Előszó
Könyvemet, mely Kosutány Tamásnak (1. ábra) csaknem négy évtizeddel ezelőtt megírt, közel hasonló tárgyú munkája óta először nyujt egy kötetben tájékozódást a mezőgazdasági ipar tudnivalóiról, a...
Tovább
Előszó
Könyvemet, mely Kosutány Tamásnak (1. ábra) csaknem négy évtizeddel ezelőtt megírt, közel hasonló tárgyú munkája óta először nyujt egy kötetben tájékozódást a mezőgazdasági ipar tudnivalóiról, a legnehezebb időben, a második világháború forgatagában, a normálistól minden irányban erősen eltérő körülmények között bocsátom útjára. Tudom, hogyha könyvem kiadásával a háború befejezését s a normális viszonyok helyreállítását megvárnám, a statisztikai rész, a háborús évek különböző irányú, rendkívüli kilengéseit is magában foglalva, az gazdagabb és bizonyos tekintetben érdekesebb lenne. Néhány szóval indokolni óhajtom tehát, miért vállalkoztam mégis arra, hogy jelen munkámat, mely nagyjában a József Nádor Műegyetem mezőgazdasági osztályán tartott előadásaim anyagának felhasználásával készült, már most közrebocsássam.
Hallgatóim mind gyakrabban fordultak hozzám azzal a panasszal, hogy a magyar irodalomban nincs összefoglaló szakmunka, mely tanulmányuk folyamán segítségükre állna. Ugyanez a panasz merült fel ismételten publicistáink, hivatalos körök, sőt a művelt nagyközönség körében is, mindenütt, hol a mezőgazdasági ipar kérdéseivel valaki foglalkozni óhajtott.
Egész eddigi pályám a mezőgazdasági ipar szolgálatában telt el, tisztán látom tehát a mezőgazdasági iparnak nemzetünk közgazdasági életében betöltött rendkívül fontos szerepét s meggyőződésem, hogy ennek a termelési ágnak a fontossága a második világháború befejezése után még inkább fokozódni fog. Helyesnek vélem tehát, ha a kibontakozás első időszakára könyvem már közkézen forog.
Könyvem egyes fejezeteinek olvasása közben látni fogja az olvasó, hogy a műszaki rész tárgyalása előtt az illető iparág közgazdasági méltatására is kitérek, néhány statisztikai adattal alátámasztva. Fel fog tűnni, hogy ezek a statisztikai adatok legtöbbször nem terjednek túl az 1937-38. termelési éven, tehát a második világháborút megelőző utolsó esztendőben lezárulnak. A háborús idők anyaggazdálkodása minden háborút viselő államban hadititokként kezeli a hadviselés szempontjából fontos iparok termelési adatait, nálunk sem kívánatos tehát ezen adatok közrebocsátása. Figyelemmel kísérve iparágaink háborús teljesítményét, tisztán látom, amúgy is mennyire eltér ez a normálistól s mennyire nem lehet adatait egy általános áttekintés normális adatai közé harmonikusan besorozni. Így tehát könyvem statisztikai részét a második világháború kitörésével lezártam. Ez az időpont amúgy is zárókövét képezi mezőgazdasági iparágaink két világháború közötti életének, fejlődésének, tehát egy olyan időszaknak, mely a jövő fejlődése szempontjából a legjelentősebb és sok tekintetben irányt mutathat.
Vissza