1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Mezőgazdasági ismeretek I.

Aranykalászos gazda/Növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés/A középfokú agrárszakképzés tankönyve

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 373 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9185-84-1
Megjegyzés: Tankönyvi száma: AK-100/I. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Negyedik, változatlan utánnyomás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A megújuló, magántulajdonon alapuló, tó- ás középméretű\ elsősorban családi keretek között működő\ mezőgazdasági alaptevékenységet folytató gazdálkodási egységek tulajdonosainak alapszintű szakmai... Tovább

Előszó

A megújuló, magántulajdonon alapuló, tó- ás középméretű\ elsősorban családi keretek között működő\ mezőgazdasági alaptevékenységet folytató gazdálkodási egységek tulajdonosainak alapszintű szakmai felkészültségét az „Ezüstkalászos gazda" szakképesítés biztosítja. E szakképesítés birtokában eredményesen gazdálkodók szakmai tudásának elmélyítését, bővítését, korszerűsítését szolgálja a ráépülő „Aranykalászos gazda" szakképesítés megszerzése. A magasabb képzettségi szint egyaránt jelenti a mezőgazdálkodás meghatározó ágazataiban alkalmazott technológiák újabb eljárásainak, az azokhoz szükséges korszerű gépek, műszaki berendezések üzemeltetésének megismerését, ugyanakkor az önálló gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen közgazdasági, kereskedelmi, jogi, pénzügyi szabályok elsajátítását. Figyelemmel van arra, hogy a magabiztos működés, a permanens fejlesztés, a versenyképesség biztosításához tisztában kell lenni a pályázati lehetőségekkel, a szaktanácsadási rendszerekkel való kapcsolatteremtési formákkal, az ökogazdálkodás feltételeivel, az egyre élesedő hazai és nemzetközi piaci viszonyokkal. Az Agrárszakoktatási Intézet által elkészített központi program alapján összeállt az az ismeretanyag halmaz, amely az "Ezüstkalászos gazda" alapképesítéssel, kellő mértékű termelési tapasztalattal rendelkezők magasabb szintű felkészítését, esetleg önálló felkészülését hivatott segíteni. A változatlan összetételű szerzői kollektíva, illetve a szakmai és pedagógiai minősítésben közreműködők nemes szándéka az volt, hogy a kézbeadott könyv szakmai tartalma kielégítse mindazokat a jogos elvárásokat, amelyek a már jelzett magasabb szintű mezőgazdálkodáshoz nélkülözhetetlenek. Ennek megfelelően a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet fejezetekben arra törekedtek, hogy a hazai gyakorlatban alkalmazott korszerű technológiák teljessé váljanak. A műszaki részt tárgyaló fejezetben azok a mezőgazdasági gépek, műszaki technikai berendezések ismertetése szerepel, amelyek előfordulása mind a hagyományos paraszti gazdaságokban, mind a versenyképes, piaci viszonyokhoz igazodó, magas szinten szakosodott mezőgazdasági üzemekben várható. Új, önálló fejezetet képez az az ismeretanyag rész, amely a magángazdálkodás tudatos, biztonságos végzéséhez szükséges közgazdasági, kereskedelmi, jogi tudnivalókat foglalj a magába. Ennek elsajátítása biztonságos alapot nyújt az induló vállalkozásokhoz, segítséget ad az e területre készített jogszabályi rendelkezések között való eligazodáshoz, az újabb szabályozók megismeréséhez. Az „Aranykalászos gazda" szakképesítés megszerzéséhez készült tananyag megértéséhez, biztonságos elsajátításához nélkülözhetetlen az alapot jelentő „Ezüstkalászos gazda" szakképesítés tananyagának ismerete. Ezért a tanulmányok megkezdése előtt ajánlatos annak újbóli áttekintése, a tananyag feldolgozás során történő rendszeres ismétlése. Ezúton is megköszönöm az egyes fejezetek szerzőinek, a szakmai és pedagógiai lektoroknak azt a magas színvonalú munkát, amely eredményeként tanár és tanuló részére elkészült ez a reményeink szerint - értékes és hasznos, a korszerű magyar agrárgazdaság ügyét eredményesen szolgáló szakanyag, az „Aranykalászos gazda " képzés tankönyve, melyet jó szívvel ajánlok az olvasónak. Vissza

Tartalom

Növénytermesztés
Bevezetés 18
1. Talajtani ismeretek 19
1.1. Talajképző tényezők és szerepük a talajok kialakulásában 19
1.1.1. Kőzetek hatása 19
1.1.2. Éghajlati tényezők 20
1.1.3. Domborzat 21
1.1.4. Növényzet 21
1.1.5. Emberi tevékenység 21
1.2. A főbb növényi tápanyagok feltáródása a talajban 22
1.2.1. A nitrogén feltáródása 22
1.2.2. A foszfor feltáródása 23
1.2.3. A kálium feltáródása 24
1.2.4. A mész és a magnézium feltáródása 24
1.2.5. A mikroelemek feltáródása 25
1.3. Talajjavítás 25
1.3.1. A savanyú kémhatású talajok javítása 25
1.3.2. A szikes talajok javítása 26
1.3.3. A homoktalajok javítása 27
1.3.4. A láptalajok javítása 28
1.4. Talajvédelem 28
1.4.1. Az eróziót befolyásoló tényezők 28
1.4.2. Az erózió elleni védekezés módjai 29
1.4.3. A defláció hatása 30
1.4.4. A defláció elleni védekezés módjai 30
1.5. Talajhasználat, vetés váltás 31
1.5.1. Vetés váltás, vetésforgó, monokultúra 31
1.5.2. A növényi sorrend kialakításának irányelvei 32
2. Öntözési ismeretek 34
2.1. A növények vízfogyasztása és vízigénye 34
2.2. Az öntözés gyakorlata 35
2.2.1. Az árasztó öntözés gyakorlata 36
222. A sávos csörgedeztető öntözés gyakorlata 36
2.2.3. A barázdás öntözés gyakorlata 37
2.2.4. Az esőszerű öntözés gyakorlata 38
2.2.5. A csepegtető öntözés gyakorlata 39
2.2.6. Az öntözővíz mennyisége 39
2.2.7. Az öntözés ideje 40
2.2.8. Az öntözés agrotechnikai követelményei 41
2.2.9. Az öntözés hatása a környezetre 42
3. Növényvédelmi ismeretek 44
3.1. A növényeket károsító környezeti tényezők 44
3.1.1. Élettelen környezeti tényezők 44
3.1.2. Élő környezeti tényezők 45
3.2. Növényvédelmi eljárások 49
3.2.1. Közvetett (megelőző) védekezési módok 50
3.2.2. Közvetlen védekezési módok 51
3.3. A növényvédő szerek csoportosítása 52
3.4. A növényvédő szerek felhasználási módjai 53
3.4.1. Talajfertőtlenítés 53
3.4.2. Csávázás 53
3.4.3. Porozás 54
3.4.4. Permetezés 54
3.4.5. Gázosítás 55
3.4.6. Vegyszeres gyomirtás 55
3.5. Növényvédelem, környezetvédelem 56
4. Növénytermesztési technológiák 58
4.1. A rozs termesztéstechnológiája 58
4.1.1. A rozs környezeti igényei 58
4.1.2. Tápanyagellátás 58
4.1.3. Talajelőkészítés 59
4.1.4. Vetés 60
4.1.5. Növényápolás, növényvédelem 60
4.1.6. Betakarítás 61
4.2. Az őszi árpa termesztéstechnológiája 61
4.2.1. Az őszi árpa környezeti igényei 61
4.2.2. Tápanyagellátás 62
4.2.3. Talajelőkészítés 62
