Fülszöveg
Errefelé, a tanyák közt, ahol éjjelente kóbor csillagok vigyázzák a kintlakó népek reményeit, a ^^ X nagy háború után új rend, új világ virradt a
szántások, kaszálók, dűlőutak szélében lakó emberekre. Keletről, ahonnan száz évekkel ezelőtt Dzsingisz kán vademberei vágtattak N5nagat felé, s ahonnan télidőben dermesztő fagyok érkeznek Európa civilizált, elkényelmesedett tájaira, most fékeveszett, vad ideológia tört előre, melyet a győztes hatalom hozott, erőszakolt a leigázottakra.
A tanyák népe, a földjeiktől, jószágaiktól megfosztottak áradata napok, hetek alatt megindult Szeged, Majsa, Kiskunhalas, Kecskemét felé, hogy irathordozó altiszt, éjjeliőr, vagy pályamunkás legyen valahol a vasutak környékén. Ök a régebbi időkben is ostorhegyesek voltak, ha jég verte a határt, elfogta magát az eső, vagy tavasszal, április-májusban elfagytak a szőlő borsókái.
Ám mindenki nem mehetett el, a többség maradt, itt akartak élni nagyapáik házában, a sömlyék mellett, eperfák, akácok, ég felé...
Tovább
Fülszöveg
Errefelé, a tanyák közt, ahol éjjelente kóbor csillagok vigyázzák a kintlakó népek reményeit, a ^^ X nagy háború után új rend, új világ virradt a
szántások, kaszálók, dűlőutak szélében lakó emberekre. Keletről, ahonnan száz évekkel ezelőtt Dzsingisz kán vademberei vágtattak N5nagat felé, s ahonnan télidőben dermesztő fagyok érkeznek Európa civilizált, elkényelmesedett tájaira, most fékeveszett, vad ideológia tört előre, melyet a győztes hatalom hozott, erőszakolt a leigázottakra.
A tanyák népe, a földjeiktől, jószágaiktól megfosztottak áradata napok, hetek alatt megindult Szeged, Majsa, Kiskunhalas, Kecskemét felé, hogy irathordozó altiszt, éjjeliőr, vagy pályamunkás legyen valahol a vasutak környékén. Ök a régebbi időkben is ostorhegyesek voltak, ha jég verte a határt, elfogta magát az eső, vagy tavasszal, április-májusban elfagytak a szőlő borsókái.
Ám mindenki nem mehetett el, a többség maradt, itt akartak élni nagyapáik házában, a sömlyék mellett, eperfák, akácok, ég felé kapaszkodó nyárfák oltalmában. Etethessék a malacokat, hallgassák Halas felől az akadálytalanul zúgó szeleket, s télen, nagy havak idején, hadakozzanak a fúvásokkal.
Aztán, egyszerre, egy decemberi délután ifjú emberpár érkezik ide, a tanyák közé, negyven kilométerre a várostól, az alig néhány házból álló faluba, ahol már bezárt a Posta, a bolt, s a busz az imént robogott el Mérges felé. Az alig mozduló szél ködöket hajt a szántásokról, betakarják a házakat, fákat, udvarokat, a két jövevényt, akik állnak a falu közepén, a megállóban, míg körülöttük faggyal, hideggel leszállni készül az este
Vissza