Mészáros utca 48.

Fülszöveg

"1992 karácsonyán megkezdte adását az első magyar műholdas televízió, amelyet alapító főként a külhoni magyarok anyanyelvi-kulturális szolgálatára és tájékoztatására szántak. Nevét a közép-európai térséget, annak népeit összekötő gazdag jelentéstartalmú Duna folyóról kapta. Életrehívása - sokak szerint - mindmáig a rendszerváltás után időszak nemzetpolitikájának legjelentősebb eredménye, s az Antall-kormány fejének legendás kijelentésében megvallott szándék kézzelfogható bizonyítéka: "Én lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lennie."
Bakos Edit, a Duna Televízió műsorigazgatója, majd alelnöke (1993-2000)
"Az UNESCO Kamera díj kötelez! A jövőbe is ezen az úton kell járnunk, törekedve arra, hogy értékeinket megtartva minél több emberhez jussunk el, keltsük fel bennük a kultúra iránti igényt, mert az érték különös kincs, gyarapodik, se nem fogy, ha többen részesülnek belőle. A szépre, jóra való fogékonyság csak csíraként él az emberben, ha nem ápolják, nevelik, nem... Tovább

Fülszöveg

"1992 karácsonyán megkezdte adását az első magyar műholdas televízió, amelyet alapító főként a külhoni magyarok anyanyelvi-kulturális szolgálatára és tájékoztatására szántak. Nevét a közép-európai térséget, annak népeit összekötő gazdag jelentéstartalmú Duna folyóról kapta. Életrehívása - sokak szerint - mindmáig a rendszerváltás után időszak nemzetpolitikájának legjelentősebb eredménye, s az Antall-kormány fejének legendás kijelentésében megvallott szándék kézzelfogható bizonyítéka: "Én lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lennie."
Bakos Edit, a Duna Televízió műsorigazgatója, majd alelnöke (1993-2000)
"Az UNESCO Kamera díj kötelez! A jövőbe is ezen az úton kell járnunk, törekedve arra, hogy értékeinket megtartva minél több emberhez jussunk el, keltsük fel bennük a kultúra iránti igényt, mert az érték különös kincs, gyarapodik, se nem fogy, ha többen részesülnek belőle. A szépre, jóra való fogékonyság csak csíraként él az emberben, ha nem ápolják, nevelik, nem teljesedik ki, elnyomja a felszínesség, a középszerűség, a lelki restség."
Sára Sándor, a Duna Televízió főigazgatója, majd alelnöke (1993-2000)
"A Duna Televízió jövője már soha nem lesz közömbös nekem, függetlenül attól, hogy már nem is nagyon ismerem, de annyi idegem, szeretetem és fantáziálásom van benne, hogy ez már elválaszthatatlan tőlem. Amiben biztos vagyok, és ezt nem vonom vissza, hogy a Duna Televízió bármilyen jó irányú fejlődésének a záloga a feltétel nélküli önállóság. Én ezért a médiatörvény megszületésekor személyesen is nagyon küzdöttem. A közös kuratórium és irányítótestület mellett szólhatnak ugyan ugyan gazdasági érvek, de a Duna Televíziónak a maga kötelező különbözősége miatt kell az önállóságát bármi áron megőriznie, mert csak akkor van esélye rá, hogy ne mossák bele abba, amibe egyébként majd a piac, a kereskedelmi televíziózás és a pártok iszapbirkózása döntheti."
Lugossy László, a Duna Televízió főigazgató helyettese, majd alelnöke (1993-2000)
"Volt egy akkoriban sokat támadott szlogen, hogy a hírszolgáltatás területén legyen a Duna a Kárpát-medence CNN-je. Ez nem azt jelentette, hogy hírtévévé akartunk válni, hanem hogy a határon túli műhelyek jobb helyzetbe hozásával, valamint a de a közéleti konfliktusok tárgyilagosabb bemutatásával tisztább és árnyaltabb képet adhassunk. Ne zárkózzunk el egy Bugár-Duray, vagy Markó-Tőkés vitától, olvasható a dolgozatomban. Ezt akkor komolyan is gondoltam, de később rá kellett jönnöm , hogy a politikai vitákat, diskurzusokat képtelenség a közönség számára közérthetővé tenni. A politika nem ismeri az igazságot, a pro és kontra érveket, csak az érdeket. Ez ma már nyilvánvaló, de akkoriban még szelídebb volt a közélet, mi pedig naivabbak voltunk."
Pékár István, a Duna Televízió alelnöke, majd elnöke (1998—2004)
„Míg a Dunával való kapcsolatom második felvonásában boldog külsősként szerkesztettem filmet, programsorozatot, megvalósíthattam, amit elképzeltem, a majd ötszáz fős gépezet második emberévé válva egyre sűrűbben szembesültem a „nem"-ekkel. A sokféle szempont között a kultúra egyre kevésbé kapta meg méltó helyét. A Dunának az MTV-nél sokkal szűkösebb keretei kompromisszumokra kényszerítettek. Ez természetes is. De amikor a hazai nézettségi adatok alacsony voltát sulykoló kritikákra válaszul - amelyek óhatatlanul torzítottak, hiszen a Duna teljes külhoni közönségéről átfogó felmérés sohasem készült, noha őket szolgáltuk - televíziónk egyre inkább e nézettségi adatok minőségi kritériumok nélküli emelését tűzte ki célul, ezt fájón rossz üzenetként éltem meg." A. Szabó Magda, a Duna Televízió alelnöke (2009-2010) Vissza