1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Mérnöki alkotások esztétikája

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 239 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN: 963-05-6899-3
Megjegyzés: A könyv fekete-fehér és színes fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az építés mestersége és művészete a régi korokban teljes egészében az építőmesterek birtokában volt: ők gondoskodtak a kívánt funkció kielégítéséről, a szerkezet állékonyságáról (és általában a... Tovább

Előszó

Az építés mestersége és művészete a régi korokban teljes egészében az építőmesterek birtokában volt: ők gondoskodtak a kívánt funkció kielégítéséről, a szerkezet állékonyságáról (és általában a műszaki kvöetelmények teljesítéséről), ők alakították ki szokások, hagymányok és személyes tehetség alapján az építmény formáját. A funkció, a szerkezet és a forma összhangját tehát egyetlen személy alkotó- és szervezőképessége biztosította, s ez a tapasztalatra és hagyományokra támaszkodhatott.
Ma azonban az épületek többségét nem egyetlen személy tervezi, hanem többféle szakember "team"-je. Történelmi fejlődés eredménye e szétválás, "bifurkáció", ahogyan - épp e könyvhöz írott lektori véleményében - a történész, Hajnóczi Gyula összegezi e folyamatot, amelyet majd könyvünk bevezetőjében néhány esztétikai alapfogalommal együtt ki fogunk fejteni. Jogosan figyelmeztet: "a mérnöki és az építészi 'szakma' eredetileg egy volt és csak az újkorban kezdett szétválni. Elég Vitruviusig visszamenni, akinek traktátusa az akkor építő ember feladatkörét pontosan megadja, ami - teljesen leegyszerűsítve - az építészeti formaismeretektől kezdve a vízvezetékek, utak, kikötők stb. mérnöki feladatain keresztül a hadigépek megszerkesztéséig terjedt. A római hadsereg műszaki alalakulatai, utászok, árkászok építették föl az antik civilizáció Európáját; a római utásztiszt műszerekkel dolgozó hadmérnök volt, és ez volt a reneszánsz és a barokk kor Európájában széltében-hosszában keresett olasz társa is, aki az építés tudományában egyetemlegesen jártas volt, az erődépítésben éppúgy, mint a polgári, 'művészien' megformált épületek emelésében. A szakma bifurkációja a franciáknál kezdődött, az akadémiák idején, az École des Beaux Arts és az École Polytechnique közötti vitákban és eezek rivalizálásában, s vezetett a historizmuson keresztül a Sachilicheit apostolainak rigorozitásáig."
E történelmi utalások már a 19. és 20. század - a modernizáció kora - bonyolultabbá válására is utalnak, arra a folyamatra, amelyben szükségessé válik a szakosodás, s a tervezés és kivitelezése műveleteinek szétválása is. Vissza

Tartalom

Mérnöki mű és műalkotás. Néhány történeti és esztétikai alapfogalom11
Művészet és tudomány11
Mérnöki alkotás és építészet. A történeti megközelítés tanulságai13
A mesterségek születése13
A történelmi fejlődés és műszaki kultúra14
Művészet, mesterség és tudomány a kézművesek világában15
Kézművesség és urbanizáció16
Az építés kezdetei - az ókori Kelet17
Mezopotámia és a városforradalom17
Baibol - Istar-kapu17
Egyiptom-Szakkara18
Görög kultúra és római civilizáció21
A görög építészet formarendje21
Római civilizáció21
A polisz műszaki feltételei22
A római birodalom műszaki világa23
Pont du Gard24
Mérnöki mű és építészet24
A Pantheon25
Maxentius Basilica28
Colosseum28
Római hadi szervezet31
Vitruvius és az építészet32
A stílusok sokfélesége32
Műfaj vagy szakág33
A katedrálisok építőitől az ipari forradalomig35
Hagia Sophia34
Kolostori és városi kultúra36
Szerkesztő módszer és empíria38
Katedrális gótika40
Haditechnika és építészet42
Az építőszervezetek átalakulása43
A képzés átalakulása és a céhek44
Mérnöki létesítmények és a technikai fejlődés44
Reneszánsz és barokk építészet45
Illuzionisztikus térszemlélet46
A San Pietro kupolája és a műszaki tudomány47
A San Pietro székesegyház49
A modernizáció lépcsőfokain53
Építészet és mérnöki tevékenység a korszakváltás idején55
Örökölt mesterségek55
Nyomtatott szakirodalom57
Az akadémiák megalakulása57
A Beaux-Arts stílus és a mérnök-építészet59
Hadmérnökök és a mérnökképzés60
Hazai mérnökképzés61
Találmányok és a technikai átalakulás - A vas évszázada62
A chicagói iskola és a Modern Mozgalom63
Chicagói mgasházak65
A modernizáció kibontakozása és árnyoldalai - a megújulás reménye67
A technikai környezet hatásainak problémái68
Gaudí és a fantázia szabadsága69
Nagy konstruktőrök70
Vasbeton építészet74
A magasházépítés76
Nagytérszerkezetek78
A mérnöki szemlélet megújulása78
Új szellemű együttműködés79
A műfajok saját világa80
Esztétikum és alkotás. Az emberi teljesség igénye83
Művészet és mesterség az esztétikatörténet tükrébe84
Augustinus tanúságtétele84
Arisztotelész84
Platón85
Mimézis, techné és játék86
A Modern Mozgalom racionalizmusa87
Mű és alkotás91
Alkotómunka és személyiség91
A konkrét egyedi forma és az építés92
Gropius a műalkotásról92
Mű és igazság93
Esztétikum mű és érték95
Érzékelés és esztétika95
Az építészet esztétikai lehetőségei95
Az Akropolisz építményei97
A mérnöki mű esztétikai értékforrásai; az intellektuális szépség98
Hartmann az értékekről98
Az esztétikai érték intellektuális forrásai99
Élmény és mű100
Mérnöki alkotások esztétikai kérdései103
A mérnöki alkotások esztétikájáról - általában105
Mi a mérnöki alkotás?105
A funkció, szerkezet és a forma összefüggései108
A mérnöki alkotások jellemző esztétikai sajátosságai109
Rendezettség (109, 2.3-2.18)
Arányosság, jelleg, változatosság (111, 2.19-2.33)
Rendeltetés és megformáltság (114, 2.34-2.59)
I-XIV. Képtábla (2.3-2.59)117
A formaképzés néhány mérnöki lehetősége131
A forma mint az erőjáték kifejezője (132, 2.60-2.67)
Könnyedséget vagy stabilitást sugalló megjelenés (133, 2.68-2.72)
Fantázia, játékosság (134, 2.73-2.77)
Felületképzés, színek (134, 2.78- 2.83)
Kívülre helyezett tartószerkezetek (136, 2.84-2.91)
Építmény és környezet (136, 2.92-2.97)
Összefoglalo megjegyzések (137)
XV-XXV. Képtábla (2.60-2.99)138
Néhány mérnöki építmény, szerkezet és szerkezeti elem esztétikai elemzése149
Vízépítési műtárgyak151
XXVI. Képtábla (3.1-2.18)151
Hidak152
A híd csatlakozása a hídfőhöz (152, 3.5-3.10)
Kéttámaszú gerendák felfektetése közbenső támaszra (152, 3.11-3.17)
Többnyílású folytatólagos hidak (152, 3.18-3.23)
Kétnyílású folytatólagos hidak (152, 3.24-3.31)
Keret- és ívhidak (153, 3.32-3.39)
Esésben lévő hidak (153, 3.40-3.44)
Gyalogoshidak (153, 3.45-3.48)
Kábelhidak (153, 3.49-3.57)
XXVII-XXXV. Képtábla (3.5-3.57)154
Toronyépítmények163
Víztornyok (163, 3.58-3.71)
TV-tornyok (163, 3.72-3.81)
Antennatornyok (164, 3.82-3.91)
XXXVI-XLV. Képtábla (3.58-3.91)165
Különféle szerkezetek175
Kémények (175, 3.92-3.106)
Távvezeték-oszlopok (175, 3.107-3.115)
Gáztartályok (175, 3.116-3.118)
Lépcsők (176, 3.119-3.133)
Lámpaoszlopok (176, 3.134-3.141)
XLVI-LIX. Képtábla (3.92-3.141)177
Térbeli tartószerkezetek problémái191
Héjszerkezetek (4.1-4.16)193
Térbeli rácsok (4.17-4.28)193
Lemezművek (4.29-4.34)193
Kötélszerkezetek (4.35-4.51)193
Ponyvaszerkezetek (4.52-4.61)193
LX-LXXI. Képtábla (4.1-4.61)194
Mérnöki alkotások a környezetesztétika rendszerében207
Formálás, determináció és szabadság - A műfaj belő világa209
A mérnöki alkotás és az épített környezet209
Alkotás és befogadás211
Az alkotó ember: az értékek forrása211
Tudósalkat, művészalkat211
Ízlés és személyiség212
Alkotóképesség és fantázia212
Konvergens és divergens gondolkodás213
A műfaj határai és lehetőségei25
Egyediség, tipológia, különösség215
Műfaji differenciálódás és esztétikai tudatosulás216
Műtárgy és táj217
Szerkezettervezés és alkotói szabadság217
A műfaj és a tarsadalom218
A nyitott mű és a személyesség világa219
Játék és harmónia219
A nyitottság mint poétika219
Determináció és formálás221
Tartalom és forma221
Formajegyek és formavilág221
Cél, funkicó, rendeltetés222
Forma és szerkezet - Külső és belső forma222
A forma mint jel és kifejezés223
Meghatározó alapösszefüggések224
Felismerések és tévutak224
A mérnöki alkotás meghatározó tényezői224
Kurokawa vázlata225
A determinációs lánc hierarchiája226
A műfajok egysége és a formakultúra227
A színek világa227
Formálókészség és csoportmunka228
A környezetkultúra általános emberi jegyei232
A környezet semlegességének igénye231
Illeszkedés és szellemi jegyek231
Hibátlanság, rend és ökonómia232
Többértelműség és véletlen232
Új műértelmezés és szemlélet233
Mérnöki mű és műalkotás235
Válogatott irodalom239
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem