Mezőgazdasági világjárás - Vietnam

Előszó

A Vietnami Szocialista Köztársaság az Indonéziai félsziget keleti partján fekszik. Nyugatról az ázsiai kontinens hatalmas hegyvonulatainak délkínai nyúlványai, keletről a Csendes-óceán részét képező Dél-Kínai-tenger alkotják természetes határait. Az ország területe 329 600 km2. Majdnem 7 ezer km-es határaiból 3000 km tengeri, 3700 km szárazföldi. Északon 1150 km-es közös határa van a Kínai Népköztársasággal, nyugaton a laoszi-vietnami határ hossza 1650, a kambodzsai-vietnami határé 900 km.
A latin "S" betűhöz hasonló alakú ország 15 szélességi, és csupán 7 hosszúsági fok kiterjedésű. Vietnam partjainál a kontinentális talapzatot sekély vízréteg borítja, amely széles, 500 ezer km2 kiterjedésű folytatása a szárazföldnek. Az ország területének 3/4 részét hegyek borítják, 1/4 része pedig síkság. A föld mélyén rendkívül sokféle igen értékes nyersanyagot kutattak fel az évszázadok során, így antracitot, olajat, vasat, ólmot, bauxitot, krómot, rezet, apatitot és egy sor más nemes- és ritkafémet. Kitermelésük azonban csak igen kis mennyiségekben, főleg a francia gyarmatosítás óta folyik. Ez alól egyedül az észak-vietnami 12-15 mrd tonnás tartalékkal rendelkező antracit bányák évi néhány millió tonnás termelése kivétel. A magasföldek és a Mekong-deltájának termékeny talaján nagy kiterjedésű, főleg a gyarmatosítás alatt létrehozott gyapot, tea és kávé ültetvények találhatók. Az alföldek és a síkságok közül, melyek összterülete mintegy 9 millió ha, a legjelentősebbek a Vörös-folyó deltája (1,5 millió ha) és a Mekong torkolatvidéke (6 millió ha). Vissza