Metszéspontok

Fülszöveg

Fenomenológia és hermeneutika a XX. század filozófiai gondolkodásában kezdettől fogva sokrétű kapcsolatban állott egymással, s megtermékenyítő módon járult hozzá a század filozófiai arculatának kialakításához.
A fenomenológia klasszikus kidolgozása megalapítójának, Ed-mund Husserlnek a nevéhez fűződik, aki a XX. század első évtizedeiben alkotta meg transzcendentális fenomenológia rendszerét: a fiatal filozófus-nemzedék számos tehetséges tagja kapcsolódott hozzá, s vált csakhamar követőjévé. A tanítványok legjelentősebbike, Martin Heidegger a husserli fenomenológiát a 20-as években - egyéb meghatározó hatások által ösztönözve - a hermeneutikai hagyomány felelevenítése és eredeti újragondolása által igyekezett átfor-"" málni. A fenomenológia hermeneutikai átalakítása magára a husserli fenomenológiára is jelentős hatást gyakorolt. Az idős Husserl épp azoknak a témáknak az összefüggésében kísérelte meg a transzcendentális fenomenológia teljesítőképességét megmutatni, melyek a... Tovább

Fülszöveg

Fenomenológia és hermeneutika a XX. század filozófiai gondolkodásában kezdettől fogva sokrétű kapcsolatban állott egymással, s megtermékenyítő módon járult hozzá a század filozófiai arculatának kialakításához.
A fenomenológia klasszikus kidolgozása megalapítójának, Ed-mund Husserlnek a nevéhez fűződik, aki a XX. század első évtizedeiben alkotta meg transzcendentális fenomenológia rendszerét: a fiatal filozófus-nemzedék számos tehetséges tagja kapcsolódott hozzá, s vált csakhamar követőjévé. A tanítványok legjelentősebbike, Martin Heidegger a husserli fenomenológiát a 20-as években - egyéb meghatározó hatások által ösztönözve - a hermeneutikai hagyomány felelevenítése és eredeti újragondolása által igyekezett átfor-"" málni. A fenomenológia hermeneutikai átalakítása magára a husserli fenomenológiára is jelentős hatást gyakorolt. Az idős Husserl épp azoknak a témáknak az összefüggésében kísérelte meg a transzcendentális fenomenológia teljesítőképességét megmutatni, melyek a fenomenológia hermeneutikai átalakítása-újragondolása révén kerültek előtérbe: ezek között kiemelt helyen szerepel a történetiség, a mindennapiság és a teoretikus beállítódás elsődlegességének problémája. A Husserl és Heidegger közti dialógus, gondolati hatásvisszahatás során felszínre került törésvonalak máig meghatározzák a filozófiai gondolkodás ezen irányultságát. Husserl és Heidegger hagyatékának előrehaladó kiadása, valamint az újabb filozófus-nem-zedékek munkái további termékeny ösztönzéseket adtak mind a fenomenológia, mind a hermeneutika számára. Hazánkban is jelen van és hat mindkét megközelítésmód, mind az egyetemi oktatásban, mind könyvek, tanulmányok és fordítások közzétételében.
E kötet arra tesz kísérletet, hogy bemutassa és elemezze e két tradíció meghatározó érintkezési pontjait. A kötet magyar szerzői a Miskolci Egyetem Filozófiatörténet Tanszékétiek oktatói. A műhelymunka keretei között született írások mellett szerepelnek a szóban forgó irányzatok jeles képviselőinek, illetve az ő művüket elemző mai külföldi szerzőknek az ezen témákat inspiráló módon megközelítő tanulmányai. Vissza