Meslier abbé testamentuma

Szerző

Jean Meslier

Szerkesztő

Elek Mária

Fordító

Nagy Géza

Lektor

Bajomi-Lázár Endre

Budapest

'Jean Meslier: Meslier abbé testamentuma ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	247 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kevés időzített bomba robbant akkorát a szellemi életben, mint Meslier abbé testamentuma.
Elképzelhetjük, mekkora volt a meglepetése 1733-ban Étrépigny kelet-franciaországi falucska jámbor... Tovább

Tartalom

Előszó	5
Példázat	13
Mi a teológia?	15
Folytatás	15
Az ember nem születik sem vallásosnak, sem deistának	16
Nem szükséges hinnünk egy istenben, a legésszerűbb, ha nem gondolunk vele	17
A vallás a hiszékenységen alapul	17
Minden vallás képtelenség	18
Isten fogalma lehetetlenség	18
A babona eredete	19
Minden vallás eredete	19
A vallás segítségével a sarlatánok kihasználják az emberek őrültségét	20
A vallás a csodálatos dolgok segítségével szédíti el a tudatlanságot	20
Folytatás	21
Sohasem lett volna vallás, ha nem lettek volna ostoba és barbár századok	22
Minden vallás az uralkodás vágyából született	21
Az a legbizonytalanabb minden vallásban, ami az alapjául szolgál	22
Lehetetlen meggyőződni isten létéről	22
Folytatás	23
Isten léte nincs bebizonyítva	23
Azzal, hogy isten szellem, nem mondtunk semmit	24
Valaminek a szellemi természete nem más, mint agyrém	25
Minden, ami létezik, az anyagból veszi eredetét	25
Mi a modern teológia metafizikus istene?	26
Kevésbé ésszerűtlen a napot imádni, mint egy szellem-istent	26
Egy szellem-isten képtelen akarni és cselekedni	27
Mi az isten?	27
A teológia figyelemre méltó ellentmondásai	28
Istent imádni nem más, mint egy koholmányt imádni	28
Isten végtelensége és az isteni lényeg megismerésének lehetetlensége megokolja és igazolja az ateizmust	29
Sem kevésbé biztos, sem kevésbé bűnös dolog hinni istenben, mint nem hinni benne	30
Az istenhit nem más, mint a gyermekkor gépies megszokása	31
Balítélet ez, amely az atyákról a gyermekekre száll	32
A balítéletek eredete	32
Hogyan terjednek és vernek gyökeret	32
Az emberek sohasem hittek volna a modern teológia vallási elveiben, ha csak abban az életkorban ismerkedtek volna meg velük, amikor már tudnak gondolkodni	33
A természet csodái nem bizonyítják isten létét	33
A természet csodái természetes okokból fakadnak	34
Folytatás	35
A világot nem teremtették, az anyag önmagától mozog	36
Folytatás	37
További bizonyítékok arra, hogy a mozgás az anyag lényegéhez tartozik	37
Az ember léte egyáltalán nem bizonyítja isten létét	39
Az ember és a világmindenség mégsem a véletlen következménye	41
A világmindenség rendje sem bizonyítja isten létezését	42
Folytatás	44
Egy tiszta szellem nem lehet értelmes, az isteni értelmet imádni nem más, mint agyrém	45
Képtelenség azt mondani, hogy az ember nem a világmindenség kialakulásának tárgya és célja	46
Isten nem az emberért van, és az ember nem az istenért	47
Nem igaz, hogy a világmindenség teremtésének célja az ember boldogsága	48
A gondviselés nem egyéb, mint értelmetlen szó	48
Ez az állítólagos gondviselés kevésbé törekszik a világ fenntartására, mint megzavarására, kevésbé barátságos az emberekhez, mint ellenséges irántuk	50
Nem, a világot nem valamely értelmes lény kormányozza	51
Isten nem lehet változhatatlan	53
A jó és a rossz nem egyéb, mint természetes okok szükségszerű következménye. Milyen lehet hát az isten, aki ezen mit sem tud változtatni?	53
Az élet keserűségeit enyhítő teológiai vigaszok hiábavalósága. A paradicsom, a túlvilági élet reménye a képzelet játéka	54
Más, nem kevésbé regényes ábránd	56
A teológia hiába próbálja mentesíteni istenét az ember hibáitól: vagy nem szabad ez az isten, vagy pedig inkább rosszindulatú, mint jó	57
Nem lehet hinni az isteni gondviselésben, a végtelenül jó és hatalmas istenben	58
Folytatás	60
Nincs valódi különbség a vallás meg a legsötétebb és legkegyetlenebb babona között	61
A teológiának az istenségről alkotott nézetei alapján lehetetlen szeretni az istent	61
A pokolbéli kínok örökkévalóságáról szóló hittétel kiagyalásával a teológusok megvetésre méltó lénnyé, elvetemült és céltalanul, kéjjel kegyetlen zsarnokká tették istenüket, aki rosszabb a legalávalóbb embernél	62
A teológia nem egyéb, mint nyilvánvaló ellentmondások sorozata	64
Isten állítólagos alkotásai semmiképpen sem bizonyítják azt, amit isteni tökéletességnek neveznek	65
A föld valamennyi vallási rendszere szerint isten a legszeszélyesebb és a legértelmesebb lény	66
Képtelenség azt mondani, hogy a rossz nem istentől ered	67
Az istennek tulajdonított előretudás feljogosítja az általa megbüntetett bűnös embereket, hogy panaszkodjanak kegyetlensége miatt	67
Az eredendő bűnről és a sátánról szóló teológiai mesék képtelensége	69
Az ördögöt, miként a vallást, a papok meggazdagodása érdekében agyalták ki	69
Ha az isten az emberi természetet nem tudta mentesíteni a bűntől, akkor nincs joga büntetni az embert	70
Képtelenség azt mondani, hogy isten viselkedése szükségképpen rejtély az ember számára, s hogy az embernek nincs joga vizsgálat alá venni és megítélni e viselkedést	72
Az olyan isten, aki büntetést szab ki a hibákért, melyeket megakadályozhatott volna, az igazságtalanságot ostobasággal párosító őrült	74
A szabad akarat ábránd	76
A fentiekből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a társadalom ne büntesse a rosszakat	80
A szabad akarat mellett szóló érvek cávolata	80
Folytatás	81
Az embereknek istenhez intézett imái eléggé bizonyítják, hogy nem elégedettek a dolgok istentől megszabott rendjével	82
Az evilági méltánytalanságoknak és nyomorúságoknak a másvilágon való megjutalmazása nem más, mint ábránd, képtelen feltételezés	83
A teológia csak úgy tudja elfogadtatni az istene által megengedett rosszat és igazságtalanságokat, ha felruházza ezt az istent az erősebb jogával, vagyis minden jog megsértésének jogával, vagy ha az embereket ügyefogyott jámborságra kényszeríti	84
A Biblia által Jehovának tulajdonított sok megtorlás és a megváltás nem egyéb, mint furcsa és nevetséges képzelődés, mely igazságtalan és kegyetlen istent tételez fel	87
A halandók egész élete, mindaz, ami ezen a világon történik, az ember szabadsága ellen, az állítólagos isten igazságossága és jósága ellen szól	88
Nem igaz, hogy bárminő hálával tartozunk annak, amit gondviselésnek neveznek	89
Őrültség azt állítani, hogy az ember a gondviselés elkényeztetett gyermeke, isten kedvence, munkálkodásának egyetlen célja, a természet koronája	90
Az ember és az állat összehasonlítása	92
Nincsenek a világon megvetésre méltóbb állatok a zsarnokoknál	93
Az ember kiválóságának cáfolata	94
Keleti mese	95
Mi a lélek? Nem tudjuk. Ha ez az állítólagos lélek más szubsztanciából volna, mint a test, akkor egyesülésük lehetetlenség volna	98
A lélek léte képtelen feltételezés, s egy halhatatlan lélek léte még képtelenebb feltételezés	99
Nyilvánvaló, hogy az ember egészen meghal	100
Megcáfolhatatlan érvek a lélek szellemi természete ellen	101
A természetfölötti okok, melyeket a teológusok szüntelenül segítségül hívnak, képtelenségek	102
Nem igaz, hogy a materializmus megszégyenítő az emberiségre nézve	103
Folytatás	103
A túlvilági élet hittétele csak azoknak fontos, akik az emberek hiszékenysége révén hasznot húznak belőle	104
Nem igaz, hogy a túlvilági élet hittétele vigaszt nyújt, de még ha vigaszt nyújtana is, akkor sem következnék belőle, hogy igaz	105
Minden vallási elv a képzelet szülötte, a benső vallásosság csak a meggyökeresedett szokás következménye. Isten nem egyéb, mint ábrándkép, s a ráruházott tulajdonságok egymást teszik lehetetlenné	108
Minden vallás olyan kiagyalt rendszer, mely arra való, hogy az ellentmondásokat hittitkok segítségével egyeztessel össze	110
A hittitkok képtelenségek és haszontalanságok, melyek egyedül a papok érdekeit szolgálják	111
Folytatás	111
Folytatás	113
Az egyetemes istennek ki kellett volna nyilatkoztatnia egy egyetemes igazságot	114
