Fülszöveg
„Nem csodálom, hogy halálhírével kapcsolatban mindenki a »mennyei riportot« emlegette. Szinte nem csodálnám, ha meg is csinálná ezt a riportot. ( ) Forrón izgatta az élet, minden, amit látni és átélni lehet. A riporter is látni és átélni akar. De egészben látott, mint aki kívülről néz,- valahogyan mindig szemben állt az élet egészével, így nézte az életet, partjaival, határaival és végleteivel. Túl látott rajta, ahogy rendesen nem igen láthat túl, aki egészen benne van. Nemcsak az élet érdekelte, hanem a halál is és az élet összes alternatívái, az idegen, nem emberi életformák, az állati vagy fantasztikus lét minden elképzelhető formája, a lehetséges és lehetetlen túlvilágok."
Babits Mihály Karinthy Frigyesről
Karinthy Frigyest pályáján mindvégig foglalkoztatta az elképesztő teljesítményekre képes huszadik század súlyos arány-tévesztése, hogy tudniillik számtalan dolog tökéletesítésével büszkélkedhet, miközben a végső dolgokban a rettenet, a pusztítás és pusztulás felé menetel....
Tovább
Fülszöveg
„Nem csodálom, hogy halálhírével kapcsolatban mindenki a »mennyei riportot« emlegette. Szinte nem csodálnám, ha meg is csinálná ezt a riportot. ( ) Forrón izgatta az élet, minden, amit látni és átélni lehet. A riporter is látni és átélni akar. De egészben látott, mint aki kívülről néz,- valahogyan mindig szemben állt az élet egészével, így nézte az életet, partjaival, határaival és végleteivel. Túl látott rajta, ahogy rendesen nem igen láthat túl, aki egészen benne van. Nemcsak az élet érdekelte, hanem a halál is és az élet összes alternatívái, az idegen, nem emberi életformák, az állati vagy fantasztikus lét minden elképzelhető formája, a lehetséges és lehetetlen túlvilágok."
Babits Mihály Karinthy Frigyesről
Karinthy Frigyest pályáján mindvégig foglalkoztatta az elképesztő teljesítményekre képes huszadik század súlyos arány-tévesztése, hogy tudniillik számtalan dolog tökéletesítésével büszkélkedhet, miközben a végső dolgokban a rettenet, a pusztítás és pusztulás felé menetel. Neki tehát a túlvilágot, benne túlvilági tükörképünket is meg kellett vizsgálnia. Ezt a képet -írja a Mennyei Riport előszavában - „átnyújtom a magyar olvasónak, aki már megszokta tőlem, hogy olyan kérdéseire válaszolok, amiket nem tett fel".
m
A regény 1937-ben jelent meg, egy másik remeklés ikerpárjaként. Súlyos betegségével az író valóban majdnem a túlvilágra került, ahogy szarkasztikusan megjegyzi: „Könyvem megírása után nagyon hamar személyesen volt módomban a Mennyei Riport tényállításait legalább annyiban ellenőriznem, ameny-nyire egy országról fogalmat kaphat, aki elért egészen a határáig. Miként az Utazás a ko-ponyám körül című regényemben olvasható "
Sorozatunkban:
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa; Az apostol; Útirajzok
Csáth Géza: A sebész (novellák)
Szerb Antal: A Pendragon legenda
William Shakespeare: Hamlet; Lear király; Romeo és Júlia; Szentivánéji álom
Krúdy Gyula: A zsebóra (novellák)
Rejtő Jenő: Csontbrigád
Thomas Mann: Tonio Kröger; Halál Velencében; Mario és a varázsló (kisregények)
Arany János: Toldi; Toldi estéje; Buda halála
Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya; Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak
Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász
y _
Emilé Zola: Germinal
Zrínyi Miidós: Szigeti veszedelem
Karinthy Frigyes: Mennyei Riport
Mihail Bulgakov: Színházi regény
Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya
Móricz Zsigmond: Esőleső társaság (novellák)
Vissza