Elmondani az elmondhatatlant

Fülszöveg

Menyhért Anna (1969) a kortárs irodalmi élet ismert szereplője. 2000-2006 között a József Attila Kör elnöke. Versei vezető folyóiratokban jelennek meg. Kritikái széles körben ismertek, tanulmányai pedig, amellett hogy a szűkebb szakmai közegben mérvadónak számítanak, olvasmányos stílusuk és fontos témáik révén a szélesebb olvasóközönséget is megszólítják.
Korábbi kötetei:
„Én"-ek éneke. Líraolvasás, Orpheusz, Budapest, 1998. Egy olvasó alibije. Tanulmányok, kritikák, Kijárat, Budapest, 2002.
Hogyan jelennek meg a személyes traumák egyes élettörténetekben, memoárokban? Hogyan beszélnek irodalmi művek egyéni és kollektív traumákról? Hogyan hatnak az olvasóra a traumákat feldolgozó szövegek? Milyen hatást gyakorolnak a társadalmi traumák az irodalmi és az irodalomtudományos szövegekre? Felfedezhető-e a holokauszt, és magyar viszonylatban a Rákosi-és a Kádár-korszak traumatizáló hatása az irodalmi nyelvnek a 20. század második felében bekövetkező változásaiban? Hogyan válhatnak a... Tovább

Fülszöveg

Menyhért Anna (1969) a kortárs irodalmi élet ismert szereplője. 2000-2006 között a József Attila Kör elnöke. Versei vezető folyóiratokban jelennek meg. Kritikái széles körben ismertek, tanulmányai pedig, amellett hogy a szűkebb szakmai közegben mérvadónak számítanak, olvasmányos stílusuk és fontos témáik révén a szélesebb olvasóközönséget is megszólítják.
Korábbi kötetei:
„Én"-ek éneke. Líraolvasás, Orpheusz, Budapest, 1998. Egy olvasó alibije. Tanulmányok, kritikák, Kijárat, Budapest, 2002.
Hogyan jelennek meg a személyes traumák egyes élettörténetekben, memoárokban? Hogyan beszélnek irodalmi művek egyéni és kollektív traumákról? Hogyan hatnak az olvasóra a traumákat feldolgozó szövegek? Milyen hatást gyakorolnak a társadalmi traumák az irodalmi és az irodalomtudományos szövegekre? Felfedezhető-e a holokauszt, és magyar viszonylatban a Rákosi-és a Kádár-korszak traumatizáló hatása az irodalmi nyelvnek a 20. század második felében bekövetkező változásaiban? Hogyan válhatnak a traumák az irodalom segítségével a történelem részévé, immár tehát múlttá? Milyen viszonyban van egymással trauma és ideológia? Hogyan foglalkozik az irodalomtudomány traumákról szóló szövegekkel? Hogyan segítenek ebben a társtudományok (pszichológia, kulturális antropológia, újhistorizmus, feminista elméletek)? Mi a személyes olvasás?
Trauma és irodalom kapcsolatáról van szó ebben a könyvben, arról, hogy irodalmi szövegek hogyan hoznak létre traumatikus eseményekről történeteket: hogyan foglalják nyelvbe a törést. Vissza