kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Balassi Kiadó-BAE Tartóshullám |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 302 oldal |
Sorozatcím: | Tartóshullám |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-506-015-7 |
Bevezetés | 5 |
I. rész | |
1. fejezet | |
Tudomány és művészet | 9 |
Tetszés és rezonancia | 14 |
2. fejezet | |
A filozófusok esztétikája | 15 |
Újabb elméletek | 19 |
Marcel Duchamp | 22 |
3. fejezet | |
A művészettudomány | 25 |
A művészetelméletek rendszeres áttekintése | 27 |
Az ember mint társadalmi lény | 28 |
A műalkotás mint önállóan létező tárgy | 28 |
A lehetséges vonatkoztatási rendszerek | 29 |
4. fejezet | |
A személyiség szerepe a mű értelmezésében | 40 |
A mindenhatóság élménye a világtörténelemben | 49 |
A nárcizmus szerepe a művészetben | 52 |
Heteroszexualitás és homoszexualitás | 58 |
Az álomszimbolika | 60 |
A pszichoanalízis művészetelmélete | 61 |
Filozófiai antropológia | 63 |
5. fejezet | |
Jung személyiségtana | 65 |
Ókori és középkori személyiségtanok | 66 |
A pszichoanalízis esztétikájának fejlődése | 68 |
A művészet értelmezése a művész élettörténetének keretében | 77 |
6. fejezet | |
A művészet értelmezése a társadalom vonatkoztatási rendszerében | 81 |
Wölfflin elméletének továbbfejlesztése | 91 |
7. fejezet | |
Antropológia és filozófiai antropológia | 97 |
8. fejezet | |
A barlanglakás hatása az emberi személyiség fejlődésére | 107 |
Az antropológiai megállapítások összefoglalása | 115 |
9. fejezet | |
Az ember az időben | 117 |
A képzőművészetek és az építészet ideje | 121 |
Jel és kommunikáció | 124 |
A szimbólum a művészetben. A konvencionális jel | 128 |
A leképezés fogalma | 130 |
A művészetek jelei | 131 |
A színek jelentése | 134 |
Részformák | 135 |
10. fejezet | |
A forma mint autonóm létező | 137 |
A forma fogalmának vizsgálata | 141 |
A szimbólum mint útmutató | 143 |
Tiziano: Égi és földi szerelem | 144 |
Wölfflin és Focillon elméleteinek szintézise | 145 |
Wolfflin, Focillon és Jung | 146 |
11. fejezet | |
A stílus problémája | 148 |
Téma és tartalom | 150 |
A műfaj kérdése | 150 |
A művek interpretációjának általános elmélete | 152 |
Ikonográfia | 153 |
Fritz Burger: a reális jelenségek szimbolikus jelentése | 155 |
12. fejezet | |
Művészet és valóság | 158 |
Művészet és fikció | 158 |
Személyiség és szerep | 162 |
Valóság és fikció | 163 |
13. fejezet | |
Az alkotás problémája | 165 |
Fiziológiai és fizikai meggondolások | 166 |
Wilfred L. Bion elmélete | 167 |
Az imagináció | 169 |
A színház és a színjátszás | 171 |
A pszichotrop drogok szerepe | 172 |
14. fejezet | |
A személyiség szerepe | 174 |
15. fejezet | |
Térbeli és időbeli lét | 180 |
A festő mint a festészet témája | 181 |
Chirico | 183 |
Korniss Dezső | 184 |
Rousseau, a finánc | 184 |
16. fejezet | |
A festő valóságfogalmának kialakulása | 186 |
A látható és a valóságos | 186 |
Nomen est omen | 188 |
A művészettörténet vázlata | |
1. fejezet | |
Átfogó elvek a történelem alakulásában | 193 |
Történeti áttekintés | 195 |
A filozófiai ideák szerepe a művészet alakulásában | 196 |
2. fejezet | |
A neandervölgyi ember művészete | 199 |
A homo sapiens művészete | 200 |
A barlangkorszak művészete | 201 |
3. fejezet | |
A kőkorszak a barlangkor után | 204 |
Szobrászat | 205 |
A Jomon-kultúra Japánban | 206 |
Jegyzet | 207 |
Az őselemek tana | 208 |
Forma és szerkezet | 208 |
4. fejezet | |
A görög művészet | 210 |
A rendszerfogalom | 210 |
Az egyiptomi művészet | 213 |
A római kultúra | 214 |
A kopt művészet | 214 |
Kör és háromszög | 215 |
5. fejezet | |
A különböző festészeti stílusok időkiterjedése | 217 |
Az abszolút ítélet problémája | 221 |
A jelen fogalma | 222 |
A zsidó stílus | 224 |
Az iszlám művészete | 225 |
Szőnyeg és valóság | 227 |
6. fejezet | |
A nomád kultúra szintetizálódása a római államalkotó elvekkel | 229 |
A román kor | 230 |
A gótika | 231 |
Az immanens istenség ideája | 232 |
Fra Angelico | 233 |
Cusanus és Villon | 233 |
7. fejezet | |
A reneszánsz | 235 |
Fölény és alávetettség | 236 |
A reneszánsz térfogalma | 236 |
A szimmetria | 238 |
Hieronymus Bosch | 239 |
A manierizmus | 242 |
Arcimboldo | 244 |
A manierizmus világképe | 245 |
A vertikalitás | 246 |
8. fejezet | |
A barokk | 247 |
A barokk a tágabb történelmi szemléletben | 250 |
A felvilágosodás kora | 252 |
A 19. század: Goya és a romanticizmus | 253 |
Átmenet a 20. századba | 253 |
9. fejezet | |
A néger plasztika | 256 |
Bonyolultság és közérthetőség | 257 |
Az amerikai művészet alaphelyzete | 258 |
Összefoglaló megjegyzések | |
1. fejezet | |
Az emberi természet meghatározása | 265 |
A szimbólum | 266 |
Filozófiai kérdések | 267 |
Szimbólum, kívülállás, autonómia | 268 |
Szimbólumokból felépített művészet és tudomány | 271 |
A kompjúterművészet | 272 |
A japán művészet | 273 |
A stílus problémája | 274 |
A szépség problémája | 274 |
2. fejezet | |
Természettörvények felismerése a művészetben | 275 |
A fikciófogalom | 275 |
Az értelmezés problémája | 278 |
A grafológia | 279 |
3. fejezet | |
Művészettörténeti összefoglalás | 281 |
4. fejezet | |
A művészet értelmezése a kultúra keretében | 290 |
A hindu kultúra | 291 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.