Mesterem Otthonom

Fülszöveg

„Héj, emberek, hisztek a csodákban? Velem megtörtént a világ legnagyobb csodája, amit ember el sem tud képzelni. Minden álmom beteljesült. Nem a világot, hanem saját énemet illetően. A világ, sajnos, közel sem olyan, mint az álmaimban. Nekem viszont megadatott, hogy minden álmomat élhetem. Gyermekkorom minden mély, lelki álma beteljesült. Mind valósággá vált. Például úgy élhetek, hogy nem kell hazudnom. Egy igazságvilágban élek. Úgy élhetek, hogy nincs lelkiismeret-furdalásom, mert nem teszek semmi olyat, ami visszaüt. Nem bántok meg senkit, nem használok ki senkit. Nem cselekszem érdekből, tehát nem teszek olyat, amit meg kellene bánnom. Lehet, hogy nem cselekszem mindig tökéletesen, de mindig csak azt teszem másokkal, amit magammal is tennék. Minden embert szeretek. Igen. Furcsa, de igaz. Ez azért sikerülhet, mert nem ítélkezem. Az emberben a lényt látom, a lényt, aki a tökéletesség felé törekszik, de sajnos, még nem az. így nem a külső dolgok határozzák meg érzéseimet. De nem csak az embereket, minden élőlényt szeretettel tisztelek. És nem eszem meg őket. Gyermekkoromban mindig arról álmodtam, hogy bárcsak ne kellene húst ennem. Ugyanakkor nem kell dohányoznom, nem kell alkoholt fogyasztanom. Nincsenek szenvedélyeim, egy sem. Szabad vagyok."
„Életemet egy tökéletesen beteljesült életnek nevezhetnéd. Semmi, de semmi nem hiányzik belőle. Minden, amit valaha is, életem bármelyik szakaszában életcélnak neveztem, beteljesült. Nincs cél, tehát vágy sincs, hogy elérjem azt. Amiért a földre születtem, az megtörtént. Ha ez nem csoda, akkor mi a csoda? Nincs semmi sem, amihez ragaszkodnék, amit sajnálnék otthagyni. Ha Isten ma küldené a halált, még egy nap haladékot sem kérnék, mert nincs a Földnek olyan kincse, szépsége, amit még szeretnék meglátni, birtokolni, magamhoz ölelni. Ha ez nem csoda, akkor mi a csoda?" Vissza