Előszó
Környezetünk élő és élettelen tárgyainak egyik legjellemzőbb sajátossága, létezési módja a mozgás. Az anyag és a mozgás egymást feltételezi. A természet világa nem más, mint állandó mozgásban lévő...
Tovább
Előszó
Környezetünk élő és élettelen tárgyainak egyik legjellemzőbb sajátossága, létezési módja a mozgás. Az anyag és a mozgás egymást feltételezi. A természet világa nem más, mint állandó mozgásban lévő anyagrendszerek összessége. Mozgáson azonban nem csupán helyváltoztatást értünk, hanem az anyagrendszerek különböző szerveződési szintjein végbemenő változást. A következő főbb mozgásformákról beszélhetünk:
a./ elemi részek /elektronok, protonok/ mozgása,
b./ mechanikai mozgás /a testek térbeli helyváltoztatása/,
c./ fizikai mozgás /molekulák mozgása, hő, fény, elektromosság, stb/,
d./ biológiai mozgás /az élet/,
e./ társadalmi mozgás
Az első négy mozgásformával a természettudományok, míg a társadalmi mozgásformákkal a társadalomtudományok foglalkoznak. A természettudományokon belül a ma élő, valamint a letűnt korok élő világáról módszeresen nyert, ellenőrzött ismeretek rendszere a biológia, az "élőlények tudománya". Ezen belül a mikroszervezetekkel a mikrobiológia, a növényi szervezetekkel a növénytan /botanika/, az állatvilággal az állattan /zoológia/ foglalkozik, míg az emberről felhalmozott ismeretek rendszere az embertan /antropológia/. Mielőtt a botanika, közelebbről az agrobotanika ismeretanyagával, a biológiai tudományok rendszerében elfoglalt helyével foglalkoznánk, ismerkedjünk meg magával az élő anyaggal, az élő állapot főbb jellemvonásaival. Mi különbözteti meg az élő anyagot az élettelen világ anyagaitól? Semmi esetre sem kereshetjük a különbséget a két rendszer kémiai felépítésében, ugyanis az élő szervezetekben nincsenek olyan kémiai elemek, amelyek az élettelen világban ne fordulnának elő.
Vissza