Előszó | 3 |
A nagyságrendi tartományok | |
A térbeli dimenzió és mértékegységének, a méternek története | 5 |
A méter hányadosai | 9 |
A méter többszörösei | 10 |
Nem a méter alapján levezetett hosszmértékek | 10 |
A mérések pontatlansága | 12 |
Kontinuum-diszkontinuum | 13 |
Az anyagi rendszerek | 14 |
A hat "autonóm" nagyságrend | 19 |
Csillagászati méretek | 20 |
Földrajzi méretek | 20 |
Makroszkópos méretek | 20 |
Mikroszkópos méretek | 20 |
Szubmikroszkópos méretek | 20 |
Amikroszkópos méretek | 20 |
A nagyságrendek megismerésének történeti áttekintése | |
Az ember "először néz körül a Földön" | 25 |
A görög kultúra | 28 |
Az ember először utazik körül a Földön | 29 |
A Föld megismerése | 29 |
A földrajzi ábrázolás módja | 35 |
Első bepillantások a szabad szemmel láthatón túlra | 38 |
A heliocentrikus szemlélet | 40 |
A távcső feltalálása | 46 |
A mozgás viszonylagossága | 49 |
A látóhatár kibővül | 52 |
A mikroszkóp feltalálása | 54 |
Newton | 60 |
Behatolás a legkisebb méretek területére | 65 |
A spektroszkópia | 66 |
Az elhanyagolt méretek világa | 73 |
A feloldóképesség | 75 |
Az ultramikroszkóp | 76 |
A Röntgen-mikroszkóp | 78 |
Az elektronmikroszkóp | 79 |
A csillagászati nagyságrend | |
Az égbolt látható képe | 82 |
A Világegyetem építőkövei, méretei és mozgásai | 85 |
A Naprendszer | 85 |
Az állócsillagok | 87 |
A galaktikák | 87 |
A távolságok | 88 |
A csillagtávolságok érzékeltetése | 89 |
Földünk mozgásai | 92 |
A többi égitest mozgása | 95 |
A mozgás mérése | 97 |
A relatív mozgás és a relatív idő, a csillagok helye | 00 |
Az időszemlélet fejlődése | 102 |
Einstein "rendszeridő" fogalma | 103 |
Az aberráció | 106 |
A fénytörés | 108 |
A fénygörbülés | 110 |
A vöröseltolódás | 114 |
Az összeforrott tér és idő | 115 |
A változások és észlelésük | 115 |
A csillagos égnek a múltját látjuk | 116 |
Összefogalás | 119 |
Az atomok nagyságrendje | |
Az "elemi" részecske | 124 |
Az atommodellek | 125 |
A részecskék töltése és tömege | 126 |
Az ionok | 128 |
Az elektronok energiája | 132 |
A Bohr-modell hiányosságai | 133 |
A neutron | 133 |
Az izotópok | 135 |
A neutrinó | 136 |
A pozitron | 138 |
A mezonok és hyperonok | 139 |
A részecskék élettartama | 139 |
Az ősanyag-feltevés | 140 |
A "részecske" jelleg | 142 |
Az energia és a részecske | 143 |
A tömeg és az energia összefüggése | 144 |
Az idő, mint negyedik dimenzió | 148 |
A tömeg és a sebesség összefüggése | 149 |
Az atomenergia | 152 |
A részecske és az energia | 154 |
Kvantummechanika, kvantumkémia | 156 |
A következtetések | 159 |
Amit látni lehet | 160 |
A Wilson-féle ködkamra | 160 |
A spektroszkópia | 164 |
A hidrogén spektruma | 165 |
A részecskék megszámlálása | 172 |
Összefoglalás | 174 |
A kolloidok világa | |
Egy új tudomány megszületése | 178 |
Anyagszociológia | 183 |
Diszperz, difform és átmeneti rendszerek | 183 |
Egyéb rendszerek | 186 |
Az eloszlásmód | 187 |
A halmazállapot | 189 |
Az osztályozás nehézségei | 191 |
Felületfizika | 192 |
A felületi energia | 195 |
Hogyan jut azalma a fára? | 197 |
Az adszorpció | 201 |
Osztályozás a felületek villamos tulajdonsága szerint | 202 |
A felületek morfológiája | 205 |
A kemoszorpció | 206 |
Miért éppen a kolloid mérettartomány? | 207 |
Átmenet az élettelenből az élőbe | 209 |
A bonyolultság | 211 |
Zárószó | 217 |