| Kiadó: | Szépirodalmi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 435 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-15-0412-3 |
| Első rész | |
| El a Földtől! El a Naptól! | |
| A szerző fohászkodik: erőért, a magányosság eltűréséért, az olvasó és a kiadó türelméért. Emlékeztet Bolondóra című regényére, mert még az is elképzelhető, hogy valaki nem olvasta. Repül az űrkuckó. | 9 |
| A szerző az ábarándozást és a merengést tettnek nyilvánítja. Figyelmeztet, hogy a társadalom és a természet ügye alapjában véve közös ügyek. Titanovics vágyódik a Föld után, és zavarba ejti a szabadság új értelmezése. | 24 |
| A szerző tudatja olvasóival, hogy az ember saját életének kérdésében általában nem szokott nagyvonalú lenni. Viola számításaiba hiba csúszik: az űrkuckó megfeneklik az égbolton. Búcsú az élettől. Az ember sehol sem szokhatja meg a halált. | 33 |
| A szerző minden erejét latba veti, hogy hősei életét megmentse, már csak a szerzői honorárium miatt is. Megkezdődik a tudomány és a költészet párharca. A természet törvényei csodákat művelnek, mint általában a materializmus. A kötészet diadala. | 42 |
| Az űr nem űr. A tétlenség nem tétlenség. Hazai falatok és nosztalgia. Kitörés az alagútból. Egy új naprendszer első fényei. Nagy pillanatok: új eposz születik. Figyeljenek! | 58 |
| Második rész | |
| A