1.060.331
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Eszmélet 31.
Elméleti-politikai ismeretterjesztő lap/1996. ősz
Budapest
| Kiadó: | Eszmélet Alapítvány |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 184 oldal |
| Sorozatcím: | Eszmélet |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Változatok egy témára | |
| Mészáros István: Kapitalizmus és könyezetrombolás | 4 |
| Az ökológiai vészharang kongatása a legutóbbi évtizedben vált mindennapos eseménnyé | |
| Maga a probléma egyáltalán nem új és nem meglepő, a különféle kampányok mögött azonban igen gyakran nemcsak természetvédelmi, de sokkal inkább gazdaságpolitikai motívumok rejlenek | |
| Pál Steigan: Az ökológia politikai gazdaságtanához | 8 |
| Marx nem hagyta figyelmen kívül a tőkés gazdálkodásoknak a természeti környezetre gyakorolt hatását | |
| Annak ellenére, hogy nem foglalkozott nagy terjedelemben ökológiai kérdésekkel, e problémák vizsgálata szervesen hozzáilleszthető az ő érték- és járadékelméletéhez | |
| James O'Connor: A kapitalizmus második ellentmondása | 17 |
| A nyugati zöld baloldal számára klasszikussá vált az az írás, amelynek rövid változatát adjuk közre | |
| A szerző - Marx és Polányi nyomán - azt vizsgálja, hogyan egyeztethető össze a kapitalizmus politikai gazdaságtana az ökológiai probléma elemzésével | |
| Lapvárta | |
| Capitalism, Nature, Socialism | 29 |
| Az Egyesült Államokban jelent meg, emellett azonban színes körű nemzetközi együttműködés bázisán működik az a folyóirat, amely progresszív elemzéseket közöl a természet és a társadalom állapotáról | |
| Kislexikon | |
| Bős-Nagymaros | 32 |
| Alulszennyezettség | 34 |
| Zöldek | 36 |
| Periszkóp | |
| Elmar Altvater: Ökologikus átalakítás | 39 |
| A fenntartható fejlődés divatos jelszóvá vált Nyugat-Európában, az integráció valóságos menetrendje azonban figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat | |
| A monetáris megfontolásból kiinduló elképzelések összeegyeztethetetlenek a természeti környezet megóvását célzó törekvésekkel | |
| Arcok | |
| Pat Devine: Vörös és zöld | 44 |
| Interjúnk alanya a kommunista párt tagja volt annak megszűnéséig, azóta pedig egy kutatócsoport vezetője, amely összhangot keres a szocialisták és a zöldek között mind a gondolkodás, mind a gyakorlati tevékenység terén | |
| Dokumentum | |
| Az Alkotmányelőkészítő Társadalmi Bizottság Állásfoglalása | 53 |
| A sokpárti egyeztetések során előállított alkotmánykoncepció sokféle bírálatban részesült | |
| A különféle társadalmi szervezetek közös nyilatkozata elsősorban az előterjesztett javaslat elitizmusát bírálja | |
| Asszociációk | |
| Szigeti Péter: Alkotmányozás itt és most | 59 |
| Az 1996 tavaszán vitára bocsátott alkotmánykoncepció ellentmondásba kerül számos olyan elvvel, amely körül öt-hat évvel ezelőtt még konszenzus mutatkozott | |
| Demokratizmus tekintetében mindenképpen visszalépést tapasztalunk, a kérdés csak az: vajon miért? | |
| Analízis | |
| Geoffrey Owen: A kínai gazdasági reform tanulságai | 67 |
| Kína az elmúlt másfél évtized legsikeresebb gazdasági fejlődését produkálta | |
| Szerzőnk szerint ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy a kelet-európai országok megtakaríthatták volna a sokkterápia nyűgeit, és még mindig nem késő, hogy tanuljanak a kínai tapasztalatokból | |
| Történelem | |
| Mark Selden: Kiutak a közösből | 98 |
| A kínai és az orosz agrárfejlődés történelmi összehasonlítása számos tapasztalattal szolgál | |
| Nemcsak az ítélhető meg, hogy hol követtek el több hibát, de az is, hogy milyen objektív adottságok magyarázzák a kétféle fejlődési út szükségszerű eltéréseit | |
| Asztal körül | |
| Jó példa-e Kína? | 128 |
| A képzeletbeli kerekasztal résztvevőit szerkesztőségünk kérte fel, hogy mondjanak véleményt Geoffrey Owen és Mark Selden tanulmányairól | |
| Polonyi Péter, Nyíri Pál, MItja Saje és jana Rosker írásai vitába szállnak a két szerzővel, és emellett további történeti adalékokkal is szolgálnak | |
| Tromf | |
| Bárdos-Féltoronyi Miklós: Az elosztás politikai kérdés | 148 |
| Egy "Majdnem Nobel-díjas nagy magyar közgazdász" az utóbbi években gyakran hallatja hangját gazdaságpolitikai kérdésekről | |
| Írásai azonban nem kevés torzítást tartalmaznak az államszocialista korszakról és a modern tőkés rendszerekről is | |
| Szabó László: A "Hiány-modell" sematizmusáról | 156 |
| Kornai János jelentős hozzájárulása a nemzetközi közgazdaságtudomány fejlődéséhez az államszocialista gazdaságra jellemző hiány modellezése, amely azonban nem kevés túlzott leegyszerűsítést tartalmaz, például a bürokrácia megítélése terén | |
| Olvasójel | |
| Magyar Jenő: Derrida felfedezi a kommunizmust | 165 |
| Legutóbbi számunk is egy Derrida-könyvhöz írott recenzióval zárult | |
| Szerzőnk ezúttal a népszerű filozófus nagy meglepetést keltő, Marxot "rehabilitáló" kötetét elemzi, ami bizonyos értelemben Derrida rehabilitálásának is tekinthető |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal