Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey dokumentumok

Fülszöveg

Kölcsey Ferenc közéleti tevékenységének legnevezetesebb szakasza az 1832-36-i országgyűlés első két éve: 1832 végétől 1834 végéig. Ezért joggal érdemel figyelmet minden, a költő ezekben az években vitt szerepével kapcsolatos dokumentum. Ilyeneket mutat be e kötet is, hozzájárulva Kölcsey munkásságának az eddiginél behatóbb megismeréséhez.
Az 1832-36-os országgyűlést tekinti történetírásunk az első igazi reform-országgyűlésnek. Ezen a diétán kerültek először napirendre azok a reform-javaslatok, amelyek az akkor még hűbéri Magyarország polgári átalakítását célozták.
Már a II. József halálát követő nemesi felbuzdulás létrehozott az 1790-91. évi országgyűlésen 9 reformbizottságot, de ezek munkálatai csak 1830-ban kerültek a nyilvánosság elé.
Az 1790-91. évi 9 bizottság javaslatai alapján indult meg a megyékben 1831-ben a vita a következő diéta elé hozandó reformtervek kérdésében. E vitákban már kiemelkedő szerepet játszott Kölcsey Ferenc, mint a Szatmár megyei haladó ellenzék egyik vezére. Nagy szerepe volt abban is, hogy Szatmár megye kiküldendő országgyűlési követei számára haladó szellemű utasításokat fogadott el. Ezeknek a követ-utasításoknak a megfogalmazója is Kölcsey volt.
Kiváló munkássága és tehetsége elismeréséül 1832-ben Szatmár megye őt választja egyik követéül az országgyűlésre; követtársa először a maradiak jelöltje: Eötvös János, de ő betegeskedése miatt lemond, és a reformpárti Eötvös Mihály lesz helyette a másik követ, aki mindenben együtt halad Kölcseyvel.
A gyűjtemény számos kiadatlan dokumentumot tartalmaz a diétát megelőző mozgalmas megyei küzdelmekről és magában foglalja azokat a jelenségeket is, melyeket Kölcsey és Eötvös küldtek megyéjüknek az országgyűlési tárgyalásokról. Ezek az írások érdekesen egészítik ki ismereteinket reformkorszakunk e forrongó megindulásáról. Vissza