Mezőgazdaság és népesség Körmenden

Előszó

A Körmend történetével foglalkozó kutató szerencsésnek mondhatja magát, hiszen munkája során rendkívül gazdag forrásanyag áll rendelkezésére. A Batthyány uradalom, és jobbágyságának gazdálkodására, valamint a kapitalista korszak mezőgazdaságának, az ebből élő népesség sorsának alakulására vonatkozóan két helyről meríthetjük forrásainkat: az Országos Levéltárban őrzött herceg Batthyány család levéltárából, valamint a Vas Megyei Levéltár különféle úrbéres vonatkozású irataiból. A felszabadulás utáni időszak dokumentumainak nagy részét ugyancsak a Vas Megyei Levéltár irataiból merítettük, viszont egyre közelebb kerülve a mához fel kellett használni különféle szervek irattári anyagát, szóbeli közléseket és a kor tanúinak visszaemlékezéseit is. A 20. századi helyzet bemutatásánál jelentős segítséget nyújtottak a sajtódokumentumok is. Körmend lapja, a „Rábavidék" című újság sok esetben közölt mezőgazdasági vonatkozású híreket. Megyei lapjaink (Vasvármegye, Vasmegye, Vas Népe) is többször foglalkoztak körmendi vonatkozású eseményekkel.
Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a helytörténeti kutatás iránt. Egymás után jelennek meg Vas megyében is a várostörténeti monográfiák, országos folyóiratokban neves történészek publikálnak egy-egy település történetére vonatkozó tanulmányokat.
Körmend egykori földesura, Batthyány I. Ádám rendszerető, rendszerező, birtokai igazgatására különös gondot fordító egyén volt.1 Földesúri kancelláriáján olyan mennyiségű és minőségű gazdasági iratok keletkeztek, amelyek hamar felhívták magukra a kutatók figyelmét. Több szerző merített belőle, így a 17. század vonatkozásában a birtokigazgatás, az uradalomban folyó termelőmunka és a társadalmi tagozódás bemutatása megtörtént már. Kállay István a 18-19. századi nagybirtokok igazgatását bemutató monográfiájában ugyancsak közöl sok körmendi vonatkozású adatot. A 18-20. századi mezőgazdasági termelés, az ezzel kapcsolatban álló népesség helyzetének feltárása még nem történt meg, így ebben a dolgozatban kíséreljük meg azt bemutatni.
Minden település történetében vannak olyan mozzanatok, amelyek fejlődélére nézve meghatározóak, későbbi helyzetüket is sajátossá teszik. Néha egyedi, vagy ritkán előforduló jelenségekkel is találkozhatunk sorsukban. Az általunk vizsgált és felhasznált forrásokból úgy tűnik, hogy Körmend esetében & a „különleges időszak" kb. 1700 és 1770 között volt. 1700-ban az addig kiváltságolt helyzetben lévő települést Batthyány II. Ádám visszasorolta jobbágyi szolgáltatásokat teljesítő mezővárossá, utódai pedig maradék kiváltságát is csorbítani igyekeztek. A zúgolódó lakosság fellépése akkori földesurával, Batthyány Lajossal szemben pedig nagy mértékben hozzájárult a Mária Terézia-féle úrbérrendezés előkészítéséhez. Vissza