Mezőgazdasági, erdőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképzés

Előszó

A mezőgazdasági, erdőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképzés több évtizedes múltra tekint vissza. A tanulóképzés és a felnőtt dolgozóknak tartott tanfolyamok keretében ezalatt sok tízezer szakmunkást képeztünk ki a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszeripar számára.
A technika a mezőgazdasági termelés és feldolgozás terén is sokat fejlődött. A gépek differenciálódása, sokfélesége egyes ágazatok komplex gépesítését tette lehetővé. A növénytermesztésen kívül az állattenyésztésben is a gépek egész sora (önetető, trágya-lehúzó, infralámpás nevelő rendszer, elektromos halászgép stb.) jelent meg. Korszerű állattenyésztő, hizlaló telepek épülnek.
A speciális gépek kezeléséhez, az állattenyésztő telepek üzemeltetéséhez, a növényvédőszerek felhasználásához olyan szakmunkások szükségesek, akik az elméletben elsajátított technológiát a gyakorlatban is alkalmazni tudják.
A szakmák rendszere fejlődött, számuk növekedett az elmúlt években, tartalmuk kiegészült, a felesleges ismeretanyag levált, s az élelmiszergazdaság fogalma egyre szélesebb körben bontakoztatta ki a mezőgazdaság és élelmiszeripar kapcsolatát.
A szakmunkások utánpótlását szolgáló tanulóképzés régi szabályai is elavultak, és az oktatás korszerűsítése a régi rendszerben már nem volt megvalósítható. Az országgyűlés ezért több éves előkészítő munka után megalkotta az 1969. évi VI. törvényt a szakmunkásképzésről.
Milyen új vonásai vannak az új szakmunkástörvénynek?
A társadalomnak az az igénye, hogy a fizikai munkát és természetesen a fizikai dolgozókat az eddiginél nagyobb megbecsülésben kell részesíteni, kifejezésre jutott az új törvényben. Vissza