Mesélő képeslapok

Fülszöveg

A kincses városról rendre jelennek meg a legkülönfélébb írások, cikkek, tanulmányok, könyvek. Ezek természetes módon nem ugyanazt és nem ugyanúgy akarják láttatni az Olvasóval, hiszen mindenki mást tart kiemelendőnek, fontosnak. Kolozsvár irodalmának megszaporodásával egyre igazabbnak érezhetjük Reményik Sándornak a Szamos-parti régi-új fővárossal kapcsolatos szállóigévé vált mondatát: „Hiszen minden léleknek van valahol a mélyben egy dédelgetett, megsiratott, eltemetett, feltámasztott, ezerszer visszaálmodott Kolozsvárra".
A képzeletbeli városnézés közben nemcsak a város utcái, műemlékei elevenítődnek fel, hanem az egykoron bennük lakott emberek is, mindazok a művészeti, kulturális adalékok, melyek segítségével kirajzolódik dióhéjban Kolozsvár művelődéstörténete. Ahogy haladunk a városnézés során, úgy bontakozik ki mind jobban a bemutatandó félszáz esztendő egymásra épülő folyamata, melynek csúcspontja a századforduló polgárosodása, melyet megalapozott a gazdaság és kiteljesített a kultúra. A város, az épületek, a könyv legfontosabb üzenete: az itt élő nációk nem egyszerűen magyarok, románok, németek, zsidók, örmények vagy más nemzet tagjai, hanem elsősorban kolozsváriak.
Ez a könyv Kolozsvár talán ma is legjobban felidézhető és leglátványosabb időszakának a legszükségesebb, alapvető tudnivalóit igyekezett összegereblyézni. A kitűzött cél elérése érdekében közel kétszáz korabeli képes levelezőlap segít, hogy az irodalmi, mesélő stílus a látvány erejével is hasson. Reményeink szerint így elevenítődik meg az a színes, gazdag világ, amely évszázadokkal ezelőtt szabad királyi, majd pedig a kultúra, a tudás kincses városává, az erdélyi magyar műveltség egyik leggazdagabb tárházává tette a Szamos-parti Athént, Kolozsvárt. Városnéző invitálásunk elsősorban a fiatal nemzedéknek és azoknak szól, akik még nem jártak Erdély szellemi fővárosában, de bízunk benne, hogy egy „bennszülött" is talál magának újdonságot és megjegyezni való fontos adatokat szülővárosáról. Vissza