Mezőgazdasági alapismeretek

Szerző

Dr. Alpár György

Dr. Berde Csaba

Bói Ferenc

Dienesné Dr. Kovács Erzsébet

Dolmány Ferenc

Dr. Galó Miklós

Dr. Gályász József

Budapest

'Dr. Alpár György: Mezőgazdasági alapismeretek ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	315 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-356-047-0
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. 2. változatlan utánnyomás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

„A Mezei-Gazdaság nem ollyan Tudomány, a' melly a' tapasztaláson épülvén-fel, mindez józan okosságot, s Tanítót meg-vetne..."
Nagyváthy János
Hazánkban a mezőgazdaság a nemzetgazdaságon belül mindig jelentős helyet foglalt el. A közelmúltban az aktív keresők közel 21%-a a mezőgazdaságban dolgozott, közülük azonban csak 7-9% volt az alaptevékenységben foglalkoztatott. A bruttó hazai tennék (GDP) több mint 19%-át a mezőgazdaság adta. Még jelentősebb a szerepe a külkereskedelmi forgalomban. Az exportot az tette lehetővé, hogy mezőgazdaságunk az elmúlt években kb. 14 millió ember élelmiszer-szükségletét termelte meg. így az előállított termékek közel 30%-a, a hazai ellátáshoz szükséges mennyiségen felüli rész, exportra kerülhetett. Mezőgazdaságunk, az általa előállított termékek feldolgozását végző élelmiszeripar és az erdőgazdaság a közelmúltban is eredményes exportéveket zárt. Az exportált termékekkel az agrárgazdaság jelentősen hozzájárult az ország külkereskedelmi egyensúlyának (export-import) kialakításához. 1991-ben összességében 2,85 milliárd dollár értékben kerültek exportra az agrárágazat termékei. Ez a 10,2 milliárd dolláros összes exportbevételnek kereken 28%-a. Ebből a termékcsaládból az évi import mindössze 0,78 milliárd dollár volt, így az ágazat tisztán 2,07 milliárd dollárt hozott az elmúlt évben. Ez az összes import (11,7 milliárd dollár) 6,7%-a. A számok összevetéséből az is kiszámítható, hogy 1991-ben a többi nemzetgazdasági ág egyenlege az agrárágazatéval szemben negatív (- 3,5 milliárd dollár).
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy az agrárágazat hogyan járul hozzá hazánk költségvetési egyensúlyának megteremtéséhez. Ugyancsak az 199l-es évet vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az ágazat közvetlen költségvetésen keresztüli támogatása kisebb, mint a fogyasztói adóval együtt befizetett adók: Mindezek alapján az agrárágazat nettó költségvetési befizetése 72 milliárd Ft volt. A bemutatottak jól jellemzik, hogy nemzetgazdaságunk helyzetén az ágazat jelentős mértékben javított.
Bevétel Milliárd forint
Közvetlen adó 18
Fogyasztói adó 94
Összes adó 112
Kiadás (támogatás) 40
Költségvetési befizetés 72
Mindezek alapján az agrárágazat nettó költségvetési befizetése 72 milliárd Ft volt.
A bemutatottak jól jellemzik, hogy nemzetgazdaságunk helyzetén az ágazat jelentős mértékben javított. Vissza

