Előszó
A földrajz állandó lakhelyünkkel, a Földdel ismertet meg bennünket s anyagával három főirányban terjed ki.
Először a Földet mint égitestet, mint a mindenségnek egyik tagját tárgyalja, s a Földnek...
Tovább
Előszó
A földrajz állandó lakhelyünkkel, a Földdel ismertet meg bennünket s anyagával három főirányban terjed ki.
Először a Földet mint égitestet, mint a mindenségnek egyik tagját tárgyalja, s a Földnek a világűrben elfoglalt helyzetét, a többi égitestekhez való viszonyát s az ezekből eredő jelenségeket magyarázza meg. Ez a csillagászati vagy mennyiségtani földrajz.
A másik rész a Föld fizikai tulajdonságaival, keletkezésével, anyagával, a belsejében és felületén végbemenő változásokkal, külsejének alakzataival általánosságban foglalkozik; ez a fizikai földrajz.
Végül a leíró, vagy politikai földrajz (földleírás) részletenként ismerteti meg a Föld felületét, külön az egyes területek vizeit, hegyeit, éghajlatát, növény- és állatvilágát, lakosságát, megélhetési- és politikai viszonyait.
A mennyiségtani földrajz szorosan összefügg a csillagászattal s annak alapelemeit foglalja magában; segédtudományai emellett a természettan és a mennyiségtan.
A fizikai földrajz segédtudományai: a geológia (földtan), epirographia (szárazföldek leírása), hydrographia (vízleírás), oceanographia (tengerleírás), orographia (hegyleírás), athmospharologia (légkörtan), meteorologia (időjárástan), klimatológia (éghajlattan), ásványtan, növénytan, állattan, embertan (anthropologia).
A politikai földrajz alapjául a néprajz (ethnographia), a történelem és a statisztika szolgálnak, fajai pedig: az általános földleírás, országleírás (chorographia), helyleírás (topographia), továbbá a kereskedelmi-, közlekedési- és a katonai földrajz.
Vissza