Bevezetés | 9 |
Módszertani kérdések | 13 |
Tudománytörténeti áttekintés | 19 |
Előzmények | 21 |
A marxista klasszikusok és Kautsky néhány gondolata | 21 |
A 20-as évek gazdasági vitáinak néhány tanulsága | 26 |
Az integráció | 32 |
Az agribusiness koncepciójának kialakulása | 37 |
John Davies és Ray Goldberg koncepciója | 37 |
A koncepció néhány tanulsága | 39 |
Az agribusinessre vonatkozó néhány megállapítás a polgári közgazdaságtanban | 42 |
Az agrár-ipari komplexum és az élelmiszer-gazdaság a marxista közgazdaságtanban | 47 |
A koncepció térhódítása Magyarországon | 47 |
Az agrár-ipari komplexum és a szovjet közgazdaságtudomány | 62 |
Az agrár-ipari komplexum kérdése más szocialista országokban | 69 |
Az agrár-ipari komplexum, illetve az élelmiszergazdaság lényege és néhány nyitott kérdése | 79 |
A fogalom meghatározásának nehézségei | 79 |
Az agrár-ipari komplexum, illetve az élelmiszergazdaság, mint a népgazdasági gyártási ágak egyike | 87 |
Az agrár-ipari komplexum és a mikroökonómia | 94 |
Zárógondolatok az első részhez | 101 |
Az agrár-ipari komplexum és az élelmiszer-gazdaság megjelenése a tudománytörténetben | 101 |
Agribusiness, agrokomplexum, agrár-ipari komplexum és az élelmiszer-gazdaság | 103 |
Az agrár-ipari komplexum, illetve az élelmiszer-gazdaság lényege | 105 |
Az élelmiszer-gazdaság és az agrár-ipari komplexum a magyar közgazdaságtudományban | 107 |
A magyar agrár-ipari komplexum struktúrájának vizsgálata | 109 |
Az agrár-ipari komplexum formálódásának jelei | 111 |
A termelőerők strukturális módosulása | 111 |
A mezőgazdaság fő jellemzőinek változása | 119 |
A mezőgazdaság input-output relációi | 129 |
A társadalmi-gazdasági viszonyok néhány új vonása a mezőgazdaságban | 136 |
A magyar agrár-ipari komplexum szerkezetének vizsgálata tradicionális szemléletben | 147 |
A magyar agár-ipari komplexum szerkezetének változása | 148 |
Az 1975. évi szerkezet analitikus vizsgálata | 152 |
Az árrendszer és az agrár-ipari komplexum szerkezete | 157 |
Az agrár-ipari komplexum szerkezetének egyéb jellemzői | 158 |
Az agrár-ipari komplexum jelentősége a népgazdaságban | 162 |
A külkereskedelem szerepe az agrár-ipari komplexumban | 167 |
A nemzetközi munkamegosztás fő jellemzői | 167 |
Az agrár-ipari komplexum nettő exportőr jellege | 171 |
A külkereskedelem hatása az agrár-ipari komplexum szerkezetére | 175 |
Az agrár-ipari komplexum szerkezete nemzetközi összehasonlításban | 178 |
Az agrár-ipari komplexum, illetve az élelmiszer-gazdaság szerkezetének vizsgálata végtermékszemléletben | 183 |
Az élelmiszer-gazdaság szerkezete végtermék szemléletben | 183 |
A mezőgazdaság hatása az élelmiszer-gazdaság termelési szerkezetére | 185 |
A gazdasági növekedést befolyásoló tényezők | 195 |
A fejlődés néhány eredménye | 200 |
Zárógondolatok a második részhez | 207 |
A mezőgazdaság iparosodása és a magyar agrár-ipari komplexum formálódása | 207 |
A magyar agrár-ipari komplexum vizsgálatának gazdaságpolitikai tanulságai | 209 |
A magyar agrár-ipari komplexum külkereskedelmi szerepe és jelentősége | 212 |
A végtermékszemléletű struktúravizsgálat tanulságai | 214 |
Összefoglalás | 217 |
Melléklet | 223 |
Irodalom | 247 |