Előszó
Meridiánok: az emberi testet az érrendszerhez hasonlóan behálózó, apró, láthatatlan energiacsatornák, melyekben a chi, másképpen a prána, megint másképpen az életenergia áramlik. Finomfizikai vagy...
Tovább
Előszó
Meridiánok: az emberi testet az érrendszerhez hasonlóan behálózó, apró, láthatatlan energiacsatornák, melyekben a chi, másképpen a prána, megint másképpen az életenergia áramlik. Finomfizikai vagy szellemi vezetők. Összekapcsolják az anyagi és a lelki világot.
"Miként ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe."- írja a Bhagavad-gíta. Igaz ez a versre, a prózára, az írásra, az irodalomra- és igaz ez ezek művelőjére, a szerzőre is, mivel a literatúra legalább annyira színészet, képzőművészet, mint írásmesterség. A költő, az író kaméleon - folyton öltözködik, lélek-ruhákat ölt magára és lélek-ruhákból vetkőzik ki-, s egyben vezető, őrző, csatorna, meridián maga is. írásával minden esetben valamifajta energiát közvetít. Nem pusztán lényétől függetlenül leírja művét, hanem annak szelleme szerint gondolkodik, cselekszik, él, ír. Minőséget képvisel, vállalása van. Fénnyel vagy sötétséggel, netán mindkettővel dolgozik, jelleméből adódóan, beállítódottságától függően, egyénenként és művenként eltérő keveredési arányt felmutatva, jeleket adva Istenből vagy az isteniből. Ahogy Hamvas írja: Minden mű történik valahol..., és a maradandó mű feljebb, beljebb történik, ...s ami benne van, ember és Isten köpött történik.
Vissza