Mexikói konyha

Előszó

Néhány szó a mexikói konyháról...
Mexikó, a mindkét Amerikával határos, a világ legnépesebb fővárosával büszkélkedő (több, mint 20 millió lakosú), a maja és azték civilizáció bölcsője, ellentmondásokkal, meglepetésekkel, ellentétekkel teli ország... Konyhája szintén meglepő, amely különféle kultúrák és ízek keverékének üstje, mivel igazi szerzője a földrajzi helyzete, történelme és éghajlata. A mexikói tányéron meg lehet találni a bennszülött indiánok és a spanyol hódítók hagyományának különleges keverékét. Nekünk, európaiaknak sokszor ezek az ízek ismeretlenek, sőt meghökkentők. Volt-e valaha is olyan ötletünk, hogy a forró csokoládét chilivel fűszereznénk, kaktuszból salátát csinálnánk vagy kenyeret avokádó húsával kennénk meg?
A büszke és kevély mexikóiak megvédték konyhájukat a hamburgerek elől, így hát ha főzési inspirációt keresnek és ötletes ételeket, melyeknek lelkük van, akkor őszintén ajánljuk e receptek kipróbálását. De vegyük sorra a tényeket: a spanyolok érkezése előtt Mexikóban nem ismerték az állatok tenyésztését, se a zsírt Alapételük a kukorica volt, melyet különös tisztelettel kezeltek, majdnem hogy istenítették. Kukorica volt az alapja a tortillának (kukoricakenyér) és toposnak - vékony kukoricalepény, ez a mai nachos eredete. Babot is termeltek - mely nagy fehérjetartalmú - főzve nagyszerű töltelék volt a tortillához. A bennszülött mexikóiak nagyon jól ismerték a gombát, a gyógynövényeket, és nagy sikerrel alkalmazták ételeikben. A spanyol gyarmatosítók ezt a konyhát lényegesen gazdagították új élelmiszerek: tej, hús, túró, olaj, búzaliszt, hagyma, fokhagyma és cukor bevezetésével. Ebből a két kultúrából ered a nagyszerű, aromás és - azt lehet mondani - lángoló mexikói konyha. Lángoló, mert a mexikóiak nem képzelhetik el ételeiket a chili nélkül. Frissen, pörkölve, szárítva a húshoz, desszertekhez, még a drinkekhez és kávéhoz is képesek hozzáadni. Azt lehet mondani, hogy a chili - melyet mexikói borsnak is neveznek - Mexikó nemzeti javaihoz tartozik. Vissza