Mesél az erdő

Fülszöveg

Gál Imre Tamási Áron szülőfalujához közel, a mesék, balladák, mondák földjén született, Csíkpálfalván, a második évezred közepén. Gyermekkorát a Csíksomlyó árnyékában töltötte. Csíkszereda közelsége befolyásolta gyermekkorát, életét. A település becsületes lakói, a természet közelsége, a fenyves erdők, a virágos mezők, a kristálytiszta patakok mindig menedéket jelentettek számára. A székely emberek nyelvhasználata, furfangja kitörölhetetlenül belevésődött lelkébe.
A Csíki havasok nem csak a természet nyújtotta szépségével varázsolta el, de otthont nyújtottak az ott élő állatoknak is. Télen-nyáron az erdőt járta - ha tehette -, figyelte a madarakat, az ott élő állatokat, érdeklődött szokásaikról. Kérdéseire mindig ízes beszéddel kapott választ, amit mind a mai napig megőrzött.
Sorsa úgy alakult, hogy felnőttként elhagyta Székelyföldet, Magyarországra került. Szegeden kezdett el dolgozni, ma úgy mondanánk hátrányos helyzetű gyermekekkel, akik méginkább igényelték a személyes foglalkozást, a meséket. Ezekből az esti mesélésekből ered mesekönyve megírásának ötlete. A sok-sok gyermekkori emléket, az átélt eseményeket egy nyuszicsalád történetében eleveníti meg. Közben olyan tanulságokat fogalmaz meg, amelyek a gyermekeknek személyes példát mutatnak. Megismerkednek az állatok szokásaival, tulajdonságaival, észrevétlenül elsajátítanak néhány jellegzetes székely kifejezést, gyönyörködnek a színes illusztrációkban.
Ajánljuk mesekönyvét mindazoknak, akik szeretik az állatmeséket, kicsiknek és felnőtteknek egyaránt, kívánva, legyen benne sok örömük. Vissza