1.060.447

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Mennyiségtan

A líceumok és leánylíceumok III. oszt. számára

Szerző
Budapest
Kiadó: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 160 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Nyomtatta K. M. Egyetemi Nyomda, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

Algebra
A HATVÁNYKITEVÖ ÁLTALÁNOSÍTÁSA.

1. §. Zérus- és negatív kitevőjű hatvány.
1. A hatvány kitevő eddigi értelmezése szerint csak pozitív egész szám lehet. Ugyanis a... Tovább

Előszó

Részlet:

Algebra
A HATVÁNYKITEVÖ ÁLTALÁNOSÍTÁSA.

1. §. Zérus- és negatív kitevőjű hatvány.
1. A hatvány kitevő eddigi értelmezése szerint csak pozitív egész szám lehet. Ugyanis a jelentése a hatvány értelmezése szerint az, hogy az a alapot n-szer kell tényezőül vennünk. Ezt a műveletet azonban csak akkor tudjuk valóságban végrehajtani, ha az n pozitív egész szám, tehát ha az 1, 2, 3, ... . számok valamelyike. Így pl. a4 kiszámítható, mert az a-t 4-szer leírható tényezőként s a szorzást, ha az a értékét megadjuk, valóságban is elvégezhetjük. Az a1 felírásnak is van értelme: az a-t 1-szer kell leírni; igaz, hogy ekkor már nem mondható tényezőnek, mert a tényezők száma valamely szorzatban legkevesebb 2 lehet. Az a1 sem volna képezhető a hatvány definíciója szerint, ha nagyon ragaszkodunk a definíció szavaihoz, mert semmit sem vehetünk 1-szer tényezőül. Amidőn azt írjuk, hogy a1 = a, akkor tulajdonképen megállapodtunk abban, hogy mit jelentsed az 1 hatványkitevő. Ez a megállapodás azonban nem ötletszerű ; a számolásban mutatkozó célszerűsége vezetett erre. Ezt az alábbiakból látjuk... Vissza

Tartalom

Algebra.
A hatványkitevő általánosítása.
1. §. Zérus- és negatív kitevőjű hatvány 3
2. §. Számrendszerek 6
3. §. Tört kitevőjű hatvány. 9
4. §. Irracionális kitevőjű hatvány 15
A logaritmus.
5. §. A logaritmus fogalma 17
6. §. Briggs-féle logaritmusok 22
7. §. Karakterisztika, mantissza 23
8. §. Többjegyű számok logaritmusa 27
Logaritmusos számolás.
9. §. A szorzat logaritmusa 31
10. §. A tört (hányados) logaritmusa 34
11. §. A hatvány logaritmusa 38
12. §. A gyök logaritmusa 41
13. §. A logaritmusos számítás alkalmazásai 46
14. §. A logarléc 51
Exponenciális egyenletek.
15. §. Exponenciális egyenletek 55
Közönséges számtan.
Pénz-számítások.
16. §. Vertpénzek 59
17. §. Magyarország pénzrendszere 61
18. §. A papírpénz 63
19. §. A nevezetesebb államok pénzrendszere 63
20. §. A valuták vétele, eladása 66
Kamatszámítás.
21. §. Alapfogalmak 68
22. §. A kamat kiszámítása 69
23. §. Kulcsszám és kamatszám 73
24. §. Több tőke együttes kamatja 74
25. §. A tőke kiszámítása 76
26. §. A kamatláb kiszámítása 78
27. §. A kamatozási idő meghatározása 79
28. §. Kamatszámítás a takarékbetétek után 81
Váltószámítás
29. §. A váltó.. ----- 84
30. §. A váltóleszámítolás 87
Értékpapír-számítás.
31. §. Az értékpapírok fajai 90
32. §. Értékpapírok, áruk vétele és eladása .. 95
Trigonometria.
Szögfüggvények.
33. §. A trigonometria feladata , 102
34. §. A szögfüggvények értelmezése 102
35. §. A szögfüggvények számértékeinek grafikus meghatározása ... 105
36. §. Néhány szerkeszthető szög szögfüggvényei 109
37. §. A szögfüggvények közötti összefüggések 111
38. §. A pótszögek függvényei 118
39. §. Szögfüggvények táblázata. 122
A derékszögű háromszög megoldása.
40. §. A derékszögű háromszög megoldása 127
41. §. A derékszögű háromszögben adott a két befogó 127
42. §. A derékszögű háromszögben adott az átfogó és az egyik befogó 130
43. §. A derékszögű háromszögben adott az egyik befogó és az egyik szög 133
44. §. A derékszögű háromszögben adott az átfogó és a mellette fekvő szög 136
A ferdeszögű háromszögek megoldása.
45. §. A ferdeszögű háromszögekmegoldása 139
46. §. A szögfüggvények általánosítása 140
47. §. A ferdeszögű háromszögben adott egy oldal és a mellette fekvő két szög 142
48. §. A ferdeszögű háromszögben adott két oldal és a nagyobbik oldallal szembenfekvő szög 147
49. §. A ferdeszögű háromszögben adott két oldal és a közbezárt szög 149
50. §. A ferdeszögű háromszögben adott mind a három oldal 156
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem