Mesevarázs

Előszó

A mesemondás nem újkeletű foglalkozás a gyerekek oktatásának történetében.
Most itt mindenkit arra biztatok, hogy alkalmazza ezt a módszert óvodai foglalkozáson, tanítási órán, vagy tanórán kívüli foglalkozáson, minél gyakrabban, és az eddigiektől talán kicsit eltérő módon is.
Bár sokan úgy gondolják, elveszi az időt a tanítástól, ez csak mese!
A mesemondásra, mesefoglalkozásra fordított idő és energia megtérül a szociális kompetencia és a készségek fejlesztésében. Pótolni lehet az otthonról hozott hiányosságokat, vagy olyasmiket megtanítani játszva, amihez egyébként nehéz munkával jutnánk el, és biztosan nem is kerülne kevesebb időbe.
Ez a kis könyvecske sokféle mesét tartalmaz, amelyeket többségében azonos szempontok, módszerek szerint alkalmazhatunk az iskolában. Az itt használt feldolgozási mód, séma azonban eltér a szokásos tankönyvi feldolgozásoktól, azoknál egyszerűbb, történetcentrikus, játékos, és kevésbé iskolaízű.
Minden esetben a cél az olvasás, az olvasás iránti igény felkeltése, a figyelem erősítése, a történetmesélés és hogy a játék kerüljön előtérbe.
A mesék segítenek az óvodai játékos világtól az iskolás kötöttségek elfogadása közötti átmenetben. Még meséket hallgatnak a gyerekek, még játszanak a mese elemeivel, mozognak is, de már szöveget is figyelnek (amint tudnak olvasni), keresgélnek, társítanak, maguk is gyakorolják a történetmesélést, és átfogalmazhatják mindazt, amit hallottak.
Ugyanakkor néhány mesefeldolgozás el is tér az előző megközelítésektől, módszerektől, metodikáktól, a saját sablonomtól. A mesék feldolgozása sokszor szabályos csapatjátékká alakul, vagy a gyermekek rajzos formában jelenítik meg a mesét, illetve önálló írás - fogalmazás lehetősége kapcsolódik a mesemondáshoz. Máskor pedig drámapedagógiai, vagy szerepjátékos megközelítést alkalmazok (Szóló szőlő, ... A szorgos és a rest lány ). Végül van egy mese, amelynek különösen részletes feldolgozását mellékelem, de még mindig a teljesség igénye nélkül, (A talléros kalap) ezzel, mintegy, mintákat adva, hogy mi minden kapcsolódhat egy meséhez.
Mivel ezt a módszert a gyakorlatban is alkalmaztam, az itt található mesék többségének feldolgozása úgy készült, hogy egy órai foglalkozásra alkalmas.
A mesék között vannak, amelyeket a gyerekek már az óvodából ismerhetnek, és vannak teljesen újak. A legtöbbjük magyar népmese, de vannak mesék klasszikus meseíróktól is, még egy saját mesét is becsempésztem a többi közé. Van aztán verses formájú is a prózai mellett. Vannak könnyebbek és nehezebbek. Minden pedagógus saját belátása szerint válogathat: a csoport igényének, szintjének megfelelően. Ugyanakkor a könyvben használt sémák, módszertani megoldások, bármelyikét más mesékhez is tudja majd alkalmazni az olvasó.
Különösen hasznos lehet ez a megközelítés a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, kevés ismerettel, szókinccsel rendelkező, az iskolát nehezen megszokni tudó gyerekek számára.
Mégis, szívem szerint, minden pedagógusnak ajánlom, hogy válogassanak a mesékből és használjanak fel minél többet. Vissza