Eszmélet 99.

Tartalom

Neohorthyzmus és a kapitalizmus „második kiadása". Szarka Klára beszélgetése Krausz Tamás és Mitrovits Miklós Kelet-Európa-történészekkel 5
Analízis
Mészáros István: A „szabad szellemi termelés" történelmi föltételei és korlátai
„[...] a »szabad szellemi termelés« jelentését semmiképp sem vehetjük idealisztikusán abszolutizált értelemben, bármekkora is a kísértés, hogy így tegyünk.
Hiszen a szellemi termelés még a »szellemóriások«, az alkotóművészek és az
elméletalkotók munkáiban [...] is [...] mindig csak válaszol[...] a valóságosan adott
föltételekre azáltal, hogy jelentős hatással \/an a létező föltételek napirenden levő
átalakítására. [...] Ettől még a »szabad szellemi termelés« a szó igazi értelmében
szabad, s ez okból mint intellektuális vállalásra nagy felelősség is hárul rá; épp
azért, mert tevékeny - jó vagy rossz - szerepet vállal a kibontakozó történelmi
folyamatban, amelynek elválaszthatatlan része." 17
Alexander Taraszov: 1968 - tapasztalataink fényében
1968 jelkép, erőforrás - baloldaliként sokat merítünk belőle -, vannak máig élő
eszmei, életmódbeli, művészi és személyes legendái... De milyen is volt valójában, s legfőképpen mi maradt meg belőle? '68-at is elérte a nagy idők végzete,
részben emlékké szelídült, a nosztalgia tárgya, s emiatt nehéz észrevenni, hogy
a várt - és az illúziókban ma is élő - baloldali áttörés helyett bizonyos értelemben
a kapitalizmus restaurációja követte 39
Dokumentum
Gábriel Garda Márquez: Miért kellett Allendének meghalnia? A santiagói
lázadás
Szeptember 11. nagy, s mára kitűnt: világtörténelmi léptékű tragédiája volt 1973-
ban a chilei katonai puccs, a szocialista kísérlet brutális felszámolása és Salvador
Allende elnök halála. A tanulmányban felvetett kérdések máig aktuálisak: lehetséges-e a polgári intézmények és alkotmányosság fenntartásával átalakítani a
társadalmat, érdemes-e az osztályviszonyokról megfeledkező elemzéseket tanulmányozni - és így tovább. Már csak azért is fel kell eleveníteni a chilei történetet,
hogy - József Attilával szólva -: „hadd tudjuk meg újra és újra, hogy véletlenül,
tusa nélkül/ csatát nem nyerünk." 51
Bimbó Mihály: A „népi írók" mozgalmáról
A népi írók mozgalma a harmincas évek második felének meghatározó eszmei-politika mozgalma volt. A tanulmány e mozgalom keletkezéstörténetét és
periodizációját vizsgálja. Bár a mozgalom a rendszertől eltávolodott és részben
azzal szemben álló középrétegek elégedetlenségét fejezte ki, ugyan akkor
hatalom nagyobb veszélynek tekintette a kommunista mozgalom és a parasztság egymásra találását, ezért eltűrte, sőt segítette a „népiek" szervezkedését.
Az írás kitér arra is, hogy miért nem lehet szocialistának tartani a „harmadik út"
programját 61
Olvasójel
Barta Tamás: Széttartó középutak. A népi mozgalom eszmetörténeti kategorizációja. Papp István; A magyar népi mozgalom története 1920-1990. Budapest
Jaffa Kiadó, 2012; Bognár Bulcsu: A népies irányzat a két világháború között. Erdei
Ferenc és a harrnadikút képviselői. Budapest, Loisir Kiadó, 2012 79
Történelem
Florian Musil: Franco-ellenes társadalmi mozgalmak Barcelonában. Hogyan
váltak a rezsim szociális és politikai áldozatai az új demokratikus civil társadalom
megalapítóivá a diktatórikus rendszer uralma idején
Történetírói körökben szokás a spanyolországi demokratikus átalakulást
későfrancóista elit érdemeként beállítani. Valójában azonban a voltaképpeni politikai átmenetet közel két évtizedes alulról szerveződő mozgalom előzte meg, és
a társadalom mélyrétegeiben végbement radikális demokratizálódás, az autorite
rezsimmel szembeni egyre hangosabb és szervezettebb tiltakozás kényszerítette ki. A létrejövő mozgalmak fontos kötőanyaga volt a Franco-rezsim áldozataként
való önazonosítás - ez teremtette meg a szükséges erkölcsi fölényt és szolidaritást a rezsimmel szembeni harc során 86
Jakab Attila: Fények és árnyak. Katolikus egyházi vezetők, antiszemitizmus és
holokauszt a Horthy-korszakban (1920-1944)
Intézményes alapkutatás hiányában e téma jórészt feldolgozatlan, és ideológia
okok miatt részben tabusított- állítja a szerző. Forrásokon keresztül mutatja meg,
hogy a korszakban a kereszténységet vezetői faji fogalommá tették, amelybe
még az áttért zsidók sem férhettek bele, megtagadva asszimilációjukat. Konkrét
védelem helyett erkölcsi vigaszt ajánlottak 101
Változatok egy témára
Francois Houtart: A Vatikán hadjárata a felszabadítási teológia ellen. Félelem
a marxista fertőzéstől (1984)
Az írás azt mutatja be, hogy a katolikus egyházi hierarchia legfelsőbb szintjeiről
milyen módszerekkel lehetetlenítették el a felszabadítási teológiát. Egy kontinenseken átívelő koncepciós per állomásait követhetjük nyomon azzal az eszme- és
teológiai rendszerrel szemben, amely időben egybeesik a Latin-Amerikában akkor
még fellelhető jobboldali diktatúrák s így az általános elnyomás korával. Vajon mi
indokolta az egyház ilyen szigorú elutasítását egy olyan teológiával kapcsolatban, amely nyíltan kiállt az elnyomottak oldalán? Miért kellett minden eszközzel
delegitimálni a felszabadítási teológia aktív képviselőit? Mit kellett megvédenie a?
egyháznak foggal-körömmel, s végtére is kikkel került szembe emiatt?
Jesús García-Ruiz - Patrick Michel: Újpünkösdizmus Latin-Amerikában.
Néhány szempont a globalizáció politikai antropológiájához
A tanulmány az új vallási mozgalmak - jelesül a neoprotestáns evangéliumi
irányzatok - elemzésével arra keres választ, hogyan próbál az elszigetelt egyén
kompatibilis lenni a globalizációval, illetve mit jelentenek az új vallási közösségek
a nemzetre és a politikumra nézve. A szerzők bemutatják, hogyan lesz a vallás
is áru, pontosabban hogyan marketizálják a vallást és a közösségi életet ezek a
globalizációval szépen összhangban lévő vallási mozgalmak, illetve hogyan válik
a vallási fundamentalizmus a politikai fundamentalizmus gerjesztőjévé 126
Arcok
Jakab Attila: Ferenc pápa: változások a Vatikánban?!
A szerző a katolikus egyház vezetésében sokak számára meglepetésszerű változásokat egy fejlődési folyamat eredményeként láttatja. Bemutatja az új pápa
személyiségéből fakadó fő irányokat a várható kibontakozásról, és az egyház
körvonalazódó új stratégiáját, amely magában hordozza a nem doktriner módon
antiklerikális baloldallal való együttműködés lehetőségét is 148
Kultúra
Jim McGuigan: A kapitalizmus vezérlő elvei
A szerző Marx-tói és Webertől kezdve napjainkig áttekinti a kapitalizmus eredetére
és uralkodó „szellemére" vonatkozó jelentős elméleteket. Webertől kezdődően
Schumpeternél, Dániel Bélinél, a „menedzseriális forradalom" elméletének
képviselőinél, vagy ma Boltanski és Jeremy Rifkin divatos könyveiben egyaránt
megfigyelhető az állandó szociológiai és kulturális változások egyfajta túldimenzionálása, annak állítása, hogy a kapitalizmus alaptermészete megváltozott. Végigtekintve az utóbbi évszázad ilyen jellegű divatos elméleteit és azok eltűnését,
McGuigan óvatosságra inti az olvasót 158
Bózsó Péter: NEM egyszerű. No. Amerikai-chilei-francia filmdráma; rendező:
Pablo Larraín. (Fabula - Participant Media - Canana, 2012) 187
Tütő László: Fehérek Afrikában. Enjoy Poverty {Élvezd a szegénységet) Holland
dokumentumfilm; rendezte: Renzo Martens. (Inti Films, Renzo Martens Menselijke
Activiteiten, 2009) 195
Szarka Klára: Fotós az utcán. Skuta Vilmos képei ürügyén 203

Témakörök