4.2.4. Vetés 62
4.2.5. Növényápolás, növényvédelem 62
4.2.6. Betakarítás 63
4.3. A tavaszi árpa termesztéstechnológiája 63
4.3.1. A tavaszi árpa környezeti igényei 63
4.3.2. Tápanyagellátás 64
4.3.3. Talajelőkészítés 64
4.3.4. Vetés 65
4.3.5. Növényápolás, növényvédelem 65
4.3.6. Betakarítás 66
4.4. A zab termesztéstechnológiája 67
4.4.1. A zab környezeti igényei 67
4.4.2. Tápanyagellátás 67
4.4.3. Talajelőkészítés 68
4.4.4. Vetés 68
4.4.5. Növényápolás, növényvédelem 68
4.4.6. Betakarítás 68
4.5. A vöröshere termesztéstechnológiája 69
4.5.1. A vöröshere környezeti igényei 69
4.5.2. Tápanyagellátás 70
4.5.3. Talajelőkészítés 70
4.5.4. Vetés 70
4.5.5. Növényápolás, növényvédelem 71
4.5.6. Betakarítás 71
4.5.7. A vöröshere magtermesztése 72
4.6. A szudáni cirokfű termesztéstechnológiája 72
4.6.1. A szudáni cirokfű környezeti igényei 73
4.6.2. Tápanyagellátás 73
4.6.3. Talajelőkészítés 73
4.6.4. Vetés 74
4.6.5. Növényápolás, növényvédelem 74
4.6.6. Betakarítás 74
4.7. A mohar termesztéstechnológiája 75
4.7.1. A mohar környezeti igényei 75
4.7.2. Tápanyagellátás 76
4.7.3. Talajelőkészítés 74
4.7.4. Vetés 73
4.7.5. Növényápolás 76
4.7.6. Betakarítás 77
4.8. Kettős- és köztesnövények termesztése 77
4.8.1. A kettős- és köztes termesztés fogalma és feltételei 78
4.8.2. A másodnövények és előveteményeik 78
4.8.3. A termesztéstechnológia irányelvei 78
5. Gyepgazdálkodás 79
5.1. Új gyepek telepítése 79
5.1.1. A gyepalkotók kiválasztása 79
5.1.2. Növényi sorrend 80
5.1.3. Tápanyagellátás 81
5.1.4. Talajelőkészítés 81
5.1.5. Telepítés 82
5.2. A gyepek ápolása, termőképességük fokozása 84
5.2.1. Vízrendezés 84
5 .2.2. Trágyázás 85
5.2.3. Talajápolás 85
5.2.4. Gyomirtás 86
5.2.5. A gyepek felújítása 86
5.3. A széna- és szenázskészítés technológiája 87
5.3.1. Szénakészítés 88
5.3.2. Szenázskészítés 88
Felhasznált és javasolt irodalom 91
Kertészet
Bevezetés 95
1. Az ökotermesztés alapjai 97
1.1. Az ökotermesztés fogalma, jelentősége, helyzete 97
1.2. Az ökotermesztés feltételei 99
1.2.1. A természetes energiaforrás 99
1.2.2. Az optimális ökológiai feltételek 99
1.2.3. Az egészséges növényállomány 99
1.2.4. A különböző növények társításának lehetőségei és a környezetkímélő növény védelem kapcsolata 100
1.2.5. Az öko- és környezetbarát növényvédő szerek, trágyák használata . 102
1.2.6. Az öko-termékké történő minősítés 104
1.3. Az ökotermesztés lehetőségei a zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztésben 105
2. Zöldségtermesztési technológiák 107
2.1. A burgonyafélék korai termesztése, hajtatása és növényvédelme 107
2.1.1. A korai burgonya termesztése 107
2.1.2. A paradicsom hajtatása 108
2.1.3. A paprika hajtatása 110
2.1.4. A burgonyafélék növényvédelme 112
2.2. A káposztafélék korai termesztése, hajtatása és növényvédelme 116
2.2.1. A fejes káposzta korai termesztése, hajtatása 116
2.2.2. A kelkáposzta korai termesztése, hajtatása 116
2.2.3. A karfiol korai termesztése, hajtatása 117
2.2.4. A karalábé korai termesztése, hajtatása 117
2.2.5. A káposztafélék növényvédelme 118
2.3. A kabakosok korai termesztése, hajtatása és növényvédelme 118
2.3.1. Az uborka haj tatása 118
2.3.2. A sárgadinnye korai termesztése, hajtatása 122
