Általános ismeretek | |
Általános adatok | 12 |
Görög betűk | 12 |
A mezőgazdaságban használt egyes rövidítések | 12 |
Matematikai jelek | 14 |
Fizikai jelölések | 15 |
Számok megnevezése | 15 |
Statisztikai jelek | 16 |
A mezőgazdaságban gyakrabban előforduló elemek és vegyületek | 16 |
Mértékegységek | 17 |
Egyes mértékegységek és fogalmak rövidítése | 17 |
A mértékegységek nemzetközi jelei és jelzései | 18 |
A mértékrendszer mezőgazdaságban gyakran használatos egységei | 19 |
Hosszmértékek | 22 |
Területmértékek | 22 |
Térfogatmértékek | 23 |
Tömegmértékek | 23 |
A tömeg és a súly | 23 |
A legfontosabb mennyiségek mértékegységeinek összehasonlítása | 24 |
Az idő mértékegységei | 25 |
A fény mértékegységei | 25 |
Hangmennyiségek | 26 |
Darabmértékek | 26 |
Régi és külföldi mértékegységek | 26 |
Külföldi és régi mértékegységek, valamint azok egyenértékei a metrikus rendszerben | 26 |
Kereskedelmi és egyéb mértékegységek | 32 |
Termények és termékeik mértékegységei egyes országokban | 39 |
Matematika, geometria, biometria | 49 |
Matematikai alapfogalmak | 49 |
A síkidomok területe | 52 |
A testek köbtartalma | 53 |
Fontosabb biometriai képletek | 55 |
Átszámítási táblázatok | 63 |
A hőmérséklet átszámítása | 63 |
A munka mértékegységei közötti összefüggések | 63 |
A lóerő átszámítási kilowattra | 63 |
A kilowatt átszámítása lóerőre | 64 |
A nyomás átszámítási tényezői | 64 |
A teljesítmény mértékegységei közötti összefüggések | 64 |
A sűrűség mértékegységei | 65 |
A fajsúly mértékegységei | 65 |
A viszkozitás mértékegységei | 66 |
A területmértékek összefüggése | 66 |
Léptékek a mezőgazdasági üzemben | 66 |
A hivatalos térképek méretarányai és elnevezéseik | 67 |
A mezőgazdasági dolgozó | |
Az emberi test átlagos mérete és tömege | 70 |
A kalóriafogyasztás becslése | 71 |
Az emberi munka nehézségi foka az energiafelhasználás és a pulzusfrekvencia alapján | 71 |
A testi igénybevétel energiafelhasználása | 71 |
A dolgozók csoportosításas foglalkoztatottság szerint | 72 |
Az ember hőleadásának megoszlása | 72 |
Táplálkozási tényező | 72 |
A táplálóanyag-szükséglet egy főre, egy napra | 73 |
Az élelmiszerek táplálóanyag- és vitamintartalma | 74 |
Néhány élelmiszer egy főre jutó évi fogyasztása | 78 |
A kenyér nyersanyag-szükséglete | 78 |
Különböző nagyságú kenyerekhez szükséges tészta | 78 |
A legfontosabb sütőipari termékek előállításának hőszükséglete | 79 |
Vizestésztából készülő termékek technológiai adatai | 79 |
Pogácsa anyagszükséglete | 79 |
A magyar kemencék sütőipari fűtőanyag-szükséglete | 79 |
A tej és egyes tejtermék táplálóanyag- és kalóriatartalma | 80 |
Legfontosabb vitaminok | 80 |
A vitaminok mértékegysége | 81 |
Tartósított élelmiszerek tárolási feltételei | 81 |
Húsfélék tisztítási vesztesége feldolgozáskor | 83 |
Húsok főzési vesztesége | 83 |
Mosószappanok | 83 |
A fontosabb olajok és zsírok fizikai és kémiai jellemzői | 85 |
Az éghajlat | |
A fény | 88 |
Napkelte és napnyugta Budapesten | 88 |
Néhány helység elméletileg lehetséges havi és évi napsütéstartalma | 89 |
A napsütés havi és évi összegei | 89 |
A besugárzás havi és évi összegei | 90 |
A rövidhullámon beeső energia visszaverésének %-a | 90 |
A megvilágítás luxmérővel mért erőssége | 90 |
A légkör | 90 |
A légkör és a talajlevegő összetétele | 90 |
A levegő jellemzői Budapesten | 91 |
Szélerők és sebességek nemzetközileg elfogadott fokozatai | 92 |
A szélsebesség középértékei | 93 |
Szélirány-gyakoriságok %-ban a szélcsend (C) beszámításával | 93 |
Szélirányok égtáj szerinti eloszlása (szélcsendek nélkül) | 94 |
A szélirányok gyakoriságának évszakos értékei | 95 |
A hőmérséklet | 95 |
A hőmérséklet átszámítása | 95 |
A léghőmérséklet 50 évi átlagadatai C°-ban | 95 |
A hőmérséklet évi menete a napi középhőmérséklet alapján | 96 |
Különleges, szélső hőmérsékletű napok száma évente | 97 |
Legnagyobb melegek 1901-1950 között | 97 |
Legnagyobb hidegek 1901-1950 között | 98 |
A hőfokhid (h) és a fűtési napok száma (n) néhány nagyobb magyarországi településen | 98 |
A késői talajmenti fagyok előfordulásának százalékos valószínűsége egyes meteorológiai állomásokon | 99 |
A talajhőmérséklet havi és évi középértékei Budapesten | 99 |
A fagy előjelzése | 99 |
Páralecsapódás | 100 |
Nedvesség és csapadék | 101 |
A relatív nedvesség havi és évi középértékei | 101 |
Csapadékmérés | 101 |
Rövid pszichrométertábla | 102 |
Csapadékos napok átlagos száma | 102 |
A csapadék óraértékei Budapesten | 103 |
80 évi csapadéksorozatok jellemző adatai | 105 |
A jégesős napok száma megyénként | 105 |
A jégesős napok száma, valamint az első és utolsó jégverés időpontja 1956-1965. években | 106 |
Az első és utolsó havazás napja | 106 |
A havas napok száma | 107 |
A hótakarós napok száma | 107 |
A csapadék átlagos mennyisége | 108 |
Talajvíz-hőmérsékletek | 109 |
Az időjárás | 109 |
Meteorológiai mértékegységek | 109 |
Az időjárás alakulásának tapasztalati szabályai | 111 |
Az időjárás alakulásának tapasztalatai előrejelzése | 113 |
Az időjárásjelentés kifejezései | 113 |
Éghajlati körzeteink jellemző adatai | 114 |
A talaj és védelme | |
A talaj | 116 |
A talajok kémiai összetétele | 116 |
A növények fejlődéséhez szükséges makroelemek | 116 |
A növények fejlődéséhez szükséges mikroelemek | 116 |
A különböző talajok kémiai összetétele | 116 |
A talajok osztályozása kémhatás szerint | 117 |
A talajok vízben oldható sói | 117 |
A talajok osztályozása tápanyagtőke szerint | 117 |
Tájékoztató határértékek a P-kartogram szerkesztéséhez | 118 |
Tájékoztató határértékek a K-kartogram szerkesztéséhez | 119 |
Talajaink humusztartalma | 119 |
A humusztartalom becslése | 120 |
A talajok mésztartalmának gyors meghatározása | 120 |
A talaj élőlényei | 121 |
A talajok fizikai tulajdonságai | 121 |
A talajszemcsék méretei | 121 |
A talaj kötöttségének gyakorlati megállapításakor figyelembe vehető laboratóriumi vizsgálati határértékek | 122 |
A talajok jellemzése fizikai tulajdonságok szerint | 122 |
A talajszerkezeti elemek megkülönböztetése alakjuk és méretük szerint | 123 |
A talaj vízáteresztő és víznyelő képessége | 124 |
Szín- és jelkulcs a vízgazdálkodási tulajdonságok kartogramjainak szerkesztéséhez | 124 |
Talajjavítás | 125 |
A növények talajjavító hatása | 125 |
Szín- és jelkulcs a talajjavítási kartogramok szerkesztéséhez | 126 |
Rézsűk és hajlásszögeik | 127 |
Talajjavító anyagok | 128 |
Talajvédelem | 129 |
A terep lejtése | 129 |
A természetes és megengedhető legmeredekebb rézsűk | 129 |
Lejtős területek táblásítása | 130 |
A talajok ülepedése | 130 |
A túltöltés mértéke a talaj minősége szerint | 130 |
Eróziót okozó vízsebességek | 130 |
Az úthálózat területének aránya az összterületből | 131 |
Öntözés, lecsapolás | |
A növény vízháztartása | 135 |
Fontosabb növényeink dinamikai vízigénye | 135 |
Egyes zöldségnövények transzspirációs és vízfogyasztási együtthatói | 136 |
Fontosabb növényeink statikai vízigénye a talajban | 137 |
Néhány növény hervadási együtthatója (koefficiense) a különböző talajokon | 137 |
A növények optimális terméséhez a csapadékból felvehető módon tározódott vízmennyiség kiegészítése | 138 |
Néhány növény kritikus telítettségi hiánya (vízvesztés határa), %-ban | 138 |
Egy tenyészidő (egy év) alatt elpárologtatott víz mennyisége | 139 |
A felületi öntözések víznormái | 140 |
Az esőszerű öntözés országos normája | 141 |
Az öntözés ideje | 142 |
A palántanevelés öntözővíz-szükséglete | 143 |
Egyes növények kritikus vízigényű fejlődési időszakai | 143 |
A fontosabb zöldségfélék öntözése | 144 |
A talaj vízháztartása | 147 |
Talajtípusok vízgazdálkodási jellemzői | 147 |
A talajok vízemelő képessége a szemcsék nagysága szerint | 147 |
Különböző talajok maximális víznyelése eltérő lejtő és növénytakaró esetében | 148 |
Kapilláris vízemelés a talajszemcsék függvényében | 148 |
A talaj hasznos vízkészletének becslése | 149 |
A talajvíz szintje | 149 |
A különböző mélységű talajrétegek átnedvesítéséhez szükséges öntözővíz mennyisége | 150 |
Sávos csörgedeztető öntözés | 150 |
A sávos csörgedeztető öntözés időtartalma, percekben | 151 |
Barázdás öntözés | 151 |
Esőintenzitás | 151 |
Az esőintenzitás korrekciója lejtés szerint | 152 |
Az esőszerű öntözés permetintenzitása | 153 |
Az öntözővíz mutatói | 153 |
Az öntözés mértékegységei | 153 |
A vízhozam mérésére használt mértékegységek átszámítása | 153 |
A vízborítás mérésére használt mértékegységek átszámítása | 154 |
A vizek keménység szerinti minősítése | 154 |
A vizek minősítése öntözésre felhasználhatóságuk szempontjából | 154 |
Az öntözővizek jellemzése az oldott sók minősége szerint | 156 |
A csapadékcseppek osztályozása | 157 |
A vízfolyások sebessége | 157 |
Földmozgatás rizstelep építésekor | 157 |
Rizskihozatali adatok | 158 |
A rizsföldek vízszükséglete | 158 |
Az öntözőcsatorna méretei | 158 |
A szivornyák vízszállító képessége | 159 |
A gátak, töltések, árkok földmennyiség-táblázata | 159 |
Kisebb csatornák vízveszteségének (elszivárgás) kiszámítása | 160 |
Munka- és gépszükséglet | 160 |
A fontosabb öntözött növények termesztési munkanormatívái | 160 |
Esőszerű öntözés élőmunkaszükséglete | 161 |
1 mm/kh kiöntözéséhez felhasznált kézi munka | 162 |
A 10 órás napi teljesítmény árasztó öntözésnél | 162 |
A 10 órás napi teljesítmény barázdás öntözésnél | 162 |
A 10 órás napi teljesítmény sávos csörgedeztető öntözésnél | 163 |
Az árasztó öntözésben dolgozók területi teljesítménye | 163 |
A különböző rizsbetakarítási módok jellemző ráfordításai | 164 |
Egylépcsős szivattyúk adatai | 164 |
Többlépcsős szivattyúk adatai | 165 |
A szórófejekkel szembeni követelmények az öntözés helyétől és céljától függően | 165 |
Átemelőszivattyúk hajtóerőszükséglete | 166 |
Az öntözés gazdaságossága | 166 |
Az öntözés hatására elérhető többlettermelés | 166 |
Az öntözött terület hatása az üzem eredményességére | 167 |
Öntözőberendezések beruházásainak összehasonlítása és élettartama | 167 |
Az öntözési módok gazdasági jellemzői | 167 |
A hajós öntözés jellemző költsége | 168 |
Vízágyúval végzett öntözés jellemző költsége | 169 |
Az 1200 l/min vízszállító képességű hordozható esőztető berendezések jellemző öntözési költsége | 170 |
Különböző esőztető berendezések beruházási és üzemeltetési költsége | 171 |
Az esőszerű öntözés fajlagos anyagigénye | 171 |
Az esőszerű öntözés amortizációs hányadai | 172 |
A párolgás hatása az esőszerű öntözés hatékonyságára | 172 |
Öntözőberendezések fenntartási költsége a beruházási érték %-ában | 172 |
Kettőstermesztés lehetősége öntözött területen | 173 |
Lecsapolás | 174 |
A talajcsövezés eszközei és főbb jellemzői | 174 |
A vakondtalajcsövezés vonóerő-szükséglete | 175 |
Dréncsövek távolsága ásványi talajban | 176 |
Talajcsövezés (szívócsőtávolságok) | 176 |
A sáncok közötti távolság | 177 |
A növény és a növényi élet | |
Élettani mutatók | 180 |
A termesztett növények életformája | 180 |
A növények és a növényi részek víztartalma | 181 |
A gabonák csírázása | 182 |
Csírázási vízszükséglet | 182 |
Néhány növény asszimilációs tevékenységének napi mértéke | 182 |
Az asszimiláció erősségének összefüggése a hőmérséklettel | 182 |
Néhány növényünk alkaloidatartalma | 183 |
A tenyészidő alatti hőösszegszükséglet | 183 |
A növények megfagyása | 184 |
Egyes növények árnyéktűrése | 184 |
Főbb termesztett növényeink sótűrése | 185 |
Egy virágzatban a virágok száma | 185 |
Termesztett növényeink néhány virágzásbiológiai adata | 186 |
Termesztett növényeink termékenyülési típusai | 187 |
Gabona abc | 187 |
Morfológiai és fizikai mutatók | 188 |
A gyökérzet kiterjedése | 188 |
A gyökerek lehantolási és oldalnövekedési mértéke | 189 |
Lágy szárú kultúrnövények főhajtásának hossza | 191 |
A növényi szárak fontosabb méretei | 192 |
Fák és cserjék méretei és növekedése | 192 |
A növényzet levélfelülete | 193 |
Néhány növény levélfelülete összesen, leveleinek száma, egy levél felülete | 193 |
A termesztett növények vetőmagvának méretei | 194 |
A gyommagvak méretei | 196 |
A mag garmadák természetes rézsűszöge | 198 |
A kultúr- és gyomnövények magvainak fizikai-mechanikai jellemzői | 198 |
Termények és termékek nyugvásbeli súrlódási tényezői | 200 |
Magvak mozgásbeli súrlódási tényezői | 200 |
Gabonafélék morfológiai és műszaki jellemzői | 201 |
A kukorica műszaki jellemzői | 202 |
A cukorrépa-fejezés erőszükséglete | 202 |
Burgonyagumók és rögök gördülési szöge | 202 |
Burgonyaszár nyűvésének erőszükséglete és a szárak szakítószilárdsága | 203 |
A burgonyagumó és a talajrögök szilárdsága, statikus összenyomáskor | 203 |
Földművelés | |
A növénytermesztésről általában | 207 |
Az új növény- és állatfajták állami minősítéséről | 207 |
A növények talaj- és elővetemény-igénye | 208 |
Vetésforgó | 212 |
A termesztett növények tulajdonságai | 212 |
A norfolki négyes vetésforgó | 213 |
Az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszer vázlata | 214 |
A vetési idősorrend | 214 |
Különböző gazdaságok szántóföldi vetésszerkezete | 216 |
A termesztett növények fejlődésének hőmérsékleti jellemzői | 217 |
A szántóföldi zöldtakarmányok folytonossága | 220 |
Kettőstermesztés | 221 |
Másodvetésre alkalmas növények | 222 |
A szántások megnevezése | 223 |
A talajlazulások mértéke | 223 |
Tömörítők nyomása a talajra | 223 |
A leggyakoribb sortávolságok vetésfolyóméter kh-anként | 223 |
A vetőmagmennyiség kiszámítása | 224 |
Fészekszám-táblázat | 224 |
A növények tápanyagigénye | 226 |
Kémiai elemek a növényekben | 226 |
Termesztett növényeink talajerőelvonása | 226 |
A talaj tápanyagtőkéjére utaló gyomnövények | 228 |
Szervestrágyázás | 228 |
A szervestrágyák beltartalma | 228 |
A különféle zöldtrágyanövények adatai | 229 |
Termesztett növényeink gyökérzetének beltartalma | 230 |
Gyökérmaradványok (20 cm mélységig) szárazanyagban | 231 |
Légszáraz tarló- és gyökérmaradványok mennyisége | 231 |
Az istállótrágyázás érenkénti hatása | 232 |
Az alomanyagok vízfelszívó képessége | 232 |
Istállótrágya-termelés állatonként | 232 |
Az istállótrágya mennyisége almozás szerint, számosállatonként | 233 |
A trágyalé mennyisége számosállatonként | 233 |
Az istállótrágya tápanyagvesztesége | 233 |
Az istállótrágya térszükséglete | 234 |
Komposztelőállítás | 234 |
Üzemi hulladékok beltartalma | 234 |
A ház körüli komposztanyagok beltartalma | 236 |
A biotrágyák beltartalma | 236 |
A hazai csatornaiszapok beltartalma | 237 |
Ipari hulladék beltartalma | 237 |
A különféle fahamuk beltartalma | 237 |
Zöldtrágyatömeg (kg/m2) a Komárom és a Fejér megyei állami gazdaságokban 1961. évben | 238 |
A zöldtrágyázás agrotechnikája | 238 |
A zöldtrágyanövények agrotechnikája | 240 |
Műtrágyázás | 242 |
Az 1 kg vegyes műtrágya-hatóanyag felhasználásával elérhető hozamtöbblet | 242 |
A műtrágyák hatékonysága | 243 |
Tájékoztató foszfor-határértékek | 243 |
Tájékoztató kálium-határértékek | 244 |
Műtrágyaválaszték | 244 |
Néhány külföldön gyakrabban alkalmazott nitrogén-műtrágya összetétele | 245 |
Külföldön alkalmazott fontosabb foszfátműtrágyák összetétele | 245 |
Néhány külföldön alkalmazott káliumműtrágya, illetve káliumtartalmú anyag hatóanyagtartalma | 246 |
Néhány anyag általános kalciumtartalma | 247 |
Néhány műtrágya-anyag átlagos magnéziumtartalma | 247 |
A műtrágyák keverési táblázata | 247 |
A fontosabb szántóföldi növények és a rétegek tápanyagszükséglete | 248 |
A folyékony nitrogénműtrágyák fizikai tulajdonságai | 250 |
Szántóföldi növénytermesztés | |
Magtermelés, magismeret | 254 |
Minőségi vetőmag kihozatala | 254 |
Technológiai előírások napraforgó és hüvelyes magvak tisztításához | 254 |
A vetőmagvak mintázása | 258 |
Kereskedelmi és ipari magvak és hántolt termékek átlagmintáinak mennyisége | 259 |
Vetőmagvak megnevezése, csíráztatása | 260 |
A gazdasági magvak átadási adatai | 279 |
A vöröshagyma-dughagyma méretei | 281 |
A csírázási erély és a csíráztatás időtartama | 281 |
Gabonafélék | 282 |
Szántóföldi növények termesztési adatai | 282 |
A gabonafélék vetőmagjának minőségi osztályonkénti részletes követelményei | 289 |
Néhány őszi búzafajta kh-ankénti vetőmagszükséglete | 294 |
Gabonamagvak áruszabványai | 294 |
Beépített gépsor árugabona tisztítására egyszintes elrendezésben, közvetlen magtárba tárolással | 295 |
Általános rostatáblázat síkrosták használatához | 296 |
A termesztett búzafajták szemszalma aránya | 296 |
A kukorica vetőmagjának minőségi határértéke | 297 |
A kukorica soros vetésének vetőmagszükséglete | 298 |
A kukorica szemenkénti vetésének vetőmagszükséglete | 298 |
Csöveskukorica átszámítása morzsoltra | 299 |
Morzsolt kukorica átszámítása csövesre | 299 |
Kukoricacsalamádé vetőmagszükséglete | 300 |
A sílókukorica repülőgépes dúsításához alkalmazható karbamidoldatok | 300 |
Hibridkukorica szigetelő távolsága | 301 |
A szalma minőségi előírásai | 301 |
Gyepalkotó fűfélék | 303 |
Pillangós növények | 304 |
Hüvelyesek és bükkönyfélék vetőmagjának minőségi határértékei | 304 |
Herefélék vetőmagjának minőségi határértékei | 308 |
Étkezési bab | 312 |
A zöldborsó szemnagysága | 315 |
A szálastakarmányok hozamának megoszlása | 315 |
A széna minőségi előírásai | 315 |
A széna karotintartalma | 316 |
Ipari növények | 317 |
Olaj- és egyéb ipari növények vetőmagjai | 317 |
Fontosabb olajtartalmú növények | 319 |
Nyers kenderkóró | 321 |
Kender-kihozatal | 321 |
Nyers rostlenkóró | 322 |
Dohánytermesztési adatok | 323 |
A dohánypalánta-nevelés anyagszükséglete 1 kh-ra | 324 |
A dohánytermesztés egyes mutatói | 324 |
Egy dohánycsomóba összeköthető levelek számának felső határa | 325 |
Zöld, érett dohánylevél méretei | 325 |
A dohány beszáradási vesztesége | 325 |
A dohány fűzése | 325 |
A komló minőségi követelményei | 326 |
Komló termésfüzér-toboz | 328 |
Gyök- és gumósnövények | 329 |
Vetőburgonya minőségi határértékei | 329 |
Burgonya-előhajtatás | 329 |
Vetőgumó- és dugványszükséglet | 330 |
A különböző tenyészidejű burgonyák kifejlődésének és beérésének időtartama és időpontja | 330 |
A burgonyagumó kereskedelmi előírásai | 331 |
Az ipari burgonya minőségi követelményei | 333 |
Néhány gyökér- és gumósnövény tárolási hőmérséklete | 333 |
A cukor- és a takarmányrépa szabványos vetőmagjának osztály szerinti minőségi határértékei | 333 |
Cukorrépa-szállítmány megengedett hibaértékei | 334 |
Ipari feldolgozásra és tárolásra alkalmas cukorrépa megengedett hibaértékei | 334 |
Néhány zöldségféle dugványszükséglete | 335 |
Vöröshagyma - dughagyma | 336 |
Rét és legelő | 336 |
A rét és a legelő fontosabb fűféléinek adatai | 336 |
A fontosabb fűfajok igénye a talaj összetételével, kémhatásával és vízviszonyaival szemben | 338 |
Gyepfüvek és takarmányfüvek vetőmagvai | 340 |
A fontosabb gyeptípusok kialakulása a talajvíz magasságától függően | 345 |
A magyar legelők minőségi osztályozása | 345 |
A gyepnövények vetőmagszükséglete | 346 |
Fűmagtermesztés | 348 |
Keverékek, kaszálóra | 348 |
Keverékek, legelőre | 350 |
Fűszer- és gyógynövények | 351 |
A vöröshagyma dugványszükséglete | 351 |
A vöröshagyma magtermesztése | 351 |
Dughagymaszükséglet | 352 |
A fűszerpaprika jellemzői | 352 |
A fűszerpaprika kézi munkaszükséglete | 352 |
A fűszerpaprika tárolása | 353 |
A gyógyszernövények szabványai | 353 |
A gyógy- és fűszernövények termesztési adatai | 354 |
A fontosabb gyógynövények szántóföldi termesztése | 360 |
Fűszer-, vagyó- és mézelőnövények vetőmagjának osztály szerinti minőségi határértékei | 364 |
Szárítás | 366 |
A levegő víztartalma különböző hőmérséklet és relatív nedvességtartalom esetén | 366 |
Száraz és nedves hőmérséklet | 366 |
A szárító levegő vízfelvevő képességének kihasználási foka | 367 |
A szárítóközeg vízfelvevő képessége | 367 |
A nedves levegő Molier-féle I-x diagramja | 368 |
Megengedhető legmagasabb hőmérséklet gabonaszárításnál | 369 |
A gabona hektolitertömege (hektolitersúlya) a nedvességtartalom függvényében | 369 |
Az anyag tömegének csökkentése szárításkor | 370 |
Idényszáraz 100 kg terményből várható raktárszáraz állapotban | 370 |
Magyar gyártmányú szénaszárító axiális ventillátorok műszaki adatai és a megszárított kazlak méretei | 372 |
Különböző termények egyensúlyi nedvességtartalma %-ban | 372 |
A gabona szárítási kihozatala | 373 |
A csöveskukorica víztartalma | 373 |
A lucerna egyensúlyi víztartalma | 374 |
A rétiszéna egyensúlyi víztartalma | 374 |
Az idényszáraz kukorica víztartalmának felső határértékei | 375 |
1 q nyers csöveskukoricából szárításnák eltávolítandó vízmennyiség | 375 |
1 q száraz csöveskukorica előállításához eltávolított vízmennyiség | 375 |
A kukorica morzsolási arányának és beszáradásának számítása | 376 |
100 kg idényszerű víztartalmú csöves- és morzsolt kukorica átszámítása (15 %-os) májusi morzsoltra | 376 |
A gabonaszárítók elektromos teljesítményigénye | 376 |
Takarmánybetakarítási veszteség | 377 |
A táplálóanyag-tartalom alakulása különböző szárítási módok esetén | 377 |
A zöldtakarmányok alkalmassága gyorsszárításra a fehérje- és karotintartalom középértékei alapján | 378 |
A szénakészítésnek kedvező hőmérséklet és víztartalom | 378 |
Az előfonnyasztott zöldtakarmány szellőztetéses szárítása légmelegítéssel | 379 |
A zöldtakarmányból eltávolítandó víz mennyisége | 380 |
A szárítás hozamának kiszámítása | 380 |
A lucerna súlyaránya zöld, fonnyasztott és széna állapotban | 381 |
A réti- és lucernaszéna víztartalmának meghatározása | 381 |
Virágzó és zöldbimbós lucernából gyorsszárítással készült lisztek táplálóanyag- és karotintartalma | 382 |
Terményszárítók villamos teljesítményszükséglete | 382 |
A szénaszárítás fajlagos áramfogyasztása | 382 |
Az előmelegített levegős szénaszárítás energiaszükséglete | 383 |
1 q zöldliszt előállításakor elpárologtatott vízmennyiség és olajszükséglet | 383 |
A ventillátorok zajerőssége | 383 |
Termékbecslés, tárolás, értékleírás | |
Termékbecslés | 389 |
A szükséges mintaterek száma | 389 |
Mintaterek kijelölése és a mérés | 389 |
A fontosabb szántóföldi növények fő- és melléktermékének aránya | 390 |
Gabonaneműek előzetes és végleges számszerű termékbecslése | 391 |
A szemtermés becslése | 392 |
A gabonatermés jellemzői | 392 |
Az őszi búza termésbecslése | 393 |
A rozs termésbecslése | 394 |
Az őszi árpa termésbecslése | 395 |
A tavaszi árpa termésbecslése | 396 |
A zab termésbecslése | 397 |
A rizs termésbecslése | 398 |
A csöveskukorica-termés elemzése | 398 |
A kalászosok termésbecslése, osztószámmal | 399 |
A zöldségfélék magtermésének becslése | 400 |
A fontosabb kerti- és aprómagvak termésátlagai | 401 |
A kapásnövények termésbecslése | 402 |
A cukorrépa termésbecslése | 403 |
Néhány szálastakarmány becslése | 403 |
A rétek termésbecslése | 405 |
Legelők hozama | 405 |
A roskender termésbecslése | 406 |
A rostipari növények (rostlen és rostkender) termésbecslése | 406 |
Sűrű vetéső olaj- és rostnövények végleges becslése | 408 |
Betakarítási veszteségek, elemi károk | 409 |
Termésveszteségek | 409 |
A szemveszteség megállapítása a tarlón | 410 |
Cséplési veszteségmérés | 410 |
Aratási és cséplési szemvesztés | 410 |
A burgonyabetakarítás elhagyási veszteségei | 412 |
A szántóföldi növények jégérzékenysége | 413 |
Terméskiesés a felületi vízborítás hatására | 415 |
A lejtőhajtás és a terméshozam összefüggése | 416 |
Az állattartás veszteségeinek megoszlása | 416 |
Raktározás, tárolás | 417 |
Tejipari kereskedelmi áruk tárolási hőmérséklete | 417 |
Néhány termény tárolási rézsűszöge | 418 |
A gabona széndioxid-termelése | 419 |
A padozaton tároló gabona öntési magassága és forgatási igénye | 419 |
Tárolási szabályok | 420 |
Tárolási magasságok | 422 |
A csöveskukorica górés tárolásakor alkalmazható rétegvastagság | 422 |
Az asztagok, a kazlak és a prizmák méretezése | 423 |
A burgonya és a répa mennyisége a prizmák egy folyóméterében | 425 |
Termények, termékek eltarthatósága | 426 |
A kukoricamag eltarthatósága | 426 |
Az ömlesztve elhelyezhető zöldségfélék rakodási magassága | 427 |
A zöldségfélék tárolási hőmérséklete és időtartama | 427 |
Élelmiszerek hőtechnikai adatai | 428 |
Hűtési igények | 430 |
Egyes tartósítószerek hatékonyságának összehasonlítása | 431 |
Engedélyezett tárolási veszteségek | 432 |
A vöröshagyma tárolási vesztesége | 435 |
A nyírségi téli almafajták tárolási vesztesége, száraz tárolóban | 436 |
A műtrágya és a növényvédőszerek tárolási vesztesége | 436 |
Az üzemi- és kenőanyagok tárolási vesztesége | 436 |
Az építési anyagok tárolási vesztesége | 436 |
Értékleírás | 437 |
Amortizációs normák | 437 |
Az erőgépek élettartama | 443 |
Az épületszerkezetek átlagos élettartama és avulási százaléka | 444 |
Gépek (aritmetikailag degresszív) leírása | 444 |
Zöldség- és dísznövénytermesztés | |
Zöldségtermesztés | 451 |
Az állami gazdaságokban általában alkalmazott sor- és tőtávolságok | 451 |
Zöldségnövények fontosabb termesztési adatai | 452 |
Egy szaporítóládába vetendő magmennyiség | 456 |
1 m2 palántanevelő felületre vethető magmennyiség | 456 |
1 m2 palántanevelő felületen nevelhető palánták száma | 457 |
Egyes paradicsomfajták átlagos bogyósúlya és átmérője | 458 |
A bokorbab vetőmagszükséglete | 458 |
A kh-anként vetendő zöldségborsómag mennyisége | 459 |
A zöldbab osztályozása | 459 |
A zöldségfélék magvizsgálati előírásai | 460 |
A zöldségnövények szabványos vetőmagjának osztály szerinti minőségi határértékei | 462 |
A zöldségfélék termelése | 466 |
Házi zöldségkert méretezése | 467 |
A zöldségmagvak átadási adatai | 468 |
A paradicsom sérülése szállításkor | 469 |
Érési, illetve szállítási naptár exporthoz | 469 |
A konyhakerti magvak termelési táblázata | 471 |
A fűszernövények magvainak termelési táblázata | 472 |
A konyhakerti magvak minőségi szabványai | 473 |
A fűszernövények magvainak minőségi szabványai | 473 |
Mutatószámok az egyszintes gombatermesztéshez | 474 |
A zöldségfélék trágyázása | 475 |
A zöldségfélék trágyázása | 475 |
A zöldségtermesztés munkái | 476 |
A palántanevelés munkaráfordításai | 476 |
A palántázás teljesítménye | 479 |
A szedés teljesítménye kézzel és szedőgéppel | 479 |
A zöldségfélék értékmérő tulajdonságai | 479 |
A zöldségfélék méretei | 479 |
Egyes paprikafajták termése | 482 |
A kobakosok termésének mérete | 482 |
A melegágyi zöldségfélék méretei | 482 |
A paradicsom és az uborka keménysége | 483 |
A zöldség tartósítása, tárolása, szállítása | 484 |
Kovászos uborka | 484 |
Vágott vegyes savanyúság | 485 |
Ecetes uborka | 486 |
Ecetes cseresznyepaprika | 487 |
Sósvizes uborka | 488 |
Ecetes paprika | 489 |
Zöldségtárolási előírások | 490 |
A zöldségfélék tárolóhelyigénye | 491 |
Tárolási normák zöldség- és gyümölcstárolásához | 491 |
A zöldségfélék fagyáspontja | 491 |
Zöldségfélék raktározási vesztesége (káló) | 492 |
Zöldségfélék tisztítási vesztesége | 492 |
Zöldségélék hő- és széndioxid (CO2) termelés raktározáskor | 493 |
Zöldségek hűtött tárolása | 493 |
A zöldségvermek és -prizmák méretei | 494 |
A zöldségfélék szállítási veszteségei | 494 |
Göngyölegben szállított zöldségfélék nettó mennyisége | 494 |
A zöldség - gyümölcsgöngyölegek átlagos tárasúlya | 495 |
Zöldségfélék szállítása | 495 |
Mezőgazdasági üzemben előállított tartósítóipari termékek | 496 |
Zöldségszárítási nyersanyagszükségleti együtthatók, nyeredék (%) | 496 |
Szárítmányok tájékoztató nyersanyagszükséglete és technológiai adatai | 497 |
Üveg alatti termesztés | 498 |
A fontosabb cserepes dísznövények térszükséglete fejlődésük különböző szakaszában | 498 |
Cserepes növények földszükséglete | 498 |
1 m2-re elhelyezhető cserepek száma | 499 |
A növényházak klímája | 500 |
A fontosabb zöldségfajok önözővíz-szükséglete a palántanevelés alatt | 501 |
Tápkockák üveg alatti helyszükséglete | 501 |
Tápkockakeverék | 502 |
A hajtatott zöldségfélék agrotechnikai munkái | 504 |
A melegágyi ablak anyagszükséglete | 508 |
A szaporítóládák méretei | 509 |
A kertészeti épületek mutatói | 510 |
Dísznövénytermesztés | 511 |
Levelükkel díszítő cserepes növények | 511 |
Egynyári dísznövények | 512 |
Virágukkal díszítő cserepes növények | 514 |
Vágásra alkalmas évelő dísznövények | 516 |
Kétnyári dísznövények | 518 |
Zöldterületek létesítésére alkalmas fontosabb fafajok | 519 |
Fontosabb cserjék | 520 |
Növényházban, szaporítóládába vetendő egynyári dísznövények | 523 |
A virágok és a dísznövények szabványos vetőmagja | 523 |
Az egynyári virágmagvak mutatói | 525 |
A virágmagvak termelési táblázata | 527 |
Vágott virágok tárolása | 529 |
Gyümölcstermesztés | |
Gyümölcsfaiskola | 534 |
A gyümölcsmagvak adatai | 534 |
Gyümölcsoltvány, gyümölcsfacsemete, gyümölcstermő bokor | 534 |
A faiskolai termelés kihozatali normái | 537 |
Gyümölcsfa-simadugvány | 538 |
Gyökeres dugvány, bújtvány | 538 |
Gyümölcsfa-magcsemete | 539 |
Szélessoros telepítések sor- és tőtávolsága | 540 |
1 kh gyümölcsoltvány-szükséglete különféle ültetési rendszerek mellett | 541 |
A faiskolai gyümölcsfacsemetenevelés anyagszükséglete | 541 |
Gyümölcsfaiskola magszükséglete | 542 |
A gyümölcstermesztés általános mutatói | 542 |
A gyümölcsfajok csoportosítása vízigény szerint | 542 |
A gyümölcstelepítés jellemzői | 543 |
Az ültetvények életmenete | 550 |
Az ültetvények életkora és hozama | 550 |
Gyümölcsfák termésének szakaszossága | 551 |
A termőfaegység számítása | 552 |
Termőfaegység meghatározása törzskörméret alapján | 552 |
A gyümölcsfák termőfaegységértékének változása életkoruk szerint | 553 |
A fagykárosodás hőmérsékleti küszöbértékei | 554 |
Egyes gyümölcsfélék virágzási ideje | 554 |
Az almafajták sziromhullásának kezdetétől a szedésre érettségig eltelt napok száma | 554 |
Az egyes almafajták szedésre érettségének időpontja | 555 |
Az almafajták érési ideje | 555 |
Az őszibarackfajták érési ideje | 556 |
A kajszifajták érési ideje | 556 |
A szilvafajták érési ideje | 557 |
A körtefajták érési ideje | 557 |
A gyümölcsök betakarításának tartama | 557 |
A gyümölcsösök termésátlaga | 558 |
Köztes termesztés gyümölcsösben | 558 |
A gyümölcsök szabvány szerinti méretei | 559 |
Nemes gyümölcsök | 562 |
A gyümölcsfák törzskönyvezése | 562 |
Talajerőpótlás, gyümölcsösben | 563 |
A gyümölcsfajok igénye a talaj mésztartalmával és kémhatásával szemben | 563 |
A gyümölcsfajok tápanyagigénye | 563 |
Az alma talajerőpótlása | 564 |
A kajszi tápanyagszükséglete | 565 |
A szilva talajerőpótlása | 565 |
A kajszi talajerőpótlása | 566 |
Az őszibarack talajerőpótlása | 567 |
A szamóca talajerőpótlása | 567 |
Köztes zöldtrágyaként alkalmazott növények fontosabb mutatói | 568 |
A gyümölcstermesztés technológiája | 569 |
A hazai metszési teljesítmények | 569 |
A nyesedék mennyiségi jellemzői | 569 |
A télialma-termelés gépeíthető műveinek gyakorisága és időtartama | 570 |
A főbb gyümölcstermelési műveletek teljesítményigénye | 570 |
A gyümölcsfélék leválasztásához szükséges erő | 571 |
A különböző koronaformák hatása az alma sérülésére, rázásos betakarításnál | 571 |
A leválasztás hatásfoka besztercei szilva gépi szüretelésénél | 571 |
A gyümölcsleválasztás hatásfoka | 572 |
A koronaalakítás befolyása a kajszi sérülésére | 572 |
A málnarázás minőségi jellemzői | 572 |
A hazai gyümölcsüzemi talajművelő gépek művelési mélysége és oldalazása | 573 |
Átlagos méretű és berakódottságú Jonathán almafán elérhető szedési teljesítmény | 573 |
Szedőemelvényekkel elérhető időkihasználás és szedésteljesítmény | 574 |
A gyümölcsszedő eszközök műszaki adatai | 574 |
A gyümölcsbetakarítás munkaidőigénye | 575 |
1 q gyümölcs leszedésének munkaidőigénye | 576 |
Az almaszedés fajlagos munkaidőigénye | 576 |
Az ápolási és a szüreti munkák aránya, jó termőévekben | 576 |
A gyümölcsméret és gépsorteljesítmény összefüggése | 577 |
Az almatermelés munkanap-ráfordítása | 577 |
A termő gyümölcsös kézi munkaóra-felhasználása | 578 |
A gyümölcsfajok munkaerőigénye | 582 |
A gyümölcs csomagolása, szállítása | 582 |
Gyümölcssérülés a kezelés óvatosságától függően | 582 |
Minőségmegoszlás a különböző munkafázisokban | 583 |
A Jonathán alma minőség szerinti osztályozása | 583 |
Klíma- és megvilágítási igények a gyümölcsmanipulációs teremben | 584 |
A gyümölcsgöngyölegek főbb adatai | 584 |
Gyümölcsgöngyölegek befogadóképessége | 585 |
A hűtőházi ládánként elhelyezhető gyümölcs | 585 |
A kézi válogatás teljesítményadatai | 585 |
A csemegeszőlő kézi és gépi manipulálásának munkaerő-megoszlása | 586 |
Csomagolási teljesítmények | 586 |
Ládalezárási teljesítmények | 587 |
A gyümölcssérülés és a kezelési mód összefüggése | 587 |
Az alma sérülése a forgalmazás során | 587 |
Gyümölcsszállításra alkalmas MÁV kocsitípusok | 588 |
A gyümölcsök szállítási veszteségei | 589 |
A gyümölcs tartósítása, raktározása | 589 |
Hőfejlődés kcal/t-ban 24 óra alatt, különböző hőmérsékleten | 589 |
Az alma néhány jellemzője | 590 |
A gyümölcsök fruktóz-, glükóz- és szaharóztartalma | 590 |
A gyümölcsök vitamintartalma | 591 |
A gyümölcsök hűtő tárolása | 591 |
A gyümölcsfélék hő- és CO2-termelése a raktározás alatt | 592 |
A nyírségi téli almafajták tárolási vesztesége száraztárolóban | 593 |
A gyümölcsök savtartalma | 593 |
A gyümölcsök tiszítási veszteségei havi bontásban | 594 |
A gyümölcspulpok előállításához szükséges nyersanyagok | 594 |
A gyümölcsborok összetétele | 595 |
A gyümölcsök lényeredéke | 595 |
Gyümölcsmustok és -borok kénezési táblázata | 596 |
A gyümölcsszeszfőzés nyersanyagszükséglete | 596 |
A szeszfőzés anyagszükséglete | 596 |
Gyümölcsfélék szárítási (aszalási) hőmérséklete és kihozatala | 596 |
A gyümölcslevek összetétele | 597 |
A gyümölcstermesztés gazdaságossága | 598 |
A főbb gyümölcscsoportok teljes beruházási arányai | 598 |
100 kh télialma és -körte létesítményigénye | 598 |
100 kh vegyes gyümölcsös létesítményigénye | 599 |
A gyümölcstermelés költségeinek megoszlása | 599 |
Alkalmazható táblaméretek | 600 |
Élő munkaigény és termelékenység a gyümölcstermesztésben | 600 |
1 kh termő gyümölcsös közvetlen költségei | 601 |
A gyümölcsösökben végzett egyes munkacsoportok költségaránya | 601 |
A gyümölcsösök számszerű becslése | 602 |
Szőlőtermesztés | |
A szőlő feldolgozási lehetőségei | 604 |
A szőlőültetvények létesítésének és művelésének sajátosságai | 605 |
Gyökeres szőlőoltványok | 614 |
Szőlővessző-méretek | 614 |
A szőlővessző fa-bél vastagságarányának értékszámai | 615 |
A szőlőalanyvessző-termesztés anyagszükséglete | 615 |
A szőlőoltványkészítés anyagszükséglete | 616 |
Fehérborszőlő-fajták | 616 |
Vörösborszőlő-fajták | 617 |
Csemegeszőlő-fajták | 617 |
Tenyészterület, tőkeszám, tőkénkénti rügyterhelés | 618 |
A szőlőfajták alkalmazkodása a különböző tőkeművelésmódokhoz | 619 |
Egytörzsű magasművelésű tőkék kialakítása | 620 |
Kéttörzses magasművelésű tőkék kialakítása | 621 |
A legfontosabb szőlőfajták metszési igénye fej- és bakművelés esetén | 622 |
A fontosabb szőlőfajták átlagos fürtsúlya | 625 |
A tőkeművelés- és metszésmódok összefüggése a sor- és tőtávolsággal, valamint a rügyterheléssel | 627 |
A tőkefejek állapota a különböző borvidékek ültetvényeiben | 627 |
A hazánkban termesztésre engedélyezett fajták alkalmassága magasművelésre | 628 |
Néhány szőlőfajta alacsony- és magasművelésű tőkéinek termésminősége | 629 |
Hajtásválogatással eltávolított fattyúhajtások száma | 630 |
A rügyszámban kifejezett terhelés néhány borvidék hagyományos művelésű szőlőjében | 630 |
A szőlőfajták jellemző adatai | 631 |
Csemegeszőlő és étkezésre alkalmas borszőlő | 631 |
A magyar huzalos támasz oszlopainak fontosabb méretei | 632 |
100 kh csemegeszőlő járulékos és kapcsolódó létesítményigénye | 633 |
A szélessorú szőlők munkáira alkalmas munkanapok száma | 634 |
A termő anyatelep évi munkái | 634 |
A szőlőiskola évi munkái | 635 |
A szőlőtelepítés munkái | 636 |
A termőszőlő évi munkái | 636 |
Szőlőszedés, síkvidéki szőlőben | 637 |
Hátigéppel 10 óra alatt lepermetezhető tőkeszám, az ültetvények fejlettsége szerint | 637 |
A szőlő állapot- és számszerű becslése | 638 |
Borgazdaság | |
A borok előállítása | 641 |
Szőlő és bor jellemzők | 641 |
A mustnyeredék százaléka zúzással és sajtolásokkal | 643 |
Lékinyerési arány | 644 |
Nagyüzemi S-értékek | 644 |
A szőlőlevek összetételének többéves átlagértékei, érett állapotban | 645 |
A szőlőmag összetétele | 646 |
A szőlőkocsány és a héj fontosabb anyagai | 646 |
A szelektált magyar borélesztők és gyakorlati tulajdonságaik | 647 |
Cukorból alkohol | 647 |
Az alkoholos erjedés időtartama, különböző hőmérsékleten | 649 |
Alkoholveszteségek különböző erjedési hőmérsékleten | 650 |
Borkezelési hőmérsékletek | 650 |
A szőlőtörköly feldolgozása | 651 |
A szőlőtörköly kocsány-, héj- és magaránya | 651 |
A borok kezelése | 652 |
Borhibák | 652 |
A borok zavarodása | 655 |
A borok stabilizálása | 656 |
Fontosabb derítőszervek | 657 |
A különböző mértékben savtompított mustokbőlkészült sűrítmények | 657 |
A réz kicsapatására alkalmas módszerek | 658 |
Eljárások a vasas törések kiküszöbölése | 660 |
A fehérjeanyagok eltávolítására alkalmazott borkezelések | 662 |
A kénezőanyagok kén- és SO2-tartalma | 663 |
A bor kénezési táblázata | 664 |
Kénezés, fehérbor készítésekor | 665 |
Kénezés, vörösbor készítésekor | 666 |
Üres hordó kénezése | 666 |
A must javítása sűrített musttal | 667 |
1 kg sűrített must előállításához szükséges híg must literben | 668 |
Borfeljavítás, sűrített musttal | 669 |
A bor javítása borpárlattal (avinálás) | 670 |
A töltögető bor mennyisége | 672 |
Ürmösborokhoz használt fűszerek | 672 |
Szeszesitalipari termékek | 672 |
Összehúzódási (kontrakciós) táblázat | 673 |
Gyümölcsborok | 673 |
A borok értékmérő tulajdonságai | 674 |
Összefüggés a szesz tf.-% és kg% között | 674 |
A magyar és az Oechsle-féle német mustfokok összehasonlító táblázata | 675 |
A magyar, a Balling-féle mustfokoló és a g/l cukortartalom | 676 |
A mustfok átszámítása vegyes %-ra (g/l) és a kierjedés után várható szeszfok | 677 |
Az alkohol és a víz keverékének forráspontja | 678 |
Az alkohol térfogat- és kg-százalékának összefüggése | 678 |
A mustok vitamintartalmának szélső értékei | 679 |
A bor vitaminjai | 679 |
A borok metilalkohol-tartalma | 680 |
Néhány bor összetétele és viszkozitása | 680 |
Az aszúbor cukor- és extrakttartalma | 681 |
A bor savanyúsága | 681 |
Borászati anyagok borkősavtartalma | 682 |
A must és a bor fagyáspontja | 682 |
A borok fogyasztási és tárolási hőmérséklete | 682 |
A borok pontozása | 683 |
A borok vizsgálati sorrendje | 685 |
A boripari termékek mutatói | 686 |
Pincegazdasági berendezések és eszközök | 688 |
A bor- és gyümölcslétároló és -szállító hordók méretei | 688 |
A magyar hordók űrtartalma | 688 |
A hordók anyagszükséglete | 688 |
Borszállító hordók hasított dongáinak méretei | 689 |
A tároló (ászok) hordók hasított dongáinak méretei | 690 |
Nem szabványosított (régi) borospalackok méretei | 691 |
Szabványosított borospalackok méretei | 691 |
Palackszállító ládák méretei és átlagsúlyuk | 692 |
A borosládák méretei | 692 |
1000 db 1 l-es palack tisztításának víz-, gőz- és energiaszükséglete | 693 |
Szalma- és gyékénytokok méretei | 693 |
A borkezelő helyiségek megvilágítása | 693 |
Különböző rendeltetésű pincék hőmérsékleti követelményei | 694 |
A borospince levegőjének páratartalma | 694 |
A lapszűrők teljesítőképessége | 695 |
A hordók beltartalmának gyors mérése | 695 |
Darabban levő fahordók folyadéktartalmának kiszámítása | 698 |
Erdőgazdaság | |
Erdősítés, fásítás | 703 |
A fák osztályozása | 703 |
Fák és cserjék | 703 |
Az erdősítéshez és fásításhoz használható fa- és cserjefajok | 704 |
Ártérben és láptalajon telepíthető fafajok | 712 |
Szikes talajon telepíthető fafajok | 713 |
Homok-, vályog- és anyagtalajokon telepíhető fafajok | 713 |
Az erdőtelepítések és az erdősávok ültetési hálózata | 716 |
Erdősávok | 717 |
Az erdősávok távolsága, talajok szerint | 720 |
Az erdősávok távolsága, famagasság szerint | 720 |
A nyár telepítése és gyéresítése | 721 |
A nyár célszerű hálózati méretei | 722 |
Fatermelés | 722 |
Egyes fák évenkénti átlagos növekedése | 722 |
Fatömegtábla | 723 |
A fontosabb fafajok nyesésére vonatkozó tájékoztató adatok | 724 |
A kései nyár összes fatömege | 728 |
Az erdő hozambecslése, évenként | 728 |
Faköböző táblázat | 729 |
A fatömeg becslése | 730 |
Faválasztékok | 730 |
Rönkméretek | 730 |
Fűrészrönk | 731 |
A faállományok tájékoztató választékarányai | 731 |
A mezőgazdasági üzemek átlagos évi faanyag-felhasználása | 732 |
A fafajok csoportosítása villámveszély szempontjából | 732 |
A fafajok hasíthatósága | 732 |
A fa élettartama | 733 |
A fa sűrűsége (fajsúlya) a három fő nedvességi állapotban | 734 |
A faanyagok zsugorodása | 735 |
A fák fizikai tulajdonságai | 736 |
Elsődleges faipari termékek | 737 |
Fatermékek elnevezése és meghatározása | 737 |
Fontosabb erdészeti átszámítási tényezők | 740 |
Karóféleségek | 742 |
A fakerítés faanyagai | 742 |
Fagyártmány-választékok | 743 |
Talpfák és váltótalpfák, keskeny nyomközű vágányokhoz | 743 |
Tűlevelű fából készült talpfa és váltótalpfa méretei | 744 |
Lombos fából készült váltótalpfa méretei | 744 |
A kádáripar termékei | 745 |
Az élelmiszeres hordók dongáinak mérete | 746 |
A fűrészelt gyümölcsléhordók dongáinak mérete | 746 |
A fűrészelt boroshordódonga mérete | 746 |
A fűrészelt söröshordódonga mérete | 747 |
Anyagkihozatal késelt furnér előállításánál | 747 |
A kinyerhető faszén | 747 |
Falepárlási eljárások jellemző adatai | 748 |
Fűz, gyékény, nád | 749 |
A vad fűzvessző kora, minőségi osztályok szerint | 749 |
A vad fűzvessző méretei | 749 |
A hántolt vad fűzvessző méretei | 750 |
A nemes fűzvessző kora, minőségi osztályok szerint | 750 |
A hántolt nemes fűzvessző méretei | 751 |
A hántolatlan nemes fűzvessző méretei | 751 |
Gyékény | 752 |
Nádtermelési adatok | 752 |
Tetőfedő nád | 752 |
Exportnádkéve | 753 |
Tőzeg, mezőgazdasági célra | 753 |
Növényvédelem - vegyszeres gyomirtás | |
Növényvédelem általában | 756 |
Hatóanyagok kereskedelmi és kémiai elnevezése | 756 |
A növényvédőszerek keverhetősége | 757 |
A permetlékészítés szer- és vízszükséglege | 758 |
Mészoltás és mésztej | 758 |
Mészkénlé-hígítás táblázat | 759 |
Ideiglenesen és véglegesen engedélyezett növényvédőszerek csoportosítása | 760 |
A permetezési munkák általános jellemzői | 767 |
A növényvédelmi gépek üzemi jellemzői | 768 |
Szántóföldi növényvédelem, vegyszeres gyomirtás | 770 |
Csávázószer-szükséglet | 770 |
Zsizsiktelenítés és fertőtlenítés gázzal | 771 |
Az aranka kémiai irtása | 775 |
Termesztett növényeink vegyszeres gyomirtása | 776 |
A zöldségfélék növényvédelme | 787 |
Növényvédőszerek a zöldségtermesztésben | 787 |
Csávázószrek és alkalmazásuk | 794 |
Talajfertőtlenítő-szerek | 797 |
A saláta növényvédelmi terve | 798 |
A paprika növényvédelmi terve | 800 |
A karalábé és a karfiol növényvédelmi terve | 801 |
A paradicsom növényvédelmi terve | 803 |
Az uborka növényvédelmi terve | 805 |
A zöldségfélék vegyszeres gyomirtása | 806 |
A gyümölcs és a szőlő növényvédelme | 807 |
A gyümölcsösök jelentősebb kártevői és betegségei és a védekezés ellenük | 807 |
A permetlészükséglet kiszámítása a törzskörméret és a termőfaegység összefüggése alapján | 813 |
Permetlészükséglet | 813 |
Permetléfelhasználás virágzás után | 814 |
Fagyvédelmi permetezés | 814 |
Fagyvédelem, a levegő mozgatásával | 814 |
Gyümölcstermő növények hiánybetegségei | 815 |
Peronoszpóra ellen használt kísérleti szerek töménysége, hatásfoka és biológiai mellékhatása a szőlőre | 818 |
Gyümölcspermetezési munkák költségarányai | 820 |
A gyümölcsfa-peremtezőgép időkihasználása | 820 |
A szőlőperonoszpóra lappangási ideje | 820 |
Általános állattenyésztés | |
A háziállatok szaporodása | 822 |
A háziállatok ivarzási és vemhességi adatai | 822 |
Az állati ondó mennyisége | 824 |
Termékenyítési és ellési (kelési) irányszámok | 824 |
Ellési naptár | 825 |
A szoptatás átlagos időtartama | 827 |
Egy anyagállattal évente előállítható állati termék | 827 |
Gazdasági állatok tenyészértéke | 828 |
A tenyésztési szelekció hatékonysága | 828 |
Gazdasági állataink tulajdonságainak örökölhetősége | 828 |
A tenyészérték-meghatározás pontossága | 829 |
Rokonsági és leszármazási koeficiens | 830 |
Elhullás és kényszervágás | 830 |
Állatselejtezés | 831 |
A háziállatok kihozatali adatai | 831 |
A háziállatok emésztőcsatornája | 831 |
A bélcső hossza és befogadóképessége | 832 |
Az állatok egyes testrészeinek és belső szerveinek arányai | 832 |
Növekedő nőivarú állatok átlagsúlya és napi gyarapodása | 833 |
Állati bőrök | 833 |
Állati bőrhibák | 834 |
Vágási veszteség | 835 |
Állatmérlegelés | 836 |
Húsok hűtött tárolása | 837 |
Az állattartási ágazatok göngyölített élőmunka-felhasználása | 838 |
Az állattartás végtermékeire jutó összes élőmunka-felhasználás | 838 |
Az állattenyésztő-telepek távlati termelékenységi színvonala | 839 |
A gazdasági állatok szállítása | 840 |
Az állatok lábonhajtásának feltételei | 840 |
Szállítási apadó | 841 |
Vagyontípusok az állatszállításhoz | 841 |
A szarvasmarhák szállítási előírása | 842 |
Egy vasúti kocsiba rakható szarvasmarhák száma | 842 |
A ló, az öszvér és a szamár szállítási előírása | 842 |
Egy vasúti kocsiba rakható lovak száma | 843 |
A gazdasági állatok környezete | 843 |
Az istálló üzemi légtere | 843 |
A gazdasági állatok hő-, vízgőz- és CO2-termelése | 844 |
A növendék-szarvasmarha hő-, pára- és CO2-termelése | 844 |
Légcsere, a vízgőztől függően | 844 |
Az istállók kedvező klímája | 845 |
Az istállók megvilágítása | 846 |
Az állattenyésztési ágazatok minimális és optimális koncentrációja | 847 |
Állategészségügyi alapadatok | 847 |
Háziállataink fontosabb élettani mutatói | 847 |
Egyes háziállatok lázfokozatai | 848 |
Ellési adatok | 848 |
A fontosabb ferzőző betegségek adatai | 849 |
Szavatosság az állatok adásvétele esetén | 859 |
Antibiotikum-készítmények | 860 |
Kötszerek | 861 |
A takarmányozás általános kérdései | |
A takarmányok táplálóanyag-tartalma | 864 |
A takarmányok mészpótlása, illetőleg mészfélesége | 884 |
Gazdasági állataink átlagos napi szárazanyag-szükséglete | 892 |
A napi gyarapodás táplálóanyagszükséglege | 893 |
1 kg állati termék termeléséhez felhasznált fajlagos abrakmennyiség | 893 |
1 kg tej elválasztásához szükséges táplálóanyag | 893 |
A gazdasági álaltok tényleges mész- és foszforszükséglete | 893 |
Zöldtakarmányból adagolható mennyiségek | 895 |
Napi szilázsadagok | 895 |
Levegőszükséglet | 895 |
A sertés, a szarvasmarha, a juh és a ló takarmányának vitaminkiegészítése | 896 |
Ásványi premixek összetétele | 896 |
Takarmányozási irányszámok | 897 |
Mezőgazdasági üzemi telephelyek vízszükséglete | 897 |
A tehenészeti telep napi vízfelhasználásának megoszlása | 902 |
Alomszükséglet | 902 |
A takarmány fehérjekoncentrációja | 903 |
A takarmány táplálóanyagainak égéshője | 903 |
A takarmány táplálóértéke | 904 |
Legfontosabb vitaminok | 904 |
Vitaminegységek | 906 |
A fontosabb takarmányok átlagos vitamintartalma | 908 |
Rétiszénák minősége | 910 |
Takarmányok előkészítése, tartósítása | 912 |
A tápok szemcseméretének előírásai | 915 |
A takarmányok erjeszthetősége és hozzávetőleges sílótér-szükséglete | 916 |
Az erjesztett takarmányok sűrűsége | 917 |
Napraforgó- és kukoricaszilázsok összetétele | 917 |
A kukoricaszár átlagos tápértéke | 918 |
Kertészeti és konzervgyári hulladékok táplálóértéke | 919 |
A takarmány- és az árunövények aránya az állatsűrűség függvényében | 920 |
A takarmányozás költségarányai | 920 |
Éves takarmánynormák a tervezéshez | 920 |
A keményítőértékben kifejezett takarmányfelhasználás | 921 |
Egy állat takarmányellátásának területigénye | 921 |
A takarmánytermelési ágazatok közvetlen és közvetett munkaidőfelhasználása | 922 |
Szarvasmarhatenyésztés | |
Tenyésztési adatok | 925 |
A szarvasmarha fogazatának változása életkor szerint | 926 |
A szarvasmarha tenyészértékbecslése | 927 |
Genetikai korrelációk értékei | 930 |
A szarvasmarha egyes tulajdonságainak öröklődhetősége | 930 |
A szarvasmarha bírálati rendszere | 931 |
A borjú és a növendékmarha átlagos gyarapodása és testméretei | 934 |
A hazánkban tenyésztett fontosabb fajták teheneinek átlagos méretei | 938 |
A hazánkban tenyésztett fontosabb szarvasmarhafajták kifejlődött bikáinak átlagos testméretei | 938 |
Magyartarka tehenek tőgybimbóméretei | 939 |
A szarvasmarhák testtömegének hozzávetőleges megállapítása az övméret alapján | 939 |
A bivaly testalakulásának adatai | 940 |
A szarvasmarha termelése | 941 |
A tehén tejhozamának megoszlása | 941 |
Tőgykapacitás | 941 |
Fejési sebesség | 941 |
A tejtermelés alakulása laktációk szerint | 941 |
A tehenek várható havi termelése a napi tejelés alapján | 942 |
Hazai tehenek legnagyobb tejelési teljesítményei | 943 |
A borjú minőségi követelményei | 943 |
Vágómarha-minőségek | 944 |
A levágott szarvasmarha húságnak felosztása a mészárosiparban | 945 |
A szarvasmarha takarmányozása | 946 |
A szarvasmarha táplálóanyagszükséglete | 946 |
1 kg tej előállításához szükséges táplálóanyag | 952 |
1 kg tiszta táplálóanyag termelőértéke ökrök, illetve sertések hízlalásakor | 952 |
Tejitatási előirányzat | 953 |
A borjak szilárdtakarmány-fogyasztása a tejtáplálás időszakában | 954 |
Fehérhúsú hízóborjak itatási terve | 954 |
Borjú indítótáp összetétele | 955 |
Borjú nevelőtáp | 956 |
A borjú tápfogyasztása | 956 |
A borjú szénafogyasztása | 956 |
Takarményozási előirányzat 180 kg-os fehérhúsú borjú hízlalásához | 957 |
Az üszők takarmányadagja | 957 |
A növendék hízóbikák táplálóanyag-szükségletének gyors számítása | 958 |
15 hónapos 500 kg-os bika takarmányadagja | 959 |
A vitaminpremixek összetétele | 959 |
Szarvasmarha-takarmányok kiegészítésére ajánlott takarmánykiegészítők | 960 |
A tinóhízlalás takarmányadagjai | 960 |
A karbamid napi fejadagja | 961 |
Növendékmarha-táp | 962 |
Tejelőtehén-táp | 962 |
Hízlaló marhatáp | 963 |
Példák a napi fejadag összeállítására | 964 |
Szarvasmarha-koncentrátum | 965 |
A szarvasmarhatartás berendezései és eszközei | 966 |
A szarvasmarha testméretei építészeti szempontból | 966 |
A szarvasmarha hő- és vízgőztermelése | 966 |
A tehénistállók klímájának tényezői | 967 |
A szarvasmarha-istállók klímája | 967 |
A szarvasmarha-istállók megvilágítása | 967 |
A szarvasmarha-istállók méretezése | 968 |
A szarvasmarha-önetető jászolméretei | 970 |
A borjúistálló méretezése | 970 |
Egyedi borjúketrec méretei | 971 |
A szarvasmarha sílótérszükséglete | 971 |
A fejőházak méretei | 971 |
Rácspadlóméretek, szarvasmarha-istállóban | 971 |
A tehénistálló egyes méretei | 972 |
A szarvasmarha-istállók főbb mutatói | 973 |
Fejőzsír | 974 |
A szarvasmarhatartás gazdaságossága | 974 |
Szarvasmarha-rotáció | 974 |
Szarvasmarha álláshelyszükséglet | 975 |
A nagyüzemi tehenészet mutatói | 975 |
A napi munkaidő %-os megoszlása 108 férőhelyes istállóben | 976 |
A szarvasmarha alomszükséglete | 976 |
A tejtermelés takarmányozási ráfordítása | 977 |
A vaj előállítási költsége | 977 |
A tehénállomány utánpótlása | 977 |
Juhtenyésztés | |
Tenyésztési adatok | 980 |
A juh testének felépítése | 980 |
A juhok életkorának megállapítása | 981 |
A juhok elnevezése ivar és kor szerint | 981 |
A juhtörzskönyvezés előfeltételei | 981 |
A juhok törzskönyvi osztályai | 982 |
A juhok testméretei | 988 |
Juhfajták testtömege, gyapjúhozama, gyapjúfinomsága, rendementja és tejtermelése | 988 |
Elletési tájékoztató | 989 |
A juhok átlagos testméretei | 990 |
A juh termelése | 990 |
A magyar fésűsmerinó juhok nyírás előtti testtömegének az anyákékhoz viszonyított aránya | 990 |
A magyar fésűsmerinó juhok gyapjúhozama | 991 |
Juh, vágás céljára | 991 |
A gyapjú | 994 |
A gyapjú jellemzői | 994 |
Gyapjúhozam | 994 |
A gyapjú mutatói | 995 |
Hazai juhfajtáink gyapjúminősége | 995 |
A juh takarmányozása | 996 |
A juhok napi táplálóanyag-szükséglete | 996 |
Báránytáp | 998 |
Anyajuhtáp | 999 |
A juhtartás berendezései és eszközei | 1000 |
A juhok testméretei az építészet szempontjából | 1000 |
A juhférőhelyek méretezése | 1000 |
A juhtartás berendezései | 1001 |
A juhistállók megvilágítása | 1002 |
A juhistállók felszerelései | 1002 |
A juhistállók klímája | 1003 |
Juh etetőrács | 1003 |
Juhhodályok mutatói | 1003 |
A juhtartás szervezése | 1004 |
Juh-rotáció | 1004 |
Nyírás | 1004 |
Juhnyírási átlagos munkateljesítmények | 1005 |
Kecsketenyésztés | 1005 |
A kecske életkorának meghatározása | 1005 |
A kecske takarmányozása | 1005 |
A kecske évi takarmányszükséglete | 1006 |
Kecskebakokra előírt minőségi feltételek | 1006 |
Lótenyésztés | |
Tenyésztési adatok | 1008 |
A ló testének felépítése | 1008 |
A lovak korának megállapítása a fogazat alapján | 1008 |
A lovak jegyei | 1010 |
Lábállások | 1011 |
A lovak színei | 1012 |
Csikószín - lószín | 1013 |
Ló-rotáció | 1014 |
Bírálati követelmények | 1014 |
Az arab lótenyésztők küllemi követelményei | 1014 |
A kifejlett lovak testarányai | 1014 |