Minden vallást nevetségessé tesznek azok az ellentétes és ugyancsak értelmetlen hiedelmek, melyeket a különféle vallások híve hangoztatnak	114
A deisták istene nem kevésbé ellentmondásos, nem kevésbé az ábrándok birodalmába tartozó, mint a teológusok istene	116
Valamennyi isten a vadság korában keletkezett, minden vallás a tudatlanság, a babona, a durvaság antik emlékműve, a modern vallások tulajdonképpen a régi ostobaságok felújításai	118
Minél régebbi és általánosabb valamely vallási nézet, annál gyanúsabb	119
A vallás dolgaiban tanúsított szkepticizmus csak a teológiai elvek felületes, meggondolatlan vizsgálatának lehet a következménye	121
A megcáfolt kinyilatkoztatás	124
Mi a bizonyíték rá, hogy az isten valaha is megmutatkozott az emberek előtt és szólt hozzájuk?	125
Semmi sem bizonyítja a csodák megtörténtét	126
Az isteni jóslatok homolyássága és gyanús eredette	127
Az állítólagos csodák képtelensége	128
A mártírok vére maga is bizonyíték a csodák igazsága és a kereszténységnek tulajdonított isteni eredet ellen	129
A mártírok fanatizmusa, a hittérítők mindig érdekfűtötte lelkesedése egyáltalán nem bizonyítja a vallás igazságot	130
A teológia az értelem és a világosság ellenségévé teszi istenét	132
A hit összeegyezhetetlen az értelemmel, s az értelem előre való a hitnél	132
Mily képtelenek és nevetségesek az olyanok álokoskodásai, akik a hitet fölébe akarják helyezni az értelemnek! Folyton azt hajtogatják, hogy a vallás igazságai fölötte állnak az értelemnek	135
Hogyan kívánhatják meg az embertől, hogy egyetlen szóra higgyen olyan dolgokban, melyek, mint mondják, a legfontosabb számára?	136
A hit csak a gyönge, tudatlan és lusta lelkekben ver gyökeret	137
Az a tanítás, hogy létezik egy vallás, képtelenség, és az államok életében mindenféle zavar forrása	138
Az erkölcsnek és az erénynek egyáltalán nincs szüksége a vallásra	141
A vallás az a fék, amellyel a legkevésbé lehet visszatartani a szenvedélyeket	143
A becsület üdvösebb és hatalmasabb fék, mint a vallás	144
Nyilvánvaló, hogy a vallás nem fékezi meg inkább, mint bármi más, a királyok szenvedélyeit, akik rendszerint kegyetlen és önkényes zsarnok, miként, az isten, kinek állítólag földi képviselői, és akik csak arra használják a vallást, hogy minél inkább elbutítsák bilincsbe vert rabszolgáikat, hogy elkábítsák és könnyebben tönkretegyék őket	145
Hogyan keletkeztt a legképtelenebb, a legnevetségesebb és leggyűlöletesebb bitorlás: "a papok istentől való joga"? Bölcs tanácsok a királyoknak	146
A vallás végezetes politikára, csak féktelen és elfajzott kényurakat meg lealjasodott és szerencsétlen alattvalókat formál	148
A kereszténység csak a zsarnokság révén terjedt el, melynek, mint minden vallás, a legerősebb támasza	149
A vallási elvek egyedüli célja az, hogy örökkévalóvá tegyék a királyok zsarnokságát, s áldozatul dobják nekik a nemzeteket	151
Végzetes dolog elhitetni a királyokkal, hogy amikor a népeknek ártanak, csak istentől kell tartoniuk	153
Egy ájtatos király csapás az országra	154
A vallás pajzsa gyönge védelmet nyújt a zsarnokságnak a népek elkeseredettsége ellen. Egy zsarnok nem más, mint őrült, aki önmagának árt, s aki elaszik a szakadék szélén	156
A vallás elősegíti a fejedelmek tévelygéseit , midőn megszabadítja őket a félelemtől és a lelkifurdalásoktól	157
Milyen a felvilágosult uralkodó?	158
A papság uralkodó szenvedélyei és bűnei. - A papság a vallás állítólagos istenének a segítségével elégíti ki szenvedélyeit és követi el bűneit	159
A papok szélhámossága	161
Miféle rengeteg zavart okoz a vallás, mely bemocskolja az erényt, s elhomályosít minden helyes nézetet, minden szent eszmét	162
Minden vallás türelmetlenül tönkreteszi a jótékonyságot	164
Az államvallás túlzásai	165
A vallás törvényessé nyilvánítja és ezáltal szabadjára engedi a nép vadságát, továbbá igazolja a bűnt, mondván, hogy megfelelhet isten szándékainak	166
