árkok és hajlatok készítése 185
4.6.4 Építés, fenntartás 187
5 A talajok víztelenítése. A talajvízszint szabályozása 190
5.1 Lecsapoló csatornák 193
5.2 Nyelők és nyelőkutak 196
5.3 Függőleges drénezés 197
5.4 Talajcsövezés 200
5.4.1 A talajcsövezés hidrológiai, hidraulikai és talajtani kérdései 203
5.4.2 A kombinált talajcsövezés 212
5.4.3 A talaj csőhálózatok helyszínrajzi elrendezése, műtárgyai 214
6. Ármentesítés és árvízvédelem 223
6.1 Az árvízkárcsökkentés módszerei 224
6.2 Ármentesítés folyószabályozással 230
6.2.1 Az árvízi meder geometriai méreteinek meghatározása 231
6.2.2 A gátak helyszínrajzi vonalvezetése és a hullámtér rendezése 232
6.2.3 Az árvédelmi gátak geometriai méreteinek meghatározása 237
6.2.4 A gátakon átszivárgó vizek elvezetése 252
6.2.5 Mellékvízfolyások és csatornák torkolati művei 253
6.2.6 Az árvízi medret keresztező létesítmények 256
6.2.7 Árvédelmi kiegészítő létesítmények 258
6.3 Árvédelmi töltések és műtárgyak építése 259
6.3.1 Szárazon végzett földmunka 259
6.3.2 Hidromechanizációs földmunka 262
6.3.3 Műtárgyak építése 263
6.4 Az árvízvédelmi művek fenntartása 264
6.5 Az árvizek előrejelzése 265
6.6 Az árvízvédekezés módszerei 267
6.1 Védekezés a hullámverés ellen 267
6.2 Védekezés töltéscsurgás ellen 269
6.6.3 Védekezés szivárgás, átázás, illetve rézsü-csúszás ellen 272
6.6.4 Védekezés a talajtömbön átszivárgó víz káros hatásai ellen 276
6.6.5 Védekezés a töltés magasságát meghaladó árvíz ellen 280
6.6.6 Védekezés jeges árvíz ellen 281
6.6.7 Töltésszakadás utáni feladatok 283
6.7 Az árvédekezéshez szükséges anyagok, eszközök és munkaerő biztosítása 285
6.8 Talajmechanikai feltárások 286
6.9 Az árhullám levonulása utáni helyreállítási munkák 288
6.10 Az 1974. évi kőrösvölgyi árvédekezés 289
6.11 Az árvízvédekezés országos szervezete 297
7. Vízrendezés és környezetvédelem 300
7.1 Általános szempontok 300
7.2 A mezőgazdaságból származó szennyezőanyagok 301
7.3 A vízrendezések környezetre gyakorolt hatásai 302
7.4 Mezőgazdasági, erdészeti és műszaki beavatkozások egysége 303
Szakkifejezések 305
Irodalom 309
Tartalomjegyzék 311

Témakörök