A lovak testméretei | 1015 |
A csikók testméretei | 1016 |
A csikók napi gyarapodása | 1016 |
A hazai öszvérek méretei | 1016 |
A lovak fejlődési adatai | 1017 |
A ló teljesítménye | 1017 |
Az igásállatok vonóereje | 1017 |
A ló vonóereje | 1018 |
A vonóerőegység számítása | 1018 |
A tenyészmének munkaképesség-vizsgálata | 1019 |
A tenyészkancák munkaképesség-vizsgálata | 1020 |
Egyéb kancák tenyészkipróbálása | 1022 |
A munkaképességi vizsgák eredményeinek értékelése | 1022 |
A ló kondicióvizsgálata | 1022 |
A melegvérű kanca tejtermelésének alakulása | 1023 |
A kancatej összetétele | 1023 |
A ló takarmányozása | 1024 |
A ló, a szamár és az öszvér táplálóanyag-szükséglete | 1024 |
Lótakarmányok helyettesítése | 1027 |
A csikó felneveléséhez szükséges takarmányok | 1029 |
Használati és igáslovak átlagos napi takarmányadagjai | 1030 |
Lótáp | 1033 |
Tenyészlótáp | 1034 |
A lótartás berendezései és eszközei | 1034 |
A ló légzése | 1034 |
A csikóistálló méretei | 1035 |
Tenyészló-boxok | 1035 |
Lószerszám | 1035 |
A szerszám-, nyereg- és lóápolószerek összetétele | 1037 |
Gyári lópatkók | 1038 |
Sertéstenyésztés | |
Tenyésztési adatok | 1041 |
A sertések testének felépítése | 1041 |
A sertés elnevezése ivar, kor és használat szerint | 1041 |
Sertésfajták jellemzői | 1042 |
A sertés küllemi bírálatának előfeltétele | 1045 |
A koca törzskönyvi osztályba sorolása | 1046 |
A választás időpontjának hőnapok szerinti rangsora | 1046 |
A kan törzskönyvi osztályba sorolása | 1047 |
A sertésfajták jellemző testméretei és testtömege | 1048 |
A mangalica és a magyar nagyfehér hússéertés tenyésztésre nevelt egyedeinek tájékoztató adatai | 1050 |
A sertés termelése | 1051 |
A malacok fejlődési mutató | 1051 |
A sertéstartás végtermékei | 1051 |
A vágásra kerülő hús- és zsírsertések osztályozása | 1051 |
A sertések meghatározása a húsfeldolgozó ipar szempontjából | 1052 |
1 kg gyarapodáshoz szükséges takarmánymennyiség | 1053 |
Vágási veszteség | 1054 |
A fehér hússertés kihozatali adatai | 1054 |
A mangalica kihozatali adatai | 1055 |
Emberi táplálkozásra alkalmas sertésbelsőségek kihozatala | 1056 |
A sertések bélhosszúsága | 1056 |
Sertés kihozatali adatok | 1057 |
Baconsertés, vágás célja | 1057 |
A sertéshús osztályozása | 1058 |
A trágyalé és a szennyvíz hozzávetőleges mennyisége a sertéstelepeken | 1058 |
Várható trágyahozam sertéshízlaldában | 1059 |
A sertés takarmányozása | 1059 |
A sertéstakarmányok néhány jellemzője | 1059 |
A sertéssel etethető abrak mennyisége | 1059 |
A sertések fajlagos abrakfogyasztása | 1059 |
A sertés táplálóanyag-szükséglete | 1060 |
1 kg testállomány felépítéséhez felhasznált takarmánymennyiség az istállóhőmérséklet függvényében | 1066 |
Abrakkeverék-arányok, szopósmalacok részére | 1067 |
A tenyészkocák napi takarmányadagja | 1068 |
A tenyészkocák számára téli időszakban javasolható fejadag | 1068 |
A vemhes kocák takarmányadagja | 1069 |
A szoptató koca takarmányának összetétele | 1070 |
A tenyészkanok takarmányadagja | 1071 |
Takarmányadag-irányszámok baconhizalásnál | 1072 |
Takarmányadagok tőkesertések és kisebb súlyra hizlalt zsírsertések részére | 1073 |
A sertések napi gyarapodása a testtömeg százalékában | 1074 |
Kocatáp | 1074 |
Sertéskoncentrátum (koca) | 1075 |
Malactápok | 1075 |
Sertéskoncentrátum (tejporos) | 1076 |
Sertéskoncentrátumok | 1077 |
Süldőtápok | 1078 |
Sertéskoncentrátum: Süldő "A" | 1079 |
Sertéskoncentrátum: Süldő "B" | 1079 |
Baconsertéstáp, indító | 1080 |
Baconsertéstáp, nevelő, állati fehérje nélkül | 1080 |
Baconsertéstáp, nevelő, állati fehérjével | 1080 |
Baconsertéstáp, befejező | 1081 |
Beconsertés-koncentrátum, indító | 1081 |
Baconsertés-koncentrátum, nevelő, állati fehérjével | 1082 |
Baconsertés-koncentrátum, nevelő, állati fehérje nélkül | 1082 |
Baconsertés-koncentrátum, befejező | 1083 |
Hízósertéstáp | 1083 |
A sertéstakarmányok ajánlott takarmánykiegészítői | 1084 |
A vitaminpremixek összetétele | 1085 |
A sertések vízfogyasztása | 1085 |
A sertéstartás berendezései és eszközei | 1086 |
A sertés testméretei, építészeti szempontból | 1086 |
A sertések hőtermelése | 1086 |
A sertésistálló megvilágítása | 1087 |
A sertésistállók klímája | 1088 |
A sertéshizlalda méretezése | 1088 |
A sertésistállók méretezése | 1089 |
A sertéshizlalda néhány jellemző mérete | 1089 |
A sertésvályuk méretezése | 1090 |
A hízók öntető-szükséglete | 1090 |
Sertés-kibúvónyílások | 1090 |
A sertésistállók mutatói | 1091 |
A sertéstartás gazdaságossága | 1092 |
Sertés-rotáció | 1092 |
Sertésférőhely-arányok | 1092 |
A sertések korosbítására alkalmas irányítószámok | 1093 |
A kocák selejtezése évente | 1093 |
A sertésfiaztató kihasználása | 1093 |
Sertéshizlaldai munkarend | 1093 |
Az etető és a hizlaló kanász napi munkaidejének megoszlása | 1094 |
Baromfitenyésztés | |
Tenyésztési adatok | 1098 |
A tyúk testének felépítése | 1098 |
A baromfi fontosabb értékmérő tulajdonságainak örökölhetőségi (h2) értéke | 1099 |
A házityúkfajták tojás- és testtömeg-adatai | 1099 |
A tyúkfélék elbírálása | 1100 |
A tenyészbaromfi kívánatos éeltkora | 1101 |
Kotlási táblázat | 1101 |
Az optimális keltetőtojás (g), baromfifajonként | 1101 |
A tenyésztojás terméketlenségi százaléka | 1101 |
A tojás héjszíne | 1102 |
A lúfajták fontosabb adatai | 1102 |
Kacsák jellemző adatai | 1103 |
A pecsenyekacsa-nevelés fontosabb mutatói | 1103 |
Leggyakoribb galambfajták | 1103 |
A baromfi termelése | 1104 |
A baromfi főbb termelés adatai | 1104 |
A víziszárnyasok tojásainak összetétele | 1104 |
A tojáshozam alakulása | 1105 |
A tojás minősége | 1106 |
A tojás megengedett selejtszázaléka | 1107 |
Egyes tojások mutatói | 1107 |
A tyúktojás fontosabb biológiai és kémiai jellemzői | 1107 |
Az átlagosan 72 g-os pulykatojás összetétele | 1108 |
A tojáshéj összetétele | 1108 |
A különböző korú és nemű pulykák testtömege | 1108 |
A pulykahizlalás néhány mutatója | 1108 |
A víziszárnyastartás néhány mutatója | 1109 |
Az élőbaromfi osztályozása | 1109 |
A húscsibe (broiler) kihozatali adatai | 1109 |
Egyéb baromfik kihozatali adatai | 1110 |
A ludak testrészeinek százalékos oraánya | 1110 |
Egy ketrecben szállítható baromfi | 1110 |
A lekopasztott toll mennyisége és értékének aránya | 1111 |
A lúdtoll megoszlása | 1111 |
Tojástárolás | 1111 |
Tojásszállítás | 1111 |
Galambtenyésztési adatok | 1111 |
A baromfi takarmányozása | 1112 |
A tyúkfélék takarmányozása | 1112 |
A tenyész- és hízócsirke napi táplálóanyag-szükséglete | 1112 |
A növendékcsirke napi táplálóanyag-szükséglete | 1113 |
A tyúkok táplálóanyag-szükséglete | 1113 |
A tojótyúkok vitamin- és ásványianyag-szükséglete | 1115 |
Példák jérce-abrakkeverék összeállítására | 1116 |
A tojástermelés fajlagos takarmányszükséglete | 1116 |
Leghorn jércecsirkék számított keményítőérték- és emészthető nyersfehérje-szükséglete | 1117 |
2 kg-os tyúk tojásonkénti takarmányszükséglete | 1118 |
A tojássárga színéra ható takarmányok | 1118 |
A tojótyúk mészszükséglete és a szénsavas mészpótlás | 1118 |
A pecsenyecsirkék fajlatos takarmányfogyasztása | 1119 |
Abrakkeverék, kakasok részére | 1119 |
A növendékcsirke teljes értékű abrakkeverékének összetétele | 1120 |
A baromfitakarmányok ajánlott kiegészítői | 1121 |
A vitaminpremixek összetétele | 1122 |
A baromfi, a kutya, a házinyúl és a hal takarmányának vitaminkiegészítése | 1123 |
Baromfi-indítótáp | 1124 |
Baromfi-nevelőtáp | 1124 |
Tojótápok | 1125 |
Baromfi-hizlalótáp | 1126 |
Baromfikoncentrátum | 1127 |
Grit-etetés | 1127 |
A CaO-hiány fedezése | 1128 |
A foszforsav-hiány fedezése | 1129 |
A tyúkfélék takarmányértékesítése | 1129 |
A baromfi ivóvízszükséglete | 1129 |
A pulyka és a gyöngyös takarmányozása | 1130 |
A pulyka táplálóanyag-szükséglete | 1130 |
A pulyák ásványi anyag- és vitaminszükséglete | 1131 |
Pulyka-indítótáp | 1131 |
Angol pulykatápok | 1132 |
Lúd- és pulyka-tojótáp | 1132 |
A pulyka vízfogyasztásának | 1133 |
A gyöngyös táplálóanyag-szükséglete | 1134 |
A galamb táplálóanyag-szükséglete (télen) | 1134 |
A kacsa és a lúd takarmányozása | 1135 |
Különböző korú és hasznosítású kacsák táplálóanyag-szükséglete | 1135 |
A lúd táplálóanyag-szükséglete | 1136 |
A lúd vitamin- és ásványianyag-szükséglete | 1138 |
A kacsa vitamin- és ásványianyag-szükséglete | 1138 |
A húshasznú pecsenyelúd gyarapodása és takarmányfogyasztása | 1139 |
Kacsaindítótáp | 1139 |
Kacsanevelőtáp | 1139 |
Kacsatojótáp | 1140 |
Kacsahizlaltótáp | 1141 |
Lúdindítótáp | 1141 |
Lúdnevelőtáp | 1142 |
Takarmányadag tenyészkacsák részére | 1142 |
A baromfitartás berendezései és eszközei | 1143 |
A baromfitartás helyiségeinek klímája | 1143 |
A teremhő és a műanya alatti hőmérséklet összefüggése | 1144 |
A baromfiépületek kihasználása tyúkfélével | 1144 |
A tyúkfélék testméretei és férőhelyszükséglete | 1145 |
A pecsenyecsirkék hő- és páratermelése | 1145 |
Pecsenyecsirkék levegőszükséglete | 1145 |
Baromfiistállók berendezései | 1146 |
Tyúktojáskeltetési technológia Gergely-féle 10 000-es gépben | 1147 |
Tojófészekméretek | 1147 |
Tojófészek-szükséglet | 1147 |
A tojóház szellőztetése | 1148 |
A pulykatartás épületeinek megvilágítása | 1149 |
A baromfiistálló megvilágítása | 1149 |
A pulykaistálló berendezései | 1150 |
A lúd és a kacsa testméretei és férőhelyszükségletük | 1150 |
A kacsatartás istállóklímája | 1151 |
A kacsatartás berendezései | 1151 |
A kacsatartás épületeinek megvilágítása | 1152 |
Baromfi-kibúvónyílások | 1152 |
A lúd hő-, víz- és CO2-termelése | 1153 |
A lúdtartás istállóklímája | 1153 |
A lúdtartás épületeinek megvilágítása | 1154 |
Ülőrúdméretek | 1154 |
Baromfikerítések | 1154 |
A baromfiistállók mutatói | 1155 |
A baromfitartás gazdaságossága | 1156 |
A tyúkfajták főbb gazdasági tulajdonságai | 1156 |
Egy m2 nevelő-alapterületen egy betelepítéssel termelhető élőcsirke (kg) | 1156 |
A tyúkfélék selejtezése | 1157 |
Egy m2 nevelő-alapterületre jutó évi élőállathozam | 1158 |
Fajtiszta, keresztezett és hőshibridcsirkék takarmányértékesítése | 1158 |
A termelési időszak hossza, az átlagos tojáshozam és a termelési százalék összefüggése | 1158 |
A tojótyúkok állománysűrűségének, átlagos tojáshozamának és az 1 m2 tojóház-alapterületen termelt tojás mennyiségének összefüggése | 1159 |
A lúd-tojóállomány, korcsoportonként | 1159 |
A kelési eredmények számítása | 1160 |
Egyéb állatok | |
A prémes állatok tenyésztése | 1163 |
A nyúl testének felépítése | 1163 |
A fontosabb nyúlfajták néhány értékmérő tulajdonsága | 1164 |
A nyulak bírálati pontszámai | 1165 |
A nyúl táplálóanyag-szükséglete | 1165 |
A különböző korú nyulak napi takarmány- és táplálóanyag-igénye | 1166 |
Néhány bevált nyúltáp és abrak-keverék összetétele | 1166 |
Nyúltáp | 1167 |
Nyúlház tervezésekor figyelembe veendő élettani adatok | 1167 |
A nyúlketrec méretei | 1167 |
Nutria | 1168 |
Nyérc | 1168 |
Ezüstróka-tenyésztési adatok | 1169 |
A kutya tenyésztése | 1170 |
A kutya életkorának megállapítása | 1170 |
A kutyák kiállítási korosztálya | 1170 |
Magyar pásztorkutyafajták | 1170 |
Magyar vadászkutyafajták | 1171 |
Egyes külföldi kutyafajták méretei | 1171 |
Halgazdaság, halászat | 1172 |
A halak főbb jellemzői | 1172 |
A halak elbírálása fogyasztásra alkalmasság szerint | 1174 |
Halméretek | 1176 |
A halak osztályozása | 1176 |
Tógazdasági tervezés | 1177 |
Példák a lehalászáskor várható halmennyiség kiszámítására | 1177 |
A halszállítás főbb mutatói | 1178 |
A halastavak hozama | 1178 |
A halak takarmányozása | 1179 |
A halak takarmányának megoszlása | 1179 |
A piaci pontyok tárolási vesztesége | 1179 |
A halastavak évi víznormája | 1179 |
Halbetegségek | 1180 |
Éti csiga | 1181 |
Halászati és horgászati tilalmi idők | 1181 |
Méhészet | 1182 |
A méhcsalád összetétele és jellemzői | 1182 |
A főbb mézelő növények méztermése | 1183 |
A méz minőségi követelményei | 1183 |
Méhészeti termékek átszámítása | 1184 |
Méhészeti keretméretek | 1185 |
A fiasítás betegségei a méhészetben | 1186 |
A lép fő adatai | 1186 |
A lép színe | 1187 |
A kifejlett méh betegségei | 1188 |
A méhészet hozamának irányszámai | 1188 |
Hőmérséklet a méhészetben | 1188 |
Selyemhernyó-tenyésztés | 1190 |
Selyemhernyó-tenyésztési adatok | 1190 |
A selyemhenyó takarmányozása | 1190 |
Vadgazdaság, vadászat | 1191 |
A hazai vadfajok adatai | 1191 |
A vad testtömege | 1191 |
A jól fejlett trófeák méretei | 1192 |
Jellegzetes alakú madarak méretei | 1192 |
Ismertebb vadon élő madarak | 1193 |
Madaraink vonulási ideje | 1194 |
A természetben szabadon élő fácánok takarmányszükséglete | 1195 |
Takarmánykeverék a fácánok etetésére | 1195 |
Fácántápok | 1195 |
A lőtt fogoly és fácán minősítése | 1196 |
A lőtt mezei (vad) nyúl minősítése | 1196 |
A vad betegségei | 1196 |
A vadászati idény és a tilalmi idők | 1198 |
Természetvédelmi értékként fokozott védelmet igénylő madarak | 1199 |
Gazdaságosan tartható vadállomány | 1200 |
Vadászati berendezések | 1200 |
Madárvédelem | 1201 |
Tejgazdaság | |
A tej mutatói | 1205 |
Különböző tejek százalékos összetétele | 1205 |
Az egyes alkotórészek megoszlása különböző eredetű telej szárazanyagában | 1206 |
A fontosabb kazein- és albumintejek átlagos összetétele | 1206 |
A fontosabb szarvasmarhafajták tejének összetétele | 1207 |
A hazai tehén- és juhterj összetétele | 1207 |
A tej eredeti enzimjei | 1208 |
Az egyes alkotórészek százalékos megoszlása a tehéntejben | 1209 |
A tej csíraszámának alakulása, különböző hőmérsékleteken | 1209 |
A tej sűrűsége (fajsúlya) | 1209 |
A nyerstej minősége | 1210 |
Különleges tejfélék | 1213 |
Különleges tejkezelési módok | 1214 |
A teljestej néhány fizikai jellemzője, különböző hőmérsékleten | 1215 |
A tej és a különböző tejtermékek fagyáspontja | 1215 |
A tej szabvány szerinti minősége | 1216 |
A tej és a tejalkotórészek napi mennyiségének alakulása a laktáció folyamán | 1216 |
A különböző juhfajták tejének összetétele | 1217 |
A juhtej összetételének változása a laktáció folyamán | 1217 |
Oltóhatás a juhtejben | 1217 |
Tejkezelés, tárolás | 1217 |
A különböző baktériumcsoportok fejlődési hőmérsékleti értékei | 1217 |
A különböző baktériumféleségek elpusztításához szükséges hőmérséklet | 1218 |
A pasztőrözés követelményei a tej felhasználása szerint | 1218 |
Tejüzemi hűtési és tárolási hőmérsékletek | 1219 |
A tejüzemi víz jellemző adatai és értékelése | 1219 |
A tejház hűtővíz- és energiaszükséglete | 1219 |
Tejház melegvízellátása | 1220 |
A tejipari képletekben használt rövidítések | 1220 |
A hűtőhelyiségek hozzávetőleges hidegszükséglete | 1221 |
A kannatej felmelegedési görbéi, különböző hőmérsékleteken | 1221 |
Fontosabb tejipari tisztítószerek | 1221 |
500 literes tejhűtő-, tárolótartály műszaki adatai | 1222 |
Fontosabb tejipari fertőtlenítőszerek | 1222 |
Tejkészítmények | 1223 |
A tejiparban használatos képletek | 1223 |
A fogyasztói tej előállítása | 1227 |
A túró készítése | 1227 |
Tejfölkészítés | 1231 |
A habart yoghurt-aludtej gyártástechnológiája | 1233 |
A tejszín összetétele a zsírtartalomtól függően | 1234 |
Tejféleségek és tejkészítmények fontosabb minőségi előírásai | 1235 |
A nyert tejszín mennyisége a tej zsírszázalékának függvényében | 1236 |
Tejszín és tejszínkészítmények fontosabb minőségi előírásai | 1236 |
Savanyútej-készítmények | 1237 |
A tejtermékek átlagos összetétele, fejhője és dermedéshője | 1238 |
A tejpor fontosabb minőségi előírásai | 1238 |
A juhtej felhasználása | 1238 |
A tejipari melléktermékek sűrűsége (fajsúlya) | 1238 |
Vaj- és sajtgyártás | 1239 |
100 kg tej vajhozama | 1239 |
1 kg átlagos (84%) zsírtartalmú vajhoz szükséges tejmennyiség | 1239 |
100 kg vaj gyártásához szükséges tejszín- és zsírmennyiség | 1240 |
Vajnyeremény, tejszínből | 1240 |
A vaj átlagos összetétele | 1240 |
Néhány vajféleség fontosabb minőségi előírásai | 1241 |
A különböző sajtféleségek fontosabb adatai | 1241 |
Az étkezési és az ipari túrógyártás fontosabb adatai | 1242 |
A fontosabb hazai sajtféleségek átlagos kitermelési adatai | 1242 |
A fontosabb tej- és tejtermék-féleségek savfoka és pH értéke | 1243 |
A tej mint táplálék | 1243 |
A tej és egyes tejtermékek táplálóanyag- és kalóriatartalma | 1243 |
A tehéntej és a juhtej vitamintartalma | 1244 |
A vaj vitamintartalma | 1244 |
A felnőtt napi esszenciális aminosav-szükséglete és a tej esszenciális aminosav-tartalma | 1244 |
A felnőtt napi vitaminszükségletének biztosítása, 1 liter tej fogyasztása esetén | 1245 |
A tej nyomelemtartalma és a felnott napi szükséglete | 1245 |
Egyes sajtféleségek táplálóanyag- és kalóriatartalma | 1246 |
Gépesítés | |
Anyagok, gyártmányok | 1252 |
A fontosabb anyagok elnevezése | 1252 |
Anyagok sűrűsége (térfogatsúlya) | 1253 |
A széna és szalma sűrűsége (térfogatsúlya) | 1257 |
1000 méter huzal, kg-ban | 1257 |
Sodronyszegek | 1258 |
U-acélok | 1259 |
Sínacélok | 1259 |
Fémlemezek | 1260 |
Abroncsacélok | 1260 |
Kör- és négyzetacélok | 1261 |
Varrat nélküli folytacél gáz- és gőzcsövek | 1261 |
Métermenetű csavarok és csavaranyák | 1262 |
Kötél, mezőgazdasági célra | 1263 |
Kévekötő zsineg | 1263 |
Normál métermenetek méretei és tűrései | 1264 |
Acéltüskék kerítésdrót (horganyzott) | 1266 |
Ékszíjak hosszméretei | 1266 |
Ékszíjak keresztmetszetei | 1267 |
Az ékszíjszelvényekhez tartozó mérőtárcsák | 1268 |
Az ékszíj tömege | 1268 |
Gépszíjak | 1268 |
Elülső traktorkerekek abroncsai | 1268 |
Hajtó traktorkerekek abroncsai | 1269 |
Az abroncsok vízfeltöltése | 1269 |
Mezőgazdasági kézi eszközök | 1270 |
Gyári patkók | 1270 |
Erőgépek | 1271 |
Belsőégésű motorokkal kapcsolatos fogalmak és mértékegységek | 1271 |
Hordozható motorok műszaki adatai | 1274 |
Stabil motorok műszaki adatai | 1274 |
Kerekes traktorok műszaki adatai I. | 1276 |
Kerekes traktorok műszaki adatai II. | 1282 |
Kerekes traktorok műszaki adatai III. | 1287 |
Lánctalpas traktorok műszaki adatai | 1292 |
Traktorlépcső, teljesítmény szerint | 1296 |
Traktorlépcső, munkaterület szerint | 1296 |
A traktorok vontatási hatásfoka | 1296 |
A mezőgazdaságban alkalmazott egyes gépjárművek főbb méretei | 1297 |
Különféle taktortípusok átszámítási kulcsszámai | 1298 |
A traktorok vonóhorog-teljesítménye | 1298 |
A traktorok kapaszkodási tényezője | 1298 |
Gördülő ellenállási együttható | 1299 |
A traktorok üzemanyag-szükséglete | 1299 |
A traktorok üzemanyag-fogyasztása | 1299 |
A gépi munkák átlagos többletráfordítása a lejtésszög függvényében | 1299 |
Villanymotorok teljesítménysorozata | 1300 |
Aszinkron villanymotorok névleges és leadott teljesítménye | 1300 |
A mezőgazdaságban használt repülőgépek műszaki adatai | 1300 |
A mezőgazdasági repülés üzemi mutatói | 1301 |
Egy repülőgép teljesítményátlaga, repülésre alkalmas napokon | 1301 |
A tábla hosszúságának hatása a repülőgép üzemóra-teljesítményére | 1301 |
Egy forduló ideje és egy üzemóra teljesítménye, repülővel | 1302 |
A fogatok teljesítménye a lejtőhajtás függvényében | 1302 |
Mezőgazdasági munkagépek (mezőgépek) | 1303 |
Mezőgazdasági munkagépek és berendezések mutatói | 1303 |
Tárcsák | 1315 |
Boronák | 1316 |
Cséplőgépekhez szükséges motorok, kapcsolók, biztosítók és kábelek | 1316 |
A munkagépek évi átlagos teljesítménye | 1317 |
Energia | 1317 |
Energiahordozók | 1317 |
A fafélék fűtőértéke | 1317 |
Import-szenek | 1318 |
Brikett-félék | 1318 |
Ipari és háztartási koksz | 1319 |
Egyéb tüzelőanyagok | 1320 |
A szenek szemnagyság szerinti osztályozása | 1320 |
Néhány tüzelőanyag legkisebb gyulladási hőmérséklete | 1320 |
A tüzelőanyagok hatásfoka | 1320 |
Tüzelőanyag-szükséglet, 1000 kcal előállításához | 1321 |
Mezőgazdasági folyékony tüzelőanyagok | 1321 |
Hazai gázolajféleségek | 1322 |
Folyékony tüzelőanyagok égéshője | 1322 |
Centistokes | 1322 |
Kenőanyag-minőségek | 1323 |
Üzamanyag-veszteségek | 1324 |
Biogáztermelés | 1324 |
Hulladékok fajlagos biogáztermelése | 1324 |
A biogáztermelés alakulása | 1325 |
A biogáz összetétele | 1325 |
Az ember teljesítménye, testi munkában | 1326 |
Az ember mechanikai teljesítménye | 1326 |
Az erőgépek energiaszükséglete | 1327 |
A motorok kenőanyag-fogyasztása | 1327 |
A motorok fajlagos tüzelőanyagfogyasztása | 1327 |
A mezőgazdasági munkagépek energiaszükséglete | 1327 |
A cséplés energiaszükséglete és üzemanyag-fogyasztása | 1327 |
A cséplőgép villamos teljesítményigénye | 1328 |
A magtár villamosenergia-szükséglete | 1329 |
Szalmaprések teljesítményszükséglete | 1329 |
Nagynyomású szalma-, illetve szénaprések teljesítményszükséglete | 1329 |
Szalma- és szénaprés fajlagos teljesítményigénye | 1330 |
Mezőgazdasági villamos hőfejlesztő fogyasztók terhelési adatai | 1330 |
A kalapácsos darálók fajlagos energiaszükséglete | 1330 |
Pépesítőgépek energiaszükséglete | 1331 |
Répamosóval kombinált aprító fajlagos energiaszükséglete | 1331 |
A burgonyagőzölés fajlagos tüzelőanyag-szükséglete | 1332 |
A fejés idő- és fajlagos energiaszükséglete | 1332 |
Trágyaszivattyúk és -keverők fajlagos energiaszükséglete | 1333 |
Takarmányozó szállítócsiga energiaszükséglete | 1333 |
Szállítócsigák teljesítményszükséglete | 1333 |
A markoló-rakodó fajlagos energiaszükséglete, sílózáskor | 1334 |
Serleges felhordók teljesítményszükséglete | 1334 |
Felhordók fajlagos energiaszükséglete | 1334 |
A szállítószalag fajlagos energiaszükséglete | 1335 |
A gabonafúvók teljesítményszükséglete | 1335 |
A szénafúvó energiaigénye | 1335 |
A villamosítás mezőgazdasági üzemi mutatói | 1336 |
Gépkarbantartás | 1336 |
Különböző fémek atmoszférikus korróziója Közép- és Nyugat-Európában | 1336 |
Rozsdagátló zsírok és olajok | 1337 |
Néhány kenőanyag rövidített jelzése | 1337 |
A gépjárművek általános kenése | 1338 |
Az olajcsere általános irányszámai | 1338 |
A szervízszerű karbantartási időnormái | 1338 |
A gépjárművek sebességváltójának és differenciálművének kenése | 1339 |
A gépjárművek alvázának és egyéb helyeinek kenése | 1339 |
A stabil gépek kenőanyagai | 1340 |
A gépjárművek kenőanyagai | 1340 |
A munkagépek kenőanyagai | 1340 |
Az arató-cséplő gépek kenőanyagai | 1340 |
A traktorok kenőanyagai | 1341 |
A mezőgazdasági karbantartó műhelyek fontosabb szerszámgépeinek villamos hajtása | 1341 |
Javítóműhelyek villamosenergia-szükséglete | 1342 |
A megvilágítás erőssége munkahelyiségekben | 1343 |
Mezőgazdasági gépek üzemelése | 1343 |
Sebességi adatok | 1343 |
Traktortípusok évi átlagos teljesítménye | 1344 |
Forgóveszteségek és területteljesítmény-tényezők | 1344 |
A vetőgépek beállítása | 1345 |
A vontatott gépek és eszközök fajlagos vonóerő-szükséglete | 1349 |
Cséplőgépek főbb adatai | 1351 |
A cséplőgép elemeinek beállítása | 1352 |
Gabonatisztító gépek | 1354 |
Rostabetétek tájékoztató lyukazatmérete | 1354 |
Megengedhető szíjáttétel módosítások | 1355 |
Közlőmű szíjtárcsák megengedhető legkisebb tengelytávolsága | 1355 |
A minimális szíjtárcsa-átmérők | 1356 |
Munkagépek előkészítő és befejező időszükséglete | 1356 |
A traktorok műszakidejének megoszlása | 1356 |
Az erőgépek fontosabb üzemgazdasági adatai | 1357 |
A munkagépek munkaideje | 1357 |
Néhány gépesítési mutató számítása | 1359 |
Építészet | |
Építési anyagok | 1363 |
Épületfizikai számításoknál alkalmazott mértékegységek | 1363 |
Hőátbocsátási tényező | 1363 |
Épületalkatrészek, szigetelőanyagok és gyártmányok stb. melegtartó képességei | 1364 |
Építési anyagok átlagos méretei | 1365 |
Faáru | 1366 |
Tűlevelű- és lombosfa faragott gerendák szabványos méretei | 1366 |
Luc- és jegenyefenyő fűrészáru | 1366 |
Erdei-, fekete- és vörösfenyő fűrészáru | 1368 |
Faméretek | 1368 |
A zárlécek és a gerencák köbtartalma | 1371 |
Nádlemez, kézi sajtolású | 1371 |
Nádlemez, gépi sajtolású | 1371 |
Műpalafedés | 1372 |
Bádoglemezek méret- és kereskedelmi adatai | 1372 |
Eresz- és lefolyócsatornák méretadatai | 1373 |
Csatornatartók (kampók) méretei | 1373 |
A mezőgazdaságban használatos műanyag fóliák vastagsága és minősége | 1373 |
A mezőgazdaságban használatos műanyagok fizikai tulajdonságai | 1374 |
1 m3 falazathoz szükséges anyagok | 1374 |
A mezőgazdaságban használatos műanyagok vegyi ellenállóképessége | 1375 |
A mezőgazdaságban használatos műanyagok mechanikai tulajdonságai | 1376 |
1 m2 téglafalazathoz szükséges anyagok | 1377 |
Habarcsok | 1377 |
Az általában használandó folytonos szemszerkezetű adalékanyagok | 1379 |
Építési anyagok rézsűszöge | 1379 |
Hazai cementfajták | 1379 |
Betonkeverési arányok | 1380 |
A fontosabb betonkeverékek összetétele | 1380 |
Épületszerkezetek | 1381 |
Az építőanyagok jelölése | 1381 |
Falazatok | 1383 |
Burkolatok | 1385 |
Építőszerkezetek mutatói | 1389 |
Lépcsők | 1389 |
Nyílászáró szerkezetek | 1390 |
Az istállóajtók mérete | 1391 |
Nyílásáthidalások | 1392 |
Ablakmagasság, istállókban | 1392 |
Födémek | 1392 |
A pórfödém gerendaméretei | 1394 |
Tetőszerkezetek | 1394 |
A torokgerendás, vonórudas fedélszék anyagszükséglete | 1395 |
Szelemenes fedélszékek szarufáinak és szelemeneinek méretei | 1396 |
Tetőfedések | 1396 |
Lécbeosztás és anyagszükséglet | 1400 |
A tetőfedések anyag- és munkaszükséglete | 1400 |
A mezőgazdaságban használt előregyártott elemek | 1401 |
Építési modul | 1404 |
Elektromos karámok | 1405 |
Közművek, szolgáltatások | 1406 |
Házi vízhasználat | 1406 |
Vízfogyasztás, lakóépületekben és szociális létesítményekben | 1406 |
A falusi települések vízfogyasztásának óránkénti megoszlása | 1407 |
Üzemi konyha vízszükséglete | 1407 |
Vízfogyasztás, műhelyekben | 1407 |
Csővezetékek elhelyezése | 1407 |
Talajkutak és vízvételi helyek | 1407 |
Vízellátási vilanyfogyasztások, közepes nagyságú telephelyen | 1408 |
A mesterséges világítás üzemórái | 1409 |
Követelmény a mesterséges világítással szemben | 1409 |
Mezőgazdasági épületek és berendezések mesterséges megvilágítása | 1410 |
Világítási elektromosáram-fogyasztás a megvilágítás függvényében | 1410 |
Gazdaságok kommunális jellegű villamosenergia-szükséglete | 1411 |
A mezőgazdasági telephelyek világítási energiaigénye | 1412 |
Villamos nagykonyha fogyasztási adatai | 1412 |
Egyes épületfajták fajlagos hőszükséglete | 1413 |
Megengedett legkisebb vezeték-keresztmetszetek | 1413 |
Különféle rendeltetésű helyiségek belső (tb) hőmérséklete | 1414 |
Benzinkút más létesítményektől mért telepítési távolsága | 1414 |
A szellőzőnyílások méretezése | 1415 |
A tárolás és a raktározás épületei | 1416 |
Föld feletti üzemanyag-tárolók biztonsági tűztávolsága | 1416 |
Közvilágítási villanyfogyasztások, közepes nagyságú telephelyen | 1417 |
Hordótárolás helyszükséglete | 1417 |
Pajtaméretek | 1417 |
Silóméretek | 1417 |
Trágyalétartály méretezése | 1418 |
Raktárépületek mutatói | 1419 |
Üzemi telephelyek méretezése | 1420 |
Mezőgazdasági épületek telepítése | 1420 |
Istállók telepítési távolsága | 1420 |
Tűzrendészet | 1420 |
A létesítmény és a szabadban tárolt anyagok tűztávolsága | 1425 |
Szállítás | |
Szállítási mutatók | 1428 |
Darabáru | 1428 |
Az anyagmozgatás, rakodás, szállítási előírásai | 1429 |
Mezőgazdasági szállítások | 1432 |
A kalászosok termesztésénél felmerülő szállítások vonóerő- és rakodószükséglete | 1432 |
A csöveskukorica- és a burgonyaszállítás vonóerő- és rakodószükséglete | 1434 |
A kukoricaszár-szállítás vonóerő- és rakodószükséglete | 1435 |
A szecskaszállítás vonóerő- és rakodószükséglete | 1436 |
Szállítási vonóerő- és teljesítményszükséglet | 1438 |
A szálastakarmány szállítása | 1438 |
Szállítóeszközökön elhelyezhető állatok száma | 1440 |
Rakodási mutatók | 1441 |
A szállítógépek teljesítményszámítása | 1441 |
A pneumatikus szállítóberendezések erőszükséglete | 1441 |
A szállítószalagok sebessége | 1442 |
A pneumatikus szállítás légsebessége | 1442 |
A pneumatikus szállítás főbb adatai | 1442 |
Rakomány, az útviszonyoktól függően | 1442 |
Felrakható mennyiség szekérre, tehergépkocsira és vontatóra | 1443 |
A fontosabb építőanyagok szállítóeszközökre rakható mennyisége | 1444 |
Szalagpályák teljesítőképessége gabona szállításakor | 1445 |
Szállítójárművek | 1445 |
A szállítóeszközök főbb adatai | 1445 |
A földszállítóeszközök adatai | 1446 |
Gördülőcsapágyas járművek | 1448 |
Pótkocsik | 1449 |
A pótkocsik %-os terhelhetősége különböző terményekkel | 1450 |
Lóvontatású járművek | 1451 |
Tehergépkocsik | 1451 |
A szállítóeszközök vonóerő-szükséglete vízszintes pályán (kp) | 1451 |
Földutakon vontatható teher | 1452 |
A mezőgazdaságban gyakrabban használatos vasúti teherkocsik | 1452 |
Vasúti járművek | 1454 |
Kisvasút | 1454 |
Szállítópályák | 1455 |
Mezőgazdasági üzemen belüli utak | 1455 |
Szántóföldi utak kiépítési sebessége | 1455 |
A szántóföldi utak fontosabb jellemzői | 1455 |
Földút-típusok | 1456 |
A földutak földmunkája | 1456 |
Földútépítési mutatók | 1457 |
A gazdasági utak fontosabb jellemzői | 1457 |
Útburkolatok megválasztása | 1458 |
Útburkolatok | 1458 |
Talajstabilizációs módszerek | 1460 |
A talajstabilizálás anyagszükséglete | 1464 |
Különböző cementekkel készült betonok szilárdulása az idő függvényében | 1464 |
Üzemgazdasági mutatók és számítások, statisztika | |
Üzemgazdasági mutatók | 1467 |
Szántóegységek | 1467 |
Az állatállomány átszámítása számosállatra | 1467 |
Szarvasmarhaegység | 1469 |
Gabonaegység | 1469 |
A traktorok átszámítása traktoregységre | 1472 |
Normálhold, műszaknorma, tonnakilométer | 1473 |
Kamatszámítás | 1473 |
A kamat kiszámítása | 1473 |
Egyszerűsített kamatszámítás | 1475 |
Kamatos kamatszámítás | 1475 |
Kölcsönök törlesztése | 1476 |
Mezőgazdasági üzemi mutatók | 1477 |
Termelőszövetkezetek mutatói | 1482 |
Költség, ár, forgóeszköz, állóalap | 1483 |
A termelőszövetkezetek távlati mérnök- és technikusszükséglete | 1484 |
1000 kh nagyüzemi (gépesíthető) gyümölcsterület optimális szakember-ellátottságának főbb mutatói | 1484 |
1000 kh szőlőterületre jutó optimális szakember-ellátottság mutatói | 1485 |
A mezőgazdasági munkák főbb mutatói | 1486 |
A munkanapok megoszlása a mezőgazdaságban | 1486 |
Fogatnap-átszámítás | 1487 |
Igás és motoros vonóerő-átszámítás | 1487 |
A gépi munkák átszámítása normálholdra | 1487 |
A gépi műszak idejének megoszlása | 1490 |
A traktoros szántás munkaidejének normál-mérlege | 1491 |
A traktoros szántás tényleges munkaidőmérlege | 1491 |
Gépi, kézi és fogatos munkateljesítmények | 1491 |
Gépi munkateljesítmények és tüzelőanyag-szükségletek | 1492 |
Munkateljesítmények az állattenyésztésben | 1528 |
Ajánlott irányelvek az állattenyésztési dolgozók bérrendszerének kialakításához | 1532 |
Munkateljesítmények a műhelyekben | 1535 |
Kiegészítő munkák teljesítményei | 1539 |
Statisztika | 1541 |
Mezőgazdasági statisztikai mutatók | 1541 |
A művelési ágak kataszteri tisztajövedelme | 1545 |
A földterület alakulása művelési ágak szerint | 1545 |
A vetésterület megoszlása | 1546 |
A legfontosabb szántóföldi zöldségfélék vetésterülete és termésátlaga | 1546 |
A fontosabb szántóföldi növények vetésterülete, termésátlaga és termésmennyisége | 1547 |
Gyümölcsfaállomány, gyümölcstermés | 1548 |
Szőlőterület, szőlő- és bortermelés | 1548 |
A növénytermesztésből eredő melléktermékek termésátlaga | 1549 |
Az állatállomány alakulása | 1549 |
A fontosabb állati termékek termelése | 1550 |
A mezőgazdaság traktorállománya, traktorsűrűsége | 1550 |
A mezőgazdasági aktív keresők megoszlása nemek szerint | 1550 |
A mezőgazdaságban rendelkezésre álló vonóerő | 1551 |
A mezőgazdasági aktív keresők megoszlása társadalmi szektorok szerint | 1551 |
A világ kenyérgabona-termelésének adatai | 1552 |
A világ és néhány főbb kenyérgabona termesztő ország termelési adatai | 1552 |
Oktatás-kutatás | |
Egyetemek és főiskolák | 1554 |
Felsőfokú mezőgazdasági, élelmiszeripari és földmérési technikumok | 1556 |
Komplex kutatóbázisok | 1557 |
Egyéb kutatóhelyek | 1560 |