A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Meteorológiai műszerek elhelyezése és kezelése

Kézirat/Agrártudományi Egyetem Agronómiai-, Agrárközgazdasági-, Állattenyészési Kar Kertészeti és Szőlészeti Főiskola 1955/56. tanév

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 82 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 1100 példányban 37 fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A meteorológiai megfigyeléseknek csak akkor van igazi tudományos és gyakorlati értéke, ha azokat helyesen felállított, pontos műszerekkel, rendszeresen, meghatározott időpontokban végezzük. Csak... Tovább

Előszó

A meteorológiai megfigyeléseknek csak akkor van igazi tudományos és gyakorlati értéke, ha azokat helyesen felállított, pontos műszerekkel, rendszeresen, meghatározott időpontokban végezzük. Csak így van lehetősége annak, hogy az észlelt adatokat akár saját régebbi vagy későbbi adatainkkal, akár az ország más vidékén gyűjtött adatokkal összehasonlítsuk és a talált megegyezésekből vagy különbségekből helytálló megállapításokat tehessünk és következtetéseket vonhassunk le. Azt az intézményt, amely ilyen módon felszerelve és működve rendszeresen gyűjti az időjárási adatokat, meteorológiai állomásnak nevezzük. Lehet, hogy ez az állomás az Országos Meteorológiai Intézet hálózatához tartozik, lehet, hogy más szerv keretében működik; mindenképp kívánatos, hogy a többi állomásokkal egyöntetű módszereket (műszerek kezelése, felállítása, észlelési idők stb.) alkalmazzon. Máskülönben adatai vagy teljesen értéktelenek, vagy túl nehezen értelmezhetők. Igazán értékes és mások számára is felhasználható adatokat csak a nemzetközi előírások szerint működő állomás szerezhet. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. A levegő hőmérsélketének mérése 4
A) A meteorológiai házikó 4
B) Az állomási hőmérő 8
C) A hőmérséklet szélsőségeinek mérése 12
a) A maximum hőmérő 12
b) A minimum hámérő 16
c) A talajmenti kisugárzási hőmérséklet mérése 19
d) A Six rendszerű maximum-minimum hőmérő 21
2. A légnedvesség mérése 26
A) A hajszálas nedvességmérő (Higrométer) 26
B) Az August-féle (szívófonatos) pszichrométer 29
C) A szellőztetett (aspirációs) pszichométer 33
D) Az Assmann-féle pszichrométer 35
3. A szél megfigyelése és mérése 37
A) A szélzászló 39
B) A kézi kanalas szélsebességmérő (Anemométer) 41
4. A csapadék mérése 44
A) A csapadékmérő 45
B) A csapadékmérő elhelyezése 47
C) A csapadékmérés időpontja 48
D) A csapadékmérés végrehajtása és az adatok feljegyzése 49
E) A csapadék alakjának megállapítása és feljegyzése 50
F) A hóréteg mérése és feljegyzése 50
5. A légnyomás mérése 51
6. A talajhőmérséklet mérése 55
7. Az elpárolás mérése 58
8. A napfénytartam mérése 60
9. Az óraműves íróműszerek 67
A) A hőmérsékletíró (Termográf) 67
B) A légnyomásíró (Barográf) 69
C) A nedvességíró (Higrográf) 70
D) A csapadékíró (Ombrográf) 70
E) A sugárzásíró (Aktinográf) 73
F) A szélsebességíró (Anemográf) 75
10. Műszer nélküli megfigyelések 78
A) A felhőzet megfigyelése 79
B) Egyéb jelenségek feljegyzése ("Jegyzetek") 79


Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Meteorológiai műszerek elhelyezése és kezelése Meteorológiai műszerek elhelyezése és kezelése Meteorológiai műszerek elhelyezése és kezelése

A borító foltos.

Állapot:
7.800,-Ft
39 pont kapható
Kosárba
3 antikvár könyvből 1 INGYEN!