Tartalom

Bevezető	11
NÖVÉNYTERMESZTÉS	17
A növénytermesztéssel kapcsolatos fontosabb alapfogalmak	19
A növénytermesztés természeti erőforrásai	24
A termőtalaj	24
A szántóföldi hasznosítás szempontjából legfontosabb talajtípusok	25
Mezőségi talajok	25
Erdőtalajok	26
Réti talajok	26
Szikes talajok	26
Homoktalajok	26
Nap energiája	26
A víz	28
A levegő	29
Legfontosabb termesztett növényeink	30
A talajművelés	35
A talajművelés eszközei és az általuk végzett munka	37
A talajművelési rendszerek és azok alapelvei	42
Tápanyag-gazdálkodás	45
A műtrágyázás	45
A műtrágyaszükséglet	46
A műtrágyázás ideje	46
A kijuttatás módja	47
A tárolás	49
A szervestrágyázás	49
A vetés	53
A szaporítóanyag, a vetőmag	53
A vetési munka	54
A vetés módja	55
A vetés mélysége	56
A magtakarás	56
A vetés ideje	56
A vetőmag mennyisége (vetőmagtömeg)	57
A vetőgépek beállítása	58
A nyomjelző beállítása	61
A vetés végrehajtása	62
A vetés ellenőrzése	64
Néhány fontosabb növény vetése	64
A növényvédelem	77
A kémiai növényvédelem	80
Növényvédelmi munkák	84
A gépek mozgásmódja	86
A légi gépekkel végzett növényvédelmi munkák sajátosságai	86
A termésbecslés	88
A termésbecslés fogalma, módszerei	88
Tapasztalai becslések	89
Az állapotminősítés	90
A számszerű becslés	90
Az objektív termésbecslések	91
A sűrű vetésű növények termésbecslése	93
A kapásnövények termésbecslése	94
A betakarítás	94
A silózás	94
Az erjesztéses takarmánytartósítás előnyei	94
A silózásra alkalmas növények, a betakarítás időpontja	95
A betakarítás és szilázskészítés folyamata	95
A burgonya betakarítása	97
A napraforgó betakarítása	99
A cukorrépa betakarítása	100
A kukorica betakarítása	104
A lucerna betakarítása	107
A lucernabetakarítása technológiai változatai	108
Zölden (fonnyasztva) etetve	108
Szálasz széna készítése	108
Bálázott széna készítése	111
Erjesztéses tartósítás	112
Forrólevegős lucernaszárítás	113
A borsó betakarítása	114
A zöldborsó betakarítása	114
A magborsó betakarítása	115
A gabona betakarítása	116
A repce betakarítása	119
A dohány betakarítása	119
A dohány szárítása	120
A természetes vagy légszárítás	120
A mesterséges szárítása (hőszárítás)	120
KERTÉSZETI TERMESZTÉS	123
Szőlőtermesztés	125
Szőlőtermesztésünk helyzete	125
A szőlőnövény általános jellemzése	125
A szőlőtőke részei	126
A rügy	126
Telepítés	126
A szőlő termesztése	127
A tőke művelési módjai	129
Gyümölcstermesztés	132
A termesztett gyümölcsfajok	132
A gyümölcsfa	132
A korona	133
Az éves fejlődési ciklus	134
A hajtásnövekedés	134
A rügy	134
A terméshozás	135
A gyümölcsfa életcilusa	136
A művelésmód	136
A gyümöcsfélék termesztése	138
Metszésmód	138
Műrágyázás és talajművelés	138
Növényvédelem	139
Gyümölcsritkítás	139
Öntözés	139
Gyümölcsszüret	139
Zöldségtermesztés	140
A zöldségtermesztés fogalma, jelentősége	140
A zöldségnövények csoportosítása	140
Fontosabb zöldségnövény-családok	140
A zöldségnövények élettartam szerinti csoportosítása	142
Szabadföldi zöldségtermesztés	143
Korai szabadföldi zöldségtermesztés	143
Váz nélküli és síkfóliás korai szabadföldi zöldségtermesztés	143
Szabadföldi zöldségtermesztés friss fogyasztása	143
Szabadföldi zöldségtermesztés konzervipari nyersanyagnak	143
Zöldséghajtatás	144
A zöldséghajtatás termesztőberendezései	144
Üvegházak	144
Műanyag borítású termesztőberendezések	144
Dísznövények	146
Szabadföldi dísznövények	146
Egynyári dísznövények	146
Kétnyári dísznövények	148
Évelő dísznövények	148
Díszfák és díszcserjék	148
Kondicionált felületek dísznövényei	150
Hajtatott dísznövények	151
A terménytárolás	152
A gabonafélék tárolása	152
Gabonaraktárak	154
A burgonya tárolása	155
A gyümölcs tárolása	158
A határszemle	160
A tavaszi határszemle	161
A nyár eleji határszemle	164
Az őszi határszemle	164
ÁLLATTENYÉSZTÉS	167
Az állattenyésztéssel és a takarmányozással kapcsolatos főbb alapfogalmak	169
Állattenyésztési alapfogalmak	169
Takarmányozási alapfogalmak	172
Törzskönyvezés	174
Az állatok egyedi megjelölése	175
A szarvasmarha jelölése	175
A sertés jelölése	178
A ló jelölése	179
A juh jelölése	180
A baromfi jelölése	180
Szarvasmarha-tenyésztés	182
A szarvasmarha elnevezése kor, ivar és hasznosítás szerint	182
A tehenészet	182
A borjúnevelés	191
Az üszőnevelés	196
A szarvasmarha hizlalása	197
A húshasznú tehéntartás	199
Lótenyésztés	201
A ló elnevezése kor és ivar szerint	201
A ló tenyésztése	202
A ló tartása	203
Sertéstenyésztés	206
A sertés elnevezése kor, ivar és hasznosítás szerint	206
A tenyésztés	207
A tartás	207
A termelés	209
A tartástechnológia	210
Juhtenyésztés	213
A juh elnevezése ivar és kor szerint	213
A juh tenyésztése	214
A juh tartása	214
A termelés	216
Baromfitenyésztés	219
A tyúkfélék tenyésztése	219
A tyúkfélék elnevezése kor, ivar és hasznosítás szerint	219
A tartásmódokkal kapcsolatos alapfogalmak	219
A tenyésztés	220
A tojástermelés	222
A brojler (pecsenyecsirke)-termelés	224
A keltetés	226
Egyéb gazdaságilag jelentős baromfifajok	229
A kacsatartás	229
A kacsa elnevezése kor és ivar szerint	230
A kacsa értékmérő tulajdonságai	230
A pecsenyekacsa-tartás	230
A tenyésznövendék-állomány tartása	231
A pézsmarécetartás	232
A lúdtartás	232
A lúd elnevezése kor és ivar szerint	232
A lúd értékmérő tulajdonságai	233
A pecsenyeliba-tartás	234
A tenyésznövendékek nevelése	235
A törzslúdtartás	235
A pulykatartás	236
A pulyka elnevezése kor és ivar szerint	236
A pulyka értékmérő tulajdonságai	236
A házinyúltenyésztés	238
A házinyúl elnevezése ivar és életkor szerint	238
A tenyésztés	238
Tartás, takarmányozás	240
Méhészet	241
A méhcsalád és egyedei	241
A méhcsalád népességének éves változása	244
A méhészet fontosabb termékei	246
A méhész éves tevékenysége	247
GÉPESÍTÉS	249
A mezőgazdaság géprendszere	251
A géptárolás	255
A gépudvar	255
A géptárolás szervezése	256
A korrózió elleni védekezés	257
ÖKONÓMIAI ALAPISMERETEK	259
A leltározás	261
Alapfogalmak	261
A leltározás előkészítése, megszervezése és lebonyolítása	262
Számviteli alapismeretek	265
A mezőgazdasági vállalkozások vagyonának csoportosítása	265
A mezőgazdasági vállalkozás vagyonának (eszközeinek és forrásainak) számbavétele	266
A könyvviteli mérleg	267
A kettős könyvvitel rendszerében alkalmazott főkönyvi számlák	267
A számviteli bizonylatok rendszere	268
A könyvek vezetésének módjai (könyvviteli technikák)	169
Az éves beszámolók rendszere, típusai	272
Pénzügyi alapismeretek	274
Átutalás	275
Beszedési megbízás (inkasszó)	275
Terv szerinti fizetés	276
Csekk	277
Elszámolási utalvány	277
Váltó	277
A vállalkozások és a pénzintézetek kapcsolata	278
A vállalkozások pénzbefektetési lehetőségei	278
A mezőgazdasági vállakozások és az adóhatóság kepcsolatrendszere	279
Társasági adó	280
Személyi jövedelemadó	280
Általános forgalmi adó	280
Földadó	280
Társadalombiztosítási kapcsolatok	281
A vállalkozások és az önkormányzatok pénzügyi kapcsolata	281
A vállalkozások készpénzforgalma	282
Vállalatgazdasági alapismeretek	284
A vállalkozás mint tőkebefektetés	284
A gazdasági rendszerek alapfogalmai	285
A vállalkozás típusai a gazdasági tevékenység jellege szerint	286
A vállalkozások típusai a tulajdonosi és az irányítási viszonyok alapján	286
Az egyszemélyes vállalkozás	286
A társas vállalkozás	287
A gazdasági társaságok	287
A szövetkezeti vállalkozások	287
A gazdasági döntések lényege, elemeik	288
A döntéshozatali folyamat	289
A vállalkozások célja	290
Vagyon, vagyonérdekeltség	291
A gazdasági döntések megoldásának alapelvei	292
A legfontosabb gazdasági döntések és megoldásuk elve	292
A gazdasági tevékenység létesítésére vonatkozó döntés	292
A ráfordítás (erőforrás) nagyságának optimalizálása	293
A ráfordítások helyettesítésével kapcsolatos döntési problémák	294
A tevékenységek szerkezetének kialakítására vonatkozó döntés	295
Az időtényezővel kapcsolatos döntések	296
A vállalkozások irányításának feladatai	297
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS TEENDŐINEK MEGOSZLÁSA AZ ÉV FOLYAMÁN	299
A növénytermesztési munkák az év folyamán	301
Egy növény termelési ciklusa	301
A munkacsúcsok időbeli elhelyezkedése és tartalma	303
Az állattenyésztés munkái az év folyamán	305
Az állattenyésztés munkái állatfajonként	305
Szarvasmarha-tenyésztés	305
Juhtenyésztés	305
Sertés- és baromfitenyésztés	306
Egyéb állatfajok tenyésztése	306
Naptári időszakok jellemző munkái	307
Őszi időszak	307
Téli időszak	308
A tavaszi időszak	309
A nyári időszak	311
IRODALOM	313

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem