1.067.136

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Nyíregyháza
Kiadó: Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya
Kiadás helye: Nyíregyháza
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 158 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kihajtható térképmelléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Szabolcs-Szatmár megye községeinek kezdeti történetét és a helységnevek nyelvészeti magyarázatát tartalmazó munkánkat tartja kezében az olvasó. Dolgozatunkban minden település szerepel, amely a megye területén az Árpád-kortól napjainkig felbukkant, akár megmaradt községi önállóságuk, akár pedig elpusztultak vagy más településekbe olvadtak. Az Árpád-kori oklevelekben szereplő birtokneveket mind felvettük, ha bebizonyosodott, hogy lakóik voltak, ha ma település (még ha tanya is) a folytatójuk, vagy ha a névforma kétségtelenné tette egykori lakott hely voltukat (tartalmazza a -háza, -lak, -falu, -falva, -vár szavakat), sőt foglalkozunk a -telke utótagú nevekkel is, noha ezekről nem tudtuk mindig eldönteni, vajon faluszerű települést jelöltek-e, vagy csak a birtokosra, a föld megművelésére utaló dűlőnevek voltak. Természetesen nem törődhettünk a XVIII-XX. században keletkezett tanyákkal, legfeljebb akkor, ha a hivatalos hatóságok községgé szervezték őket. Ilyenek azonban csak a... Tovább

Fülszöveg

Szabolcs-Szatmár megye községeinek kezdeti történetét és a helységnevek nyelvészeti magyarázatát tartalmazó munkánkat tartja kezében az olvasó. Dolgozatunkban minden település szerepel, amely a megye területén az Árpád-kortól napjainkig felbukkant, akár megmaradt községi önállóságuk, akár pedig elpusztultak vagy más településekbe olvadtak. Az Árpád-kori oklevelekben szereplő birtokneveket mind felvettük, ha bebizonyosodott, hogy lakóik voltak, ha ma település (még ha tanya is) a folytatójuk, vagy ha a névforma kétségtelenné tette egykori lakott hely voltukat (tartalmazza a -háza, -lak, -falu, -falva, -vár szavakat), sőt foglalkozunk a -telke utótagú nevekkel is, noha ezekről nem tudtuk mindig eldönteni, vajon faluszerű települést jelöltek-e, vagy csak a birtokosra, a föld megművelésére utaló dűlőnevek voltak. Természetesen nem törődhettünk a XVIII-XX. században keletkezett tanyákkal, legfeljebb akkor, ha a hivatalos hatóságok községgé szervezték őket. Ilyenek azonban csak a legutóbbi 70 év alatt jöttek létre. A megyében ma 234 községi jogú település van (a három várost is számítva), a dolgozatunkban tárgyalt falvak száma ennek mintegy kétszerese, a faluneveké, névváltozatoké pedig több mint háromszorosa.
Kötelességünknek tartjuk, hogy indokoljuk és igazoljuk vállalkozásunkat. Munkánk elsősorban oktatási célokat szolgál. Kiadónk a "Szabolcs-szatmári Történelmi Olvasókönyv" kiegészítésének szánja dolgozatunkat. Természetes, hogy olyan olvasókönyvet nem lehetett készíteni, amelyben minden település dokumentumai helyet kaptak volna, de abban nem is a legszűkebb, hanem a némileg tágabb haza (a megye, a vidék) múltjának és az országos történelemmel való kapcsolatának bemutatása volt és lehetett a cél. Az oktató-nevelő munka folyamán azonban fölmerülhetnek az egyes települések legrégebbi múltjával kapcsolatos kérdések is (az órákon is, de a történelmi szakkörökben feltétlenül), amelyekre a tudományos választ megfelelő segédkönyv híján nem lehet megadni. Vissza

Tartalom

Bevezetés3
Rövidítések17
Adattár27
Névmutató139
Térképek153
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem