A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve LXIX. kötet

Előszó

A földtan nem öncélú tudomány. Fő feladata a társadalom ásványi nyersanyagigényei kielégítéséhez szükséges ismereti feltételek megteremtése. E fő feladat megalapozását jelenti egy-egy képződményegyüttesre vonatkozó földtani ismeretek összefoglalása. Ebben a kötetben Magyarország legnagyobb tömegű, nyersanyagkutatási - kőolaj, földgáz, hévíz, lignit, tégla- és cserépipari agyag, nemes homok stb. - szempontból egyik leglényegesebb, korábban alsó-pannóniai képződményeknek nevezett összlete földtani ismeretanyagát gyűjtöttük egybe.
E kötet összeállítását az International Geological Correlations Program 25. Projectje keretében, elsősorban J. SENES-nek a Csehszlovák Tudományos Akadémia tagjának szervező tevékenysége eredményeként készülő Chronostratigraphie und Neostratotypen sorozat soronkövetkező tagja, a Pannonien s. str. kiadásának tervbevétele tette időszerűvé.
A magyar földtannak minden más országnál nagyobb érdeke fűződik a pannóniai képződmények földtani ismeretanyagának közzétételéhez, mert e képződmények többsége hazánk területén található s megkutatottságuk is valószínűleg itt a legnagyobb.
Ezért, amikor a néhai A. Papp, a bécsi egyetem őslénytan professzora jelezte, hogy a Chronostratigraphie und Neostratotypen sorozat további köteteinek kiadásával anyagi nehézségeik vannak, Hámor G. a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója egyrészt felajánlotta segítségét a kiadáshoz, másrészt pedig kezdeményezte a magyar viszonyok kellő súlyú megjelenítéséhez a feltételek megteremtését, azaz a pannóniai képződményekre vonatkozó magyarországi ismeretanyagnak a kötet számára való összegyűjtését.
A feladat megszervezését e sorok írójára bízta. Mivel a szóban forgó képződményekkel több intézmény szakemberei foglalkoznak, ezért a tanulmánykötet anyagának összeállításába a M. Állami Földtani Intézet érdekelt geológusain kívül az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vállalatai, az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszéke munkatársait is bevontuk.
A munkában résztvevők első megbeszélésén - 1981 augusztusában - megállapodtunk abban, hogy kényszerűségből ugyan, de alkalmazkodunk a magyar viszonyokat kellően figyelembe nem vevő állásponthoz és e kötetet a magyarországi alsó-pannóniai képződményekről állítjuk össze (már ahol ez technikai szempontból is lehetséges) és - későbbiekben részletesen kifejtendő fenntartásaink ellenére - elnevezésül ebben a kötetben általában elfogadjuk a pannóniai s. str. megjelölést, de eltérő nevezéktant használó tanulmányokat is közlünk, megjelölve az eltérő névhasználat okát. Vissza