Mesék az orchideák szigetéről

Fülszöveg

A népek meséit bemutató könyvek kincsestára a "Mladé letá" kiadó jóvoltából újabb meséskönyvvel gyarapodott, mely a virágzó szigetről, az orchideák szigetéről szól. Maga az író, Rudo Moric adta Kubának ezt a szép és találó nevet, amikor látogatásakor keresztül-kasul bejárta az országot, megismerkedett hősi múltjával és jelenével. A sziget őslakóiról, az indiánokról szóló régi mesék és mondák töredékei is eljutottak hozzá, és annyira megtetszettek neki, hogy elhatározta: anyagot gyűjt, és az összegyűjtött motívumokat maga formálja új mesékké. Így születtek meg az orchideák szigetéről szóló mesék: Guanarocáról, a szerencsétlen anyáról, aki kisfia halála miatt, bánatában annyit sírt, hogy könnyeiből tó keletkezett; Jaguáról, Maroyának, a holdnak szép és okos leányáról; Azurináról, a szerencsétlen leányról, aki hiába keresi a tengerben kedvesét, Iasigát; Coanáról, a Hurrikán büszke menyasszonyáról; a lusta és gonosz anyáról, aki nem törődött a gyermekével, és akit a jóság szelleme ezért nagy éjjeli lepkévé, Tataguává varázsolt. A szerző besorolta a mesék közé a Hatuey törzsfőnök fénye című mondát is, mely az indián nép hőséről, Hatueyről szól, aki történelmi alak volt, s történelmi tény az is, hogy máglyán égették meg. Ő testesíti meg az indiánok kiapadhatatlan vágyát a szabadság és függetlenség után, ő a hazaszeretet szimbóluma, nagy tisztelettel övezett nemzeti hős. Az afrikai, angol, belorusz, bolgár, cseh, lengyel, lausitzi szorb, magyar, maori, mongol, német, román, olasz, orosz, svéd, török és ukrán népmesék mellett a gyerekek most újabb szép meséskönyvnek örülhetnek, melynek színes képeit Mária Zelibská rajzolta, aki ugyancsak megismerkedett a virágzó szigettel, Kubával. Vissza