Nem igaz, hogy a vallásnak tulajdonított bajok egyedül az emberi szenvedélyek szomorú következményei	167
Semmiféle erkölcsi nem egyeztethető össze a vallási nézetekkel	168
Az Evangélium morálja megvalósíthatatlan	171
Lehetetlenség a szentekből álló társadalom	172
Az emberi természet nem elfajult, a neki ellentmondó erkölcs nem embernek való	173
Jézus Krisztusról, a papok istenéről	175
A bűnbocsánat hittételét a papok érdekében találták ki	176
Az istenfélelem tehetetlen a szenvedélyekkel szemben	177
A pokol gondolata sokkal képtelenebb elmeszülemény, semhogy megakadályozhatná a rosszat	179
A vallási morál és a vallási erények képtelen dolgok, melyek csakis a papok érdekeit szolgálják	180
Mivé válik a keresztény felebaráti szeretet, ha a teológusok tanítják és gyakorolják?	182
A gyónás, a papoknak ez az aranybányája, tönkretette az erkölcs valódi alapelveit	185
Isten létének feltételezése nem szükséges az erkölcs szempontjából	187
A vallás a maga természetfölötti erkölcsével végzetes a népek számára, és ellentétes az ember természetével	189
A vallás és a politika összekapcsolása végzetes következményekkel jár mind a népekre, mind a királyokra nézve	190
Az istenek tisztelete terhes és költséges a nemzetek legtöbbje számára	192
A vallás megbénítja az erkölcsöt	192
A hitbuzgóság végzetes következményei	194
A túlvilági élet feltételezése nem nyújt vigaszt az embernek, s az erkölcs szempontjából sem szükséges	195
Az ateistában több a lelkiismeret, több az indíték a jó cselekedetre, mint a vakbuzgó hivőben	196
Az ateista király előbbre való a nagyon vallásos és nagyon rosszindulatú királyoknál, akikból jócskán láthatunk	198
A filozófia révén megszerzett erkölcs elegendő az erényhez	199
A vallási meggyőződés ritkán befolyásolja az emberek viselkedését	200
A józan ész vallástalanságra és ateizmusra sarkallja az embert, mert a vallás képtelenség, a papok istene pedig rosszindulatú és komor	202
Egyedül a félelem teremti a teistákat és a hivőket	203
Lehet-e, kell-e szeretni vagy nem szeretni istent?	204
Az istenre és a vallásra vonatkozó különféle és egymásnak ellentmondó nézetek azt bizonyítják, hogy az isten és a vallás a képzelet játékának szülötte	206
Istennek - minden vallás alapjának - a létét még senki sem bizonyította be	207
A papok sokkal inkább érdekből cselekednek, mint a hitetlenek	207
A gőg, az önteltség és a szív romlottsága inkább megvan a papokban, mint a hitetlenekben és az ateistákban	208
A balítéletek csak ideig-óráig élnek, egyetlen hatalom sem tartós, ha nem az igazságon, a józan észen és a méltányosságon alapszik	211
Mekkora hatalomban és tiszteletben lenne részük az istenek szolgáinak, ha a józan ész apostolaivá és a szabadság védelmezőivé válnának	212
Mily boldog és nagyszerű forradalom menne végbe a világon, ha a filozófia halála óráján egyáltalán nem érv a hitetlenség ellen	213
Nem igaz, hogy az ateizmus elszakítja a társadalom összes kötelékeit	215
Nem igaz az a szüntelenül hangoztatott nézet, hogy a népnek szüksége van a vallásra	217
A teológia haszontalansága és veszélyei. Bölcs tanácsok a fejedelmeknek	217
A vallás végzetes hatása a népre és a fejedelmekre	219
Folytatás	220
A történelem arra tanít bennünket, hogy minden vallást - a nemzetek tudatlanságát kihasználva - olyan emberek alapítottak, akik arcátlanul az istenség küldötteinek mondták magukat	222
Minden régi és új vallás egymástól kölcsönözte elvont álmodozásait és nevetséges szertartásait	224
A teológia mindig letérítette a filozófiát igazi útjáról	227
A teológia nem magyaráz és nem világít meg semmit, sem az erkölcsi világában, sem a természetben	228
Mennyire béklyóba verte a teológia az emberi szellem erkölcsét, és mennyire akadályozta a felvilágosultság, a józan ész és az igazság előrehaladását	230
Folytatás	231
Nem lehet elég sokszor ismételni és újra meg újra bebizonyítani, hogy mennyire szélsőséges és végzetes a vallás	233
A vallás olyan, mint a Pandora szelencéje, s ez a végzetes szelence nyitva áll	234