Metalogicon

Tartalom

BEVEZETÉS 11
1. Salisburyi János élete 11
2. Művei 14
3. A Metalogicon felépítése és sajátos jellege 17
4. A Metalogicon szöveghagyománya és kiadásai 26
5. Salisburyi János, a humanista 28
METALOGICON
ELŐSZÓ 33
ELSŐ KÖNYV 38
1. fejezet: A gyalázkodás késztette arra, hogy Cornificiusának válaszoljon 38
2. fejezet: Személyleírása nevének elhallgatásával 41
3. fejezet: Mikor, hogyan és kitol tanult? 42
4. fejezet: Mivé lettek e tévelygés követői 45
5. fejezet: Milyen férfiakat és miért mer ez a família becsmérelni ... 49
6. fejezet: Milyen érvekre támaszkodik 52
7. fejezet: Az ékesszólás ajánlása 54
8. fejezet: Arról, hogy a természetes adottságot gyakorlattal és gyakorlással kell
elősegíteni 56
9. fejezet: Arról, hogy az embereket teszi némává az, aki a logikát támadja 58
10. fejezet: Arról, hogy mit jelent a logika szó, és hogy minden olyan művészetet művelni kell, mely nem ártalmas 59
11. fejezet: Arról, hogy mi a művészet; a tehetség fajtáiról és arról, hogy a tehetséget művészetekkel kell művelni 60
12. fejezet: Arról, hogy miért mondjuk a művészeteket szabadnak 63
13. fejezet: Miért hívják a nyelvtant grammatikának? 64
14. fejezet: Arról, hogy bár a nyelvtan nem természeti jelenség, mégis a természetet utánozza 65
15. fejezet: Arról, hogy másodlagos keletkezésű melléknevek elsődleges keletkezésű főnevekhez nem illenek, például patronimikus ló (ecjuus patronymicus) 67
16. fejezet: Arról, hogy elsődleges keletkezésű melléknevek
másodlagos keletkezésű főnevekhez kapcsolódnak 72
17. fejezet: Arról, hogy a költészetben is a természetet utánozzuk ... 76
18. fejezet: Arról, hogy minek követésére és minek kerülésére tanít meg a nyelvtan 77
19. fejezet: Arról, hogy az alakzatok ismerete igen fontos 80
20. fejezet: Arról, hogy mi a nyelvész feladata 82
21. fejezet: Arról, hogy mily nagy férfiak tetszését nyerte meg a nyelvtan, és hogy nélküle csak úgy tudunk bölcselkedni, mint a süketek és a némák 84
22. fejezet: Arról, hogy Senecának a tekintélyével védelmezi tévtanát 85
23. fejezet: Arról, hogy mi szükséges leginkább a filozófia és az erény gyakorlásához, és hogy mindezeknek alapja a nyelvtan 87
24. fejezet: Az olvasás és a felolvasás hasznáról; Charters-i Bernardusnak és követőinek módszeréről 88
25. fejezet: A nyelvtan dicsérete Quintilianustól 93

MÁSODIK KÖNYV 95
1. fejezet: Arról, hogy a logika azzal, hogy az igazságot keresi, az egész filozófiának hasznára van 96
2. fejezet: A peripatetikusok iskolájáról, a logika eredetéről és felfedezőjéről 97
3. fejezet: Arról, hogy a bölcsészeknek logikát kell hallgatniuk, továbbá a bizonyító, a valószínűségi és a szofisztikus logika különbségéről 99
4. fejezet: Arról, hogy mi a dialektika és honnan kapta a nevét 101
5. fejezet: A dialektika részeiről és a logikusok céljáról 102
6. fejezet: Arról, hogy mindenki logikára törekszik, de nem mindenki éri el 104
7. fejezet: Arról, hogy a tocsogóknak le kell szokniuk a szócséplésről, hogy tudjanak 108
8. fejezet: Arról, hogy Arisztotelész megfékezte volna őket, ha hallgattak volna rá 110
9. fejezet: Arról, hogy nem hatékony a dialektika, ha a többi tudomány nem segíti 112
10. fejezet: Kiknek a tekintélyén alapulnak az előbbiek és az utóbbiak 114
11. fejezet: Mire képes a dialektika önmagában? 117
12. fejezet: Miben áll a dialektika gyakorlása, és milyen eszközt használ?
13. fejezet: Mennyire hasznos a valószínűségek tudománya, és hogy nehéz megállapítani, hogy melyek abszolút szükségszerűek 119
14. fejezet: Ismét ugyanarról 121
15. fejezet: Mi a dialektikai tétel, és mi a dialektikai probléma 123
16. fejezet: Arról, hogy e művészet minden művelője kisebb Arisztotelésznél 124
17. fejezet: Milyen károsan tanítanak, és mi volt a modernek véleménye a nemekről és a fajokról 126
18. fejezet: Arról, hogy az utódok mindig megváltoztatják az elődök véleményét 130
19. fejezet: Mit nem szabad elnézni az efféle tanítóknak? 131
20. fejezet: Arisztotelész tanítása a nemekről és a fajokról, sok érvvel és sok írás tanúságával körülbástyázva 132

HARMADIK KÖNYV 150
1. fejezet: Arról, hogyan kell olvasni Porphürioszt és más könyveket 153
2. fejezet: A Katégoriák hasznosságáról és eszközeiről 156
3. fejezet: Mi a katégoriák célja, és mivel elégszik meg a józan filozófus 160
4. fejezet: A Periermenie vagy helyesebben Periermenias lényege és hasznossága 167
5. fejezet: Mi alkotja e művészet korpuszát, és a Topika hasznosságáról 171
6. fejezet: A Topika első három könyvének hasznossága és feladata 175
7. fejezet: A negyedik és ötödik könyv tartalma 177
8. fejezet: A meghatározásról, amely a hatodik könyv témája 179
9. fejezet: Az azonosság és különbözőség problémája, melyet a hetedik könyvben tárgyal; és a Topica néhány
közös vonása 182
10. fejezet: A nyolcadik könyv hasznossága 185

NEGYEDIK KÖNYV 195
1. fejezet: Arról, hogy az Analitika az érveket vizsgálja 196
2. fejezet: Arról, hogy ez a tudomány mindenre hasznos, és hogy honnan kapta
a nevét 196
3. fejezet: Arról, hogy ez a könyv nem annyira hasznos a stílus
gazdagítása szempontjából 197
4. fejezet: Arról, hogy mi a tartalma az első könyvnek 198
5. fejezet: Arról, hogy mi a második könyv tartalma 200
6. fejezet: A Második analitika nehézségéről, és miből származik 201
7. fejezet: Miért érdemelte ki Arisztotelész a Filozófus nevet? 202
8. fejezet: A bizonyító logika szerepe, és miből jön létre a bizonyítás, és hogyan; és hogy az érzékelés e tudomány alapelve, és hogyan 203
9. fejezet: Mi az érzékelés; és hogyan erősíti a képzelettel együtt a filozófia
minden fajtáját 205
10. fejezet: A képzeletről, és arról, hogy belőle származnak az érzelmek, amelyek rendezik vagy megzavarják, vagyis elrútítják a lelket 206
11. fejezet: Mi a képzelet? A véleményről, a vélemény és érzékelés
becsapásáról; a fronészisz eredetéről, amit okosságnak
nevezünk 208
12. fejezet: Mi az okosság, mi az anyaga, melyek a részei, s hogyan
származik tudományos ismeret az érzékelésből 209
13. fejezet: A tudomány és bölcsesség különbségéről; és mi a hit? 209
14. fejezet: Az okosság és az igazság viszonyáról; az okosság eredete,
és mi az értelem 210
15. fejezet: Ismét arról, mi az értelem; és hogy az értelem szó
sokértelmű; és arról, hogy az értelmek tartósak 211
16. fejezet: A többértelműség megkülönböztetése; és hogy a buta
állatoknak nincs értelmük, jóllehet úgy tűnik, hogy tudnak különbséget tenni; és hogy a zsidók szerint honnan kapta ezt az ember 212
17. fejezet: Az értelem szerepéről; és miért a fejben helyezkedik el az érzékelés, amelyet az értelem felügyel; és melyek a Filológia szolgálólányai 214
18. fejezet: Az értelem és a megértés különbségéről;
mi a megértés? 215
19. fejezet: Mi a bölcsesség, és arról, hogy a bölcsesség kegyelem
révén az érzékelésből származik 215
20. fejezet: A lélek fogalma, egyszerűsége és halhatatlansága Cicero szerint 217
21. fejezet: Arról, hogy a fentiekben, ha nem is eleget, de néhány dolgot Arisztotelész elmondott a hipotetikus érvelésről 219
22. fejezet: A szofisztikáról és hasznosságáról 220
23. fejezet: A Szofisztikus cáfolatokra 221
24. fejezet: Azokról, akik Arisztotelész műveit elmarasztalják 223
25. fejezet: Arról, hogy Cornificius megvetendőbb, mint Bromius,
az istenek bohóca; és hogy Augustinus és mások hogyan dicsérték a logikát 223
26. fejezet: Milyen érvet alkalmazzunk Cornificiusszal és
más szemtelen gyalázkodókkal szemben? 225
27. fejezet: Arról, hogy Arisztotelész sok dologban tévedett,
de a logikában kiemelkedő 226
28. fejezet: Hogyan alkalmazzuk a logikát? 227
29. fejezet: Arról, hogy az ifjúság szemtelenségét meg kell fékezni;
és hogy Mercurius miért veszi feleségül Philologiát;
és mire kell leginkább törekedni 228
30. fejezet: Arról, hogy a filológia megelőzi a másik kettőt,
és hogy a kategóriáknak milyen vizsgálatát kell követni
az értelem és az igazság megvitatásában 229
31. fejezet: Arról, hogy mi az eredeti értelem, és a filozófiai iskolákról 232
32. fejezet: Mi az értelem ellentéte, és hogy az értelmet több értelemben mondjuk; és hogy az arányok örökek 233
33. fejezet: Arról, hogy az emberi értelem nem tökéletes;
és hogy az igaz szó többértelmű 234
34. fejezet: A verum (igaz) szó etimológiája; mi az igazság, és mi az ellenkezője 236
35. fejezet: Szintén az igazról, és arról, hogy másképpen léteznek
a dolgok, másképpen a szavak, és hogy másképpen az igaz, és hogyan 238
36. fejezet: Különbség azon dolgok között, amelyek igazak
és azok között, amelyek csak igaznak látszanak, a platonisták szerint 241
37. fejezet: Arról, hogy másképpen mondjuk igaznak vagy hamisnak
a dolgot, a véleményt és a beszédet; és miért hívjuk
modálisnak az efféle kifejezéseket 243
38. fejezet: Az értelem és az igazság összetartozásáról; és röviden lényegükről 245
39. fejezet: Ismét ugyanarról; és arról, hogy az értelemnek és az igazságnak nincs ellenkezője 245
40. fejezet: Mire irányul a peripatetikusok és az összes helyesen
filozófiátok szándéka; továbbá a megértés nyolc akadályáról 247
41. fejezet: (Az értelem korlátai és a hit szerepe) 249
42. fejezet: Hogyan bizonyítják látható érvek, hogy a világot
a hiúság uralja; és mi az oka annak, hogy itt fejezem be könyvemet 251

Témakörök