2.3.3. A görögdinnye korai termesztése, haj tatása 122
2.3.4. A kabakosok növényvédelme 122
2.4. A gyök-gumós zöldségek hajtatása, növényvédelme 125
2.4.1. A retek hajtatása 125
2.4.2. A gyökérzöldségek növény védelme 125
2.5. A hüvelyesek korai termesztése és növényvédelme 125
2.5.1. A zöldborsó korai termesztése 125
2.5.2. A hüvelyesek növényvédelme 129
2.6. A hagymafélék hajtatása és növényvédelme 129
2.6.1. A zöldhagyma termesztése 129
2.6.2. A metélőhagyma hajtatása 132
2.6.3. A hagymafélék növényvédelme 132
2.7. A levélzöldségek hajtatása és növényvédelme 132
2.7.1. A fejes saláta hajtatása 132
2.7.2. A spenót hajtatása 132
2.7.3. A sóska hajtatása 135
2.7.4. A levélzöldségek növényvédelme 135
2.8. Az étkezésre alkalmas gombák termesztéstechnológiája és növényvédelme 135
2.8.1. Csiperkegomba 137
2.8.2. Laskagomba 140
2.8.3. A gombafélék növényvédelme 141
3. Gyümölcstermesztési technológiák 144
Általános gyümölcstermesztés-technológiai ismeretek 144
3.1. Gyümölcsösök telepítése 144
3.1.1. A termőhelyi adottságok szerepe az ültetvény létesítésében 144
3.1.2. Természeti viszonyok 145
3.1.3. Talajviszonyok 146
3.1.4. Gazdasági viszonyok 147
3.1.5. Ültetési rendszerek, az ültetvény térállása 147
3.1.6. Az ültetvény telepítésének tervezése 148
3.1.7. A telepítés előkészítése 149
3.1.8. A telepítés menete 150
3.1.9. A telepítést követő munkák 152
3.2. A gyümölcsfélék koronaformájának megválasztása, kialakítása, fenntartása 153
3.2.1. A gyümölcstermő növények koronaformájának megválasztása 153
3.2.2. A gyümölcsfák termőfelületének kialakítása 155
3.2.3. A legelterjedtebb koronaformák kialakítása 157
3.2.4. A termőfelület fenntartásának módjai 161
3.2.5. Átoltás 164
3.2.6. A tő-és gyökérsarjak eltávolítása 164
3.3. A gyümölcsös öntözése 165
3.3.1. A gyümölcstermő növények vízigénye 165
3.3.2. Az öntözés időpontjai 165
3.3.3. Öntözési célok a gyümölcstermesztésben 165
3.3.4. Öntözési módok a gyümölcstermesztésben 167
3.4. A gyümölcsös növényvédelme 168
3.4.1. A növény károsodása 169
3.4.2. Élettelen, nem fertőző okok 169
3.4.3. Élő fertőző okok által kiváltott növénykárosodások 170
3.4.4. A károsítok elleni védekezés módjai 172
3.4.5. A kórokozók előrejelzése 174
3.4.6. A kártevők előrejelzése 174
Tájegységekre jellemző gyümölcsfélék termesztéstechnológiája 175
3.5. Az almatermésűek termesztéstechnológiája 175
3.5.1. Az alma termesztése 175
3.5.2. A körte termesztése 178
3.6. A csonthéjas gyümölcsűek termesztéstechnológiája 183
3.6.1. Az őszibarack termesztése 183
3.6.2. A kajszi termesztése 190
3.6.3. A cseresznye és a meggy termesztése 191
3.6.4. A szilva termesztése 193
3.7. A bogyós gyümölcsűek termesztéstechnológiája 196
3.7.1. A málna termesztése 196
3.7.2. A szamóca termesztése 200
3.7.3. A ribiszke termesztése 203
3.7.4. A köszméte termesztése 206
4. Szőlőtermesztési technológiák 209
4.1. A szőlőtelepítés 209
4.1.1. A szőlőtermesztés természeti feltételei 209
4.1.2. Előkészítés 210
4.1.3. Az ültetés 215
4.2. A szőlő művelésének és metszésének módjai 216
4.2.1. Metszésmódok 216
4.2.2. A venyige eltávolítása 216
4.3. A szőlő öntözése 219
4.4. A szőlő növényvédelme 220
4.5. Bor- és csemegeszőlő termesztéstechnológiája 220
4.5.1. Fitotechnikai műveletek 220
4.5.2. Agrotechnika 223
4.5.3. Egyéb technológiai műveletek 223
5. A kertészeti kultúrák termesztésének szervezése 226
5.1. A zöldségtermesztés munkafolyamatainak szervezése 226
5.2. A gyümölcs- szőlőtermesztés munkafolyamatainak szervezése 230
5.2.1. Az ültetvénylétesítés szervezése 230
5.2.2. A metszés szervezése 231
5.2.3. A trágyázás, talajművelés szervezése 231
5.2.4. A növényvédelem szervezése 232
5.2.5. Az öntözés szervezése 232
5.2.6. A gyümölcs-betakarítás tervezése 233
5.2.7. Az árúvá készítés 236
Felhasznált és javasolt irodalom 239
Állattenyésztés
Bevezetés 243
1. Takarmányozástan 245
1.1. A takarmányok emészthetősége 245
1.2. A takarmányok táplálóértéke 245
1.2.1. A gazdasági állatok táplálóanyag-szükséglete 249
1.3. A takarmány pénzértéke 251
1.4. A takarmány adag összeállítása 251
1.5. A takarmányozás technológiája 252
1.6. Az ivóvíz, az itatás 252
1.7. A házi takarmánykeverékek készítése 253
2. A szarvasmarha tenyésztése 257
2.1. A hazánkban tenyésztett fontosabb szarvasmarhafajták 257
2.1.1. Hármas hasznosítású, őshonos fajta 257
2.1.2. A kettős hasznosítású fajta 258
2.1.3. A tejhasznú fajták 268
2.1.4. A húshasznú fajták 259
2.2. A szarvasmarha tenyésztése, nemesítése 261
2.3. A tenyészérték becslése és a tenyészkiválasztás 263
2.4. A tenyésztési eljárások 263
2.5. A szarvasmarha tartástechnológiája 266
2.5.1. A borjúnevelés 266
2.5.2. Az utónevelés szakasza 268
2.5.3. A növendéküsző-nevelés 270
2.5.4. A termelő tehenek tartástechnológiája 269
2.5.5. A marhahústermelés technológiája 272
2.6. A tejvizsgálatok 274
2.6.1. A tej sűrűségének meghatározása 274
2.6.2. A tej zsírtartalmának meghatározása 274
3. A juh tenyésztése 276
3.1. A juhfajták 276
3.1.1. Őshonos magyar fajták 276
3.1.2. A merinó fajtacsoport 277
3.1.3. A húsfajták 278
3.1.4. A tejelő fajták 278
3.1.5. A szapora fajták 279
3.2. A juh tenyésztése 280
3.3. A juh tartástechnológiája 280
3.3.1. A báránynevelési módok 280
3.3.2. A tenyésznövendékek nevelése 282
3.3.3. A tejtermelés 282
3.3.4. A gyapjútermelés 282
3.3.5. A juhok takarmányozása 283
3.3.6. A juhok elhelyezése 284
3.4. A juhtej feldolgozása 285
3.4.1. A gomoly a sajt készítése 285
3.4.2. A túrókészítés 285
4. A ló tenyésztése 286
4.1. A lófajták 286
4.1.1. Az arab ló 286
4.1.2. Az angol telivér 286
4.1.3. A kisbéri félvér 287
4.1.4. A gidrán 288
4.1.5. A Furioso-North-Star (mezőhegyesi félvér) 288
4.1.6. A nóniusz 288
4.1.7. A lipicai 289
4.1.8. A magyar hidegvérű és a muraközi ló 289
4.1.9. A póni és kisló fajták 290
4.1.10. A ló rokon fajai és fajhibridje 290
4.2. A ló tenyésztése 291
4.2.1. A tenyészkiválasztás, a tenyésztési eljárások 291
4.3. A lovak egyedi jelölése 292
4.3.1. A bélyegzés 292
4.3.2. Egyéb jelölési módok 292
4.4. A ló névadásának szabályai 293
4.5. A ló teljesítmény vizsgálata 293
4.5.1. A ló saját teljesítmény vizsgálata (STV) 293
4.5.2. Az ivadékok teljesítmény vizsgálata (ITV) 294
4.6. A ló törzskönyvezése 294
4.7. A ló használata 295
4.7.1. A ló felnyergelése 295
4.7.2. A kettesfogat szerszámozása, be- és kifogás 295
4.7.3. Lóversenyzés, (lósport) lovassport 297
4.7.4. Túralovaglás 288
4.7.5. A vadászlovaglás 288
4.7.6. A gyógylovagoltatás 288
5. A sertés tenyésztése 299
5.1. A sertésfajták 299
5.1.1. A keresztezésben anyai partnerek csoportja 299
5.1.2. A keresztezésben anyai és apai partnerek csoportja 300
5.1.3. A keresztezésben apai partnerek csoportja 301
5.1.4. A keresztezésben apai partnerek csoportja intenzív hústermelésre 302
5.1.5. A mangalica fajta 302
5.1.6. A hibridsertések 303
5.2. A sertés nemesítése 305
5.2.1. A sertés törzskönyvezése 305
5.3. A sertéstenyésztésben alkalmazott tenyésztési eljárások 305
5.3.1. A fajtatiszta tenyésztés 305
5.3.2. A keresztezés 306
5.4. A sertés tartástechnológiája 307
5.4.1. A sertés termékenyítése 307
5.4.2. A malacnevelés technológiája 308
5.4.3. A sertés hizlalása 309
5.4.4. A takarmányozás technológiája 309
5.4.5. A sertés elhelyezése 311
6. Baromfi és kisállattenyésztés 314
6.1. A tyúkfajták és hibridek 314
6.2. A pulyka tenyésztése 321
6.2.1. A pulyka értékmérő tulajdonságai 321
6.2.2. A pulykafajták, hibridek 321
6.2.3. A pecsenyepulyka előállítása 322
6.3. A kacsa tenyésztése 324
6.3.1. A kacsa értékmérő tulajdonságai 324
6.3.2. A kacsafajták, hibridek 324
6.3.3. A pecsenyekacsa nevelése 327
6.4. A lúd tenyésztése 330
6.4.1. A lúd értékmérő tulajdonsága 330
6.4.2. Lúdfajták, hibridek 330
6.4.3. A pecsenyelúd nevelése 331
6.4.4. A lúd tolltermelése 333
6.5. A baromfi keltetése 334
6.5.1. Természetes keltetés 334
6.5.2. A mesterséges keltetés 336
6.6. A galamb tartása 337
6.6.1. A galamb értékmérő tulajdonsága 337
6.6.2. Gazdasági (haszon) galamb fajták 337
6.6.3. A galamb tenyésztése 338
6.7. A prémesállatok tartása 341
6.7.1. A nutria 341
6.7.2. A nemes csincsilla 342
6.7.3. A nyérc 343
6.8. A nyúltenyésztés 344
6.8.1. A nyúl értékmérő tulajdonságai 344
6.8.2. Tenyésztési módszerek a nyúltenyésztésben 345
6.8.3. A házinyúl fajtái 345
6.8.4. A nyúl elhelyezése és tartása 346
6.8.5. A húsnyúl előállítása 348
6.8.6. A nyúl tenyésztése 350
6.9. Méhészet, méztermelés 351
6.9.1. A méhcsalád 351
6.9.2. A méhészetben alkalmazott eszközök, berendezések 352
6.9.3. A méhcsalád gondozása, a méz termeltetése 354
6.9.4. A méhek szaporítása 355
6.9.5. A mézelő növények, méhlegelők 355
7. Állat-egészségügyi ismeretek 355
7.1. A fertőző betegségek 355
7.1.1. A szarvasmarha fertőző betegségei 355
7.1.2. A juh fertőző betegségei 358
7.1.3. A ló fertőző betegségei 358
7.1.4. A sertés fertőző betegségei 359
7.1.5. A baromfi fertőző betegségei 360
7.2. A parazitás betegségek 361
7.2.1. A mételyek 361
7.2.2. A galandférgek 362
7.2.3. A fonalférgek 362
7.2.4. Az ízeltlábúak 362
7.3. A nem fertőző betegségek 365
7.3.1. Az emésztőszervek betegségei 365
7.3.2. A légzőszervi betegségek 365
7.3.3. Az anyagforgalmi betegségek 366
7.3.4. A szaporodásbiológiai betegségek 366
7.3.5. A tartástechnológiai hibák okozta betegségek 367
7.3.6. Gyógyszerek beadása, egyszerű beavatkozások 367
7.4. Állati termékek minősítése 367
8. Az ökológiai gazdálkodás lehetőségei az állattartásban 369
8.1. Az ökológiai gazdálkodás előírásai 370
8.2. A szarvasmarhatartás 370
8.3. A juhtartás 371
8.4. A sertéstartás 371
8.5. A baromfitartás 371
A felhasznált és javasolt irodalom 373
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem