Mester és tanítvány (dedikált példány)

Fülszöveg

Ötvös László 1930-ban született Hajdúnánáson, Debrecenben él. 1955-ben, Debrecenben lelkipásztori oklevelet szerzett. A pártállam évtizedeiben - saját bevallása szerint: „hátratételek" között -végzettségének megfelelően működött. A teológiai tudományok doktora. Évtizedek óta foglalkozik teológiával, irodalom- és művelődéstörténettel, vallási néprajzzal, emellett a költészetet műveli. A rendszerváltozás óta 24 önálló műve jelent meg, három hasonmás-bibliakiadást szerkesztett és adott ki.
Eddigi verseskötetei: A második mér-földút (1989), Béthel (1992), Szivárványfényű zsoltárok (1995), A csoda aranyz-szála (1996), Októberi orgonaillat (1997), Ablakom égre nyílik (1999), Bibliás országjárás (2003). A válogatott verseinek gyűjteményét 2000-ben eszperantó nyelvre is lefordították.
Jelenleg a Magyarországi Református Egyház Doktori Kollégiuma Irodalmi Szekciójának elnöke, a Népi írók Baráti Társaságában a Czine Mihály nevét viselő Kelet-Magyarországi Műhely vezetője.
(így mutatta be... Tovább

Fülszöveg

Ötvös László 1930-ban született Hajdúnánáson, Debrecenben él. 1955-ben, Debrecenben lelkipásztori oklevelet szerzett. A pártállam évtizedeiben - saját bevallása szerint: „hátratételek" között -végzettségének megfelelően működött. A teológiai tudományok doktora. Évtizedek óta foglalkozik teológiával, irodalom- és művelődéstörténettel, vallási néprajzzal, emellett a költészetet műveli. A rendszerváltozás óta 24 önálló műve jelent meg, három hasonmás-bibliakiadást szerkesztett és adott ki.
Eddigi verseskötetei: A második mér-földút (1989), Béthel (1992), Szivárványfényű zsoltárok (1995), A csoda aranyz-szála (1996), Októberi orgonaillat (1997), Ablakom égre nyílik (1999), Bibliás országjárás (2003). A válogatott verseinek gyűjteményét 2000-ben eszperantó nyelvre is lefordították.
Jelenleg a Magyarországi Református Egyház Doktori Kollégiuma Irodalmi Szekciójának elnöke, a Népi írók Baráti Társaságában a Czine Mihály nevét viselő Kelet-Magyarországi Műhely vezetője.
(így mutatta be a Magyar írószövetség Kárpátaljai írócsoportja, 2003.)
* * *
Az. elmúlt évtizedekben, azaz a szerző lelkészi működése idején mindent megtettek a letűnt, rosszemlékű rendszer hívei, hogy a dzsungelben élő vad népek hordáihoz hasonlatossá tegyék a magyar népet, s most hogyne érezné úgy az Isten igéjében égő elhívott személy, hogy valóságos misz-szionáriusként kell a kiüresített szívű nép közé mennie, és szinte térítőként szólnia hozzá! Röviden, már-már aforisztikus tömörséggel, érthetően. A belbecsre helyezve a hangsúlyt, s nem a külcsínre. Az erkölcsre, s nem az esztétikumra.
Körmendi Lajos Vissza