| A mérnöki geodesiáról vagy a felvételről, lejtmérésről és kitűzésről | |
| Általános magyarázatok | 1 |
| Felvétel, lejtmérés és kitűzés | |
| Alaprajz és metszetrajz | |
| Vízszintes sík | |
| Hosszmértékek | |
| Területmértékek | |
| Köbmértékek | |
| A tervek léptékei | |
| Metszetek léptékei | |
| Felvételi módok | |
| A tervbe irandó távolságok, szintek és egyéb adatok | |
| A metszetekre irandó távolságok, fixpont magasságok és egyéb adatok | |
| Főszintpontok | |
| Ellenőrző lejtmérés | |
| A költségvetés és fúrások megjelölése a terven és metszeten | |
| A középvonal mint felvételek alapvonala | |
| Kárejtés a tulajdonon | |
| A következő fejezeteket beosztása | |
| Felmérés lánczczal | 16 |
| Jelek és jelzők | |
| A mérő láncz | |
| Lánczczal mérés lejtőn | |
| A szintre vonatkoztatott átszámítás | |
| Ordináták | |
| Ferde ordináták | |
| Lánczczal mért háromszögek | |
| Állomásvonalokban levő akadályok | |
| Jegyzőkönyv | |
| Lánczczal való felmérés megrajzolása | |
| Háromszögek megrajzolása | |
| Abscissák, ordináták és részletek megrajzolása | |
| Területek felmérése | |
| Felvétel szögméréssel | 33 |
| Felvétel alkalmával használt háromszögtani képletek összeállítása | |
| A theodolit | |
| A theodolit megigazítása | |
| Vízsszintes szögek mérése a theodolittel | |
| Az átfordítható műszerek | |
| A tükörhatod használata felmérésekre | |
| Az iránytű használata felmérésekre | |
| Nagy háromszögelő felmérés | |
| A nagy harántfelmérések | |
| A déllő (meridián) megtalálása | |
| Felrakás és fokrajzolás | |
| A kis léptékben való harántmérés | |
| Felrakás derékszögű összrendezőkkel | |
| A mérőasztal | |
| A lejtmérésről | 72 |
| Metszetvonalok kitűzése | |
| A szintező | |
| A szintmérő lécz | |
| A lejtmérő műszer megigazítása | |
| A lejtmérő műszer használata | |
| A föld görbülete és a sugártörés okozta hibák helyreigazítása | |
| A lejtmérő jegyzőkönyv | |
| A metszet fölrakása | |
| A theodolittal való lejtmérés | |
| Lejtmérés a mérő-asztallal | |
| Lejtmérés légsúlymérővel és hőmérővel | |
| Összefüggés nélküli szintek | |
| A vidék felszinének alakvonásai | |
| Rétegvonalak | |
| A keresztmetszet | |
| A vízszintező | |
| A kitűzésről | 89 |
| Egyenes vonalak kitűzése | |
| Kanyarulatok megjelölése és kitűzése | |
| A kivájás | |
| A vonalak és szintek állandó jelei | |
| Munkametszetek és lejtmérő könyv | |
| A részűk és földszélességek kitűzése | |
| Épületek vagy műépítmények állandó szintjelzői | |
| A földbevágások szintjeinek kitűzése | |
| Tunnelek kitűzése | |
| Mérnöki czélokra szolgáló tengeri fölvételekről | 105 |
| A tárgy meghatározása | |
| Partjelek | |
| Szintjelzők | |
| Szintek törzs-szintjelzői és szintjelzői | |
| Ármérczék | |
| Úszó-állomások meghatározsáa | |
| Mélységkutatások és szintek | |
| A kutatások vonatkoztatása | |
| Az egyenlő mélységek vonalai | |
| Áramlatok | |
| Hullámok | |
| Különféle adatok a terven | |
| Magasságmérés tükörhatoddal | |
| A látókör lehajlása | |
| A tervek másolása, nagyítása és kisebbítése | 113 |
| A másolás | |
| Metszés, kőnyomatás és nyomatás | |
| Rajzoknak kézzel való kisebbítése | |
| Rajzoknak készülékkel való gépi kisebbítése | |
| Terveknek nagyítása | |
| Rajzok kisebbítése fényképezés útján | |
| Szögeknek redukálása az állomások középpontjára | |
| Csillagászati sugártörés | |
| Valamely hely földrajzi szélességét meghatározni | |
| A mérnöki geodesia körébe tartozó irodalmi művek | |
| AZ ÉPÍTŐ ANYAGOKRÓL ÉS SZERKEZETEKRŐL | |
| Az állósság és szilárdság elveinek összefoglalása | 119 |
| A szerkezetekről általában | 119 |
| Szerkezet | |
| Szerkezetrészek, illesztések, gyámok, alapok | |
| Valamely szerkezet egyensúlyához szükséges három föltétel | |
| Állósság, szilárdság és merevség | |
| Az erők egyensúlyára vonatkozó törvények összefoglalása | 121 |
| Erő | |
| Súly-törzsegység | |
| Egy egyenes vonalban ható erők eredője | |
| Egymáshoz hajló erők eredője és egyensúlya | |
| Egy erő szétbontása | |
| Egy ponton át működő bármely számú egymáshoz hajlott erőnek eredője és egyensúlya | |
| Erőpárok eredője és egyensúlya | |
| Párhuzamos erők eredője és egyensúlya | |
| Párhuzamos erők központja | |
| Az egy síkban levő erők bármely rendszerének eredője | |
| Bármely erők rendszerének eredője és egyensúlya | |
| Párhuzamos vetületek vagy átváltozások a statikában | |
| Az elosztott erőkről | 135 |
| Elosztott erők általában | |
| Súly | |
| Fajsúly | |
| Egy test vagy több test rendszerének súlypontja | |
| Súlyokra és súlypontokra vonatkozó példák | |
| Feszülés - annak hatásossága, eredője, központja és nyomatéka | |
| Folyadékok nyomása és egyensúlya | |
| A víznyugvástan elvei | |
| Testek összetett belső feszülése | |
| Elosztott erők párhuzamos vetülete | |
| Surlódás | |
| Kereteknek, lánczoknak, bordáknak és dúczoknak egyensúlya és állóssága | 155 |
| Egyes rúd | |
| Megosztott terhelések | |
| Két rúdból álló keretek | |
| Háromszögű keretek | |
| Sokoldalú keret | |
| Nyilt sokoldalú keret | |
| Sokoldalú keret állóssága | |
| Keretek megfeszítése | |
| A fiókos rácsozat merevsége | |
| Másodrangú és összetett rácsok fiókok | |
| A keret ellenállása valamely keresztmetszeten | |
| A láncz és kötél egyensúlya | |
| Egyensúlyi görbét megközelítőleg megrajzolni | |
| Függőlegesen és egyenletesen megterhelt láncz | |
| Függő hidak | |
| Függő híd ferde rudakkal | |
| Hajlékony kötő behajlása | |
| A lánczvonal | |
| Hajlékony szerkezet súlypontja | |
| Keretek és lánczok átalakulása | |
| Az átalakult lánczvonal | |
| Vonalívek vagy bordák általában | |
| Azok átalakulása | |
| Köralakú borda folyadékszerű nyomásra | |
| Kerülékes bordák egyforma nyomásokra | |
| Félretolt kerülékes borda | |
| Merőleges nyomások bordái. Hydrostatikai ív | |
| Átalakult hydrostatikai vagy geostatikai ív | |
| Bármely alakú ív vagy borda | |
| Csúcsíves borda | |
| Egy tuskó állóssága | |
| Tuskókból álló szerkezetek átalakulása | |
| Az anyagok szilárdáságról általában | 198 |
| Igénybevétel, feszülés, szilárdság, munkateher | |
| A biztonsági tényező | |
| Valamely anyagdarab szilárdságának kisérlet útján való megpróbálása | |
| Szilárdsági együtthatók vagy modulusok | |
| Feszesség vagy merevség, hajlékonyság, modulusaik vagy együtthatóik | |
| Szilárd testek rugalmassága | |
| Rugósság | |
| Rudaknak nyujtás és szakítás iránt való ellenállása | |
| Hengeralakú gőzkazánok és csövek | |
| Gombsüvegek | |
| Vastag oldalú üres henger | |
| Vastag üres gömb | |
| Térfogati tágulás | |
| Térfogati összenyomhatóság | |
| A merevség vagy szilárdság modulusának nagysága | |
| Nyírás és elcsavarodás ellenállása | |
| Az összenyomásnak és közvetetlen zúzásnak való ellenállás | |
| Keresztbentörés okozta zúzódás | |
| Behorpadásnak való ellenállás | |
| A tartóra keresztben működő teher hatása | |
| Példák a tartón keresztben működő terheknek hatásáról | |
| Kettétörés iránti ellenállás | |
| Keresztmetszeti szilárdság | |
| Példák az ellenállás nyomatékára | |
| Egyenlő szilárdságú keresztmetszetek | |
| Egyenletes szilárdságú hosszmetszetek gerendákra nézve | |
| Az öntöttvas-gerendák törés-modulusa | |
| A gerenda súlyának számbavétele | |
| A gerendák hosszának végső határa | |
| A nyíró feszülés eloszlása a gerendákban | |
| A gerendák behajlása | |
| Valamely gerenda legnagyobb magasságának aránya a támaszközhez | |
| A gerenda megrajzolása körül való eljárás összefoglalása | |
| Hirtelenül alkalmazott teher. Gyorsan guruló teher | |
| A tartó rugóssága | |
| A csavarás hatása a gerendára | |
| A hosszú gerendák nyúlása és összehúzódása | |
| Mindkét végén megerősített gerenda | |
| Egyik végén megerősített, és mindkét végén megtámasztott gerenda | |
| Átnyúló gerendák | |
| Gyámfalra támaszkodó szarufa vagy hajlott gerenda | |
| Valamely gerendában a legnagyobb feszülést a behajlásból kiszámítani | |
| Ívborda szilárdsága, merevsége függőleges teher alatt | |
| A földművekről | 289 |
| A földmű szilárdsága és állóssága általában | 289 |
| Általános elvek | |
| Tapadás | |
| Surlódás | |
| Természetes részű | |
| Nehézség | |
| Sziklabevágások oldalai | |
| A laza föld állósságának és nyomásának elmélete | |
| A földművek mérése | 298 |
| Félszélességek és földterületek kiszámítása | |
| A földmű keresztmetszeteinek területszámítása | |
| A földmű térfogatának vagy mennyiségének kiszámítása | |
| A földmű elkészítése | 304 |
| Kutató aknák fúrása | |
| Földművek tömegeinek kiegyenlítése | |
| Ideiglenes kerítések | |
| Vízfogó vezeték | |
| A talaj lenyesése | |
| A bevágás általános művelete | |
| Az alap és lejtők vizének lecsapolása | |
| A földépítés munkája | |
| Padkák | |
| Földcsuszamlások meggátlása | |
| Töltések ülepedése | |
| A földelosztás | |
| Általános eljárás a töltésezés körül | |
| Töltésezés oldaltlejtő talajon | |
| Töltésezés falak fölött vagy közelükben | |
| A töltéseknek víztől való mentesítése | |
| Közlekedési vonal téres síkságon | |
| Lágy talajon álló töltések | |
| A rézsűk egyengetése, televényfölddel való födése és kővel való burkolása | |
| Agyagtapasztó | |
| Kőfejtés és sziklarepesztés | |
| A falazatról | 320 |
| A természetes kövekről | 320 |
| A kövek alkata | |
| A kövek chemiai alkotó részei | |
| Az uralkodó ásványok a kőzetekben | |
| A kövek osztályozása | |
| Kovasavas kövek | |
| Agyagos kövek | |
| Mészkövek | |
| A kövek szilárdsága | |
| A kövek tartósságának kipróbálása | |
| A kő megóvása | |
| A kő terjeszkedése hőség által | |
| A téglákról és más mesterséges kövekről | 333 |
| Téglának való agyag | |
| A téglák gyártása és minősége | |
| Sajtolt téglák | |
| Más mesterséges kövek | |
| A czement-anyagokról | 337 |
| A mészkövek és czementek elemzése | |
| A tiszta vagy fehér vagy zsíros mész | |
| Vízálló (hydraulikus) mész | |
| Természetes czement | |
| A mesterséges czement | |
| A puzzola | |
| Közönséges és mészálló habarcs | |
| Concret és beton | |
| Kevert czement | |
| A habarcs, czement, concret vagy beton szilárdsága | |
| A gipsz (párisi tapasz) | |
| Szurkos czement és concret | |
| A közönséges alapozásról | 346 |
| A közönséges alapozások meghatározása és osztályozása | |
| Szikla-alapzatok | |
| A földben való alapozások elmélete | |
| Alapozás kemény földben | |
| Puha földben való alapozás | |
| Kőfalazat építése | 351 |
| Általános elvek | |
| A falazás osztályozsáa | |
| A tiszta faragott-kő falazat | |
| A kidolgozott réteges kőfalazat | |
| A réteges terméskő-falazat | |
| A közönséges terméskőfal | |
| Faragott koczkakő és réteges zömfalnak terméskővel való háttöltése | |
| Párkányrétegek sé fedőkövek | |
| A fal "hézagolása" | |
| Száraz kőfalak | |
| A kőfalazás munkája | |
| Nagy kövek mozdításához való készülékek | |
| Az építésnél használt műszerek | |
| Falazatmérés | |
| Téglaépítés | 360 |
| Általános elvek | |
| Téglafal-kötések | |
| Abroncskötés | |
| Hézagok rovátkolása | |
| A téglafalazat alapzatrétegei | |
| Párkányrétegek és fedő sorok | |
| A kősarkos téglafalazat | |
| A téglafaltól igénybe vett munkaszükséglet | |
| A téglafal mérése | |
| Ellenfalak és támasztó falak | 363 |
| A falazatok és a téglafal állóssága általában | |
| Függőleges homlokú s vízszintes ágyú gyámfalak állóssága | |
| A gyámfalak állóssága általában | |
| Az egyenesen álló egyenszögű támaszfalak állóssága | |
| Hajlott homlokzata tűmaszfalak állóssága | |
| Egyenlő vastagságú rézsutos falak állóssága | |
| Gyámpillérek | |
| Túlterhelt támaszfal | |
| Támaszfalak szerkesztése | |
| A támaszfalak vas kötői | |
| Támaszfalak gyámjai | |
| Teherfogó ívek | |
| Ellenfalas vízszintes ívek | |
| A kőboltozatok általános alkotásáról | |
| A boltozatok talapzata | |
| Hátfalazás | |
| A téglaboltozatok | |
| Minta-állások használata | |
| A nyomások vonala a boltozatban. Az állósság föltételei | |
| A vonalív és a valóságos boltozat belső ívvonala közti viszony | |
| Az egyensúlyozott vagy átalakult lánczvonal-ívek alkalmazása | |
| A hídrostatikai ív alkalmazása | |
| A geostatikai ív használata | |
| Bármely tervezett boltozat állóssága | |
| Egy negyedkörnél nem kisebb körívek | |
| A meg nem terhelt boltozatgyűrű állóssága | |
| A körnegyednél kisebb körív | |
| A kötő falak | |
| A záró-kő vastagsága | |
| A sugaras rétegű ellenfal | |
| A függőleges ellenfalak | |
| Boltozatpillérek | |
| Bordás boltozatok, ellenfalak és pillérek | |
| Ferde boltozatok | |
| Bordás ferde boltozatok | |
| A kő- és téglaboltozatok szilárdsága | |
| Földalatti boltozatok, tunnelek, áteresztők | |
| A lánczgörbék összrendezőinek és hajlásainak táblázata | |
| Falazásokról szóló jelesebb művek jegyzéke | |
| Az ácsmunkákról | 403 |
| Az épületfáról | 403 |
| Az épületfa alkotása | |
| Az épületfák osztályozása | |
| Tűlevelű fa. Lombosfa | |
| A jó épületfa külső jelei | |
| Fenyőfa példák. Jegyenye-, lucz-, vörös-, Damara (kauri)-fenyő, platán, juhar | |
| Egyéb lombos fák. Gesztenyefa, kőrsifa, szilfa | |
| Egyb lombos fák. Mahagoni fa, "teak"-fa, greenheart | |
| Lombosfák (folytatás). Iron-bark (vasfa), kék gummifa ("bleugum") jarrah | |
| A talaj és éghajlat befolyása a fákra | |
| A vágandó fa kora és a favágás évadja | |
| A természetes és mesterséges szárítás | |
| A fa tartóssága és rothadása | |
| A fa fenntartása | |
| A fa szilárdsága | |
| A fa összehasonlított értéke | |
| Ácsmunkák kötéseiről és megerősítéseiről | 417 |
| Osztályozás és általános elvek | |
| A kötők meghosszabbítása | |
| A gyámok meghosszabbítása | |
| A gerendák meghosszabbítása | |
| A gerendák rárovátolása | |
| A gerendáknak csaplyukakkal való ellátása | |
| Vállas csapok | |
| Oszlop- és gerendakötések | |
| Gyám és kötő kötések | |
| Függő részek | |
| Szegek. Faszegek | |
| Vasszegek és peczkek | |
| Csavarok | |
| Csavarszegek, párnalapok | |
| A vaspántok | |
| A kengyel | |
| Vas kötő-rudak | |
| A vassaruk | |
| Vasból való megerősítések megóvása | |
| Összetett gerendák és bordák | 427 |
| A duczos és fogas összetett gerendák | |
| Hajlított bordák | |
| Szerkesztett bordák | |
| A lemezes bordák | |
| Fakeretekről és gerendákról | 429 |
| Általános megjegyzések a fakeretek egyensúlyáról, állósságáról és szilárdságáról | |
| A fapadozatok | |
| Tetők. Födés és teher | |
| A szarufák és szelemenek | |
| A tetőkötések | |
| A kötő gerendák, gyámgerendák és hajlított gyámok szilárdsága | |
| Hídtartó szerkezetek | |
| Összetett hídtartó szerkezetek | |
| Átlógyámos keretek | |
| A fából való rácstartók | |
| Faívek | |
| Fa-ívtöltők | |
| Fa-ívtartó | |
| Fa-oszlopok | |
| A boltívek szerelő állványai | |
| A fának elcsavarás irátni ellenállása | |
| Az állványoknak homok segítségével való leszerelése | |
| A fémszerkezetekről | 457 |
| A vasról és aczélról | 457 |
| A vas származása és osztályozása általában | |
| A vas tisztátlanságai | |
| Az öntött-vas | |
| Az öntött-vas szilárdsága | |
| Öntvények mérnöki szerkezetekhez | |
| A vert- vagy kovácsolható vas | |
| Aczél és aczélozott vas | |
| A vert-vas és aczél szilárdsága | |
| A vas és aczél rugóssága | |
| A vas rozsdásodása és épségben tartása | |
| A vas kötő szerekről | 477 |
| A szegecsek | |
| Szegek, kapcsok és ékek | |
| Csapszegek és csavarok | |
| A vaskötők, gyámok és gerendák | 480 |
| A vert-vas szerkezetek | |
| A vaskötők | |
| Öntött-vas gyámok és pillérek | |
| Kovácsolt-vas gyámok és oszlopok | |
| Öntött-vas gerendák | |
| Meghosszabbított és keretmű-gerendák | |
| Egyszerű kovácsoltvas-gerendák | |
| Lemez- és szekrénygerendák | |
| Egyszerű kovácsoltvas-gerendák | |
| Lemez- és szekrénygerendák | |
| Nagy csőgerendák | |
| A vastartók felállítása | |
| A szél hatása a csőgerendára | |
| A sima íves vasbordák | |
| A vaskeretekről | 505 |
| Vas-hídpályák | |
| Vastetők | |
| Feszített vastartók | |
| Általános elrendezés | |
| Vas feszített gerendák | |
| Szerkesztésük | |
| Vas ív-tartó | |
| Átlós vas-ívek | |
| Vaspillérek | |
| Függő hidak | |
| A súlynak a teherhez való aránya a vashidakon | |
| Különféle fémekről és ötvözetekről | 546 |
| Ólom | |
| Czink | |
| Czin. Czinötvözet | |
| Vörösréz | |
| Bronz | |
| A vörösréz és czink öntvényei | |
| Az aluminiumos bronz | |
| A vas és aczél szilárdsága | |
| Kovácsolható öntöttvas | |
| Különféle földalatti és vízalatti építményekről általánosságban | 550 |
| A tunnelekről | 551 |
| A tunnelek általában | |
| Az aknák | |
| Az istolyok | |
| Tunnelek száraz és szilárd kőzetben | |
| Száraz, hasadékos sziklában levő tunnelek | |
| Lágy anyagban épülő tunnel | |
| Tunnelkapuk | |
| Vízlecsapolás | |
| Tunnelvájás iszapban | |
| Alapozás fára, vasra és víz alatt | |
| Általános elvek | |
| Vízalatti alapozások | |
| Alapozás fapadlókra | |
| Az alapozás vaspadlókon | |
| Rövid czölöpök | |
| A tartó czölöpök | |
| Csavaros czölöpök | |
| A szádczölöpök | |
| Fa- és vasszekrényes betonalapozások | |
| A vascső-aalpozások | |
| A süllyesztett aknákkal létesített alapozások | |
| Caissonok (szekrények) | |
| Alapozás körüli töltések | |
| Földvájás víz alatt, kotrás és robbantás | |
| A búvárkészülék | |
| Víz alatt való feltöltés és építés | |
| AZ ÖSSZETETT ÉPÍTKEZÉSEKRŐL | |
| A szárazföldi közlekedési vonalakról | 580 |
| A szárazföldi közlekedési vonalakról általánosságban | 580 |
| A munkák általános természete | |
| A vonal és szintek választása | |
| A mértékadó emelkedés | |
| A közutakról | 584 |
| A járóművek ellenállása és mértékadó emelkedések | |
| A közutak kitűzése és alépítménye általában | |
| Szélesség és keresztmetsze | |
| Vízlecsapolás és kerítések | |
| Tört-kavicsos utak | |
| Kőburkolatok | |
| A közutak gyalogjárói | |
| A betonburkolatok | |
| A bitumenos vagy aszfaltos burkolatok | |
| Pallós utak | |
| A faburkolatok | |
| A közuti vasutakról | 592 |
| A közuti kőpálya | |
| A közuti vaspályák | |
| A vasutakról | 593 |
| A járóművek ellenállása vízszintes síkon | |
| Az egész tehernek a tiszta teherhez való aránya | |
| A vonó erő | |
| A vasutak mértékadó emelkedései | |
| A fékek működése | |
| Emelkedések segéderővel | |
| A lokomotivok gyakorolta erő | |
| Kanyarulatok | |
| A vasutak kitűzéséről és alépítményéről általában | |
| Keresztezések | |
| Forgalmi vonalak megváltoztatása | |
| Az ágyazás | |
| A talpak | |
| Sinek és székek | |
| Sinek a vasútnak szekérúttal egy szintben való keresztezésein | |
| A sínvonalak csatlakozása és összekötése. Tolópadok. Fordító korongok | |
| Állomások | |
| Cső-tunnelek | |
| Kilométer-oszlopok | |
| Szintjelzők | |
| Telegráf | |
| A víz gyűjtéséről, vezetéséről és elosztásáról | 633 |
| A víz folyásának elmélete | 633 |
| Víznyomás | |
| Nyomásmagasság | |
| A kiömlés térfogata és középgyorsasága | |
| A legnagyobb és legkisebb gyorsaságok | |
| A szakadatlan folyás általános elvei | |
| A víz surlódása | |
| A nyílásokból kiömlő vízsugát összehúzódása. Kiömlési együtthatók | |
| Kiömlés függőleges nyílásokból, résekből és zsilipekből | |
| A kiömlő tömegnek és a csövek átmérőinek kiszámítása | |
| A csatornák ömléstömege és méretei | |
| Gátokozta duzzasztás | |
| Duzzasztás | |
| Egyenetlen keresztmetszetű folyások | |
| A medencze kiürítésére szükséges idő | |
| A víz megméréséről és megbecsléséről | 655 |
| A víz forrásai általánosságban | |
| Egész és felhasználható esőmennyiség | |
| A folyók víztömegének megmérése és megbecslése | |
| Közönséges víztömeg és áradás | |
| A csövekben való vízfolyás megmérése | |
| A gyűjtő medenczékről | 660 |
| A gyűjtő medenczék czélja és befogadó képessége | |
| A medenczék fekvése | |
| Fakadó terület | |
| A medenczegátok építése | |
| A gyűjtő medenczék tartozékai | |
| Medenczefalak | |
| Tómedenczék | |
| A természetes és mesterséges vízcsatornákról | 669 |
| A vízcsatornák fölvétele és lejtmérése | |
| A vízcsatorna állóssága | |
| Partvédő művek | |
| A folyómedrek javítása | |
| Folyómedrek áthelyezése | |
| A gát | |
| Hidak a folyókon | |
| Mesterséges vezérerek | |
| Vezetékek | |
| Vízvezetők elágazása | |
| Vízvezető hidak | |
| Vízcsövek | |
| Csővonal | |
| Csőaquaductok | |
| A lecsapoló rendszerekről | |
| Általános elvek a földek lecsapolására nézve | |
| A lecsapolás javítását illető kérdések | |
| Oldalvezetékek emésztő képessége | |
| Csatornáknak és ártereknek medenczeként való működése | |
| Folyógátak | |
| Dagálylecsapolás | |
| Víztelenítés szivattyúzással | |
| Városok víztelenítése | |
| A városi főcsatornák | |
| Csővezetékek | |
| A vízzel ellátás rendszereiről | 690 |
| Öntözés | |
| Városoknak vízzel való ellátása | |
| A szükséglet mennyiségének előirányzata | |
| A szükséglet előirányzata tekintettel a nyomó magasságra | |
| Pótlékos víz | |
| A gyűjtő művek | |
| A források | |
| Folyók vízművei. Szivattyúzás | |
| Kutak | |
| A víz tisztasága | |
| Ülepedés és szűrés | |
| Elosztó medenczék vagy városi víztartók | |
| Az elosztó csövek | |
| A víz gyüjtése, elvezetése és elosztása | |
| Szivornyák a dagályvíz levezetésére | |
| A belhajózás érdekében való építkezésekről | 702 |
| A hajózó csatornákról | 702 |
| A hajózó csatornák osztályozása | |
| A vonal és a szintek megválasztása | |
| A vízi út alakja és méretei | |
| Csatornaépítés | |
| Csatorna-aquaductok és álló hidak | |
| Mozgó hidak | |
| Csatornazsilipek | |
| Lejtős síkok csatornákon | |
| Csatornáknak vízzel való ellátása | |
| A folyókon való hajózásról | 711 |
| Nyilt folyó | |
| Csatornázott folyó | |
| A folyók fölött épülő mozgó hidak | |
| Az ár-apályi és tengerparti művekről | 713 |
| A hullámok és az árapály | 713 |
| A rendes hullámok mozgásáról | |
| Az ár-apályokról általában | |
| A nyilt és mély csatornában való dagályhullámok | |
| Az árapály a rövid bejárókban | |
| A hosszú bejárókban való ár-apályok | |
| Az ár-apály hatása a partokra és csatornákra | |
| A tengerparti védő művekről | |
| A sarkantyúk | |
| A földgátaknak | |
| Kőgátak | |
| A hullámtörő | |
| Földfoglalás | |
| Dagálycsatornák és kikötők | 723 |
| Az árapály hatásánka kitett folyók és a tölcsér torkolatok javítása | |
| Az öblítő medencze | |
| A rakodó partfalak | |
| A kikötő gátak | |
| Kikötő medeczék és dokkok | |
| Világító tornyok | |
| Említésre méltó művek | 726 |
| Függelék | 727 |
| Toldalák | 747 |
| Szógyűjtemény | 759 |
Folytatás Microsoft-tal