Előszó
A közoktatási intézményrendszer napjainkban meglehetősen nehéz és furcsa helyzetbe került, hiszen az egymást váltó kormányok értékrendbéli különbözőségéből fakadóan is más-más prioritásokat jelölnek ki, s az elérési útról is másként gondolkodnak.
Az 1995-ös kormányhatározat a NAT bevezetéséről, a közoktatási törvény 1996. július 5-i módosítása, a NAT 1998. szeptemberi bevezetése, 1999. az oktatási törvény mintegy hatvan §-a változtatásának éve, 2001. szeptemberétől a kerettanterv bevezetése, 2002. a kerettanterv kötelezőségének feloldása a közoktatási törvény módosításával, a kötelező tanórák számának csökkentése a költségvetési törvénybe foglalt közoktatási törvénymódosítással, 2003.június 23. a közoktatási törvény ismételt módosítása , ez alkalommal kilencvenhárom §-ában, vagyis a „mozgó világ". A 2003. decemberében kiadott új NAT, 2007-ben ismét módosult.
A változtatás célpontjai:
A tartalmi szabályozás síkján változást jelent, hogy „ Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja.". A kerettantervek kötelezősége megszűnt, ajánlást tartalmaz. Az iskolák helyi tanterveiket Nemzeti alaptanterv alapján készítik el,vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választhatnak, és azt építik be helyi tantervként a pedagógiai programjukba. Az iskola az oktatási és kulturális miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola a helyi tanterv elkészítésénél felhasználhatja az oktatási és kulturális miniszter által a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott oktatási programokat (pedagógiai rendszereket) is. A tanítási órák „módszer-rendszerváltozásának" meghirdetése a kompetencia alapú oktatás hangsúlyozásával, az országos kompetencia mérések rendszerbe állításával, az alulteljesítő iskolák szankcionálásával. A tanuló fejlődésének nyomonkövetése a megfelelő pedagógiai intézkedések meghozatala céljából a tanulók iskolai eredményességének elősegítésére, egyúttal az iskolák teljesítmény mutatóiként is funkcionálnak. A szakképzés reformja, regionális megszervezése, a pályakövetési rendszer bevezetése a nemzetgazdasági igényekhez való alkalmazkodás kikényszerítési eszközeként is értelmezhető, de a megmérettetést is szolgálja. A tanuló fejlődésének nyomonkövetési , valamint a pályakövetési rendszer személyazonosításra alkalmatlan módon tárolt adatai közérdekből nyilvános adatok, segítik a szülőket a szabad iskolaválasztásban, fontosak az oktatásirányítás számára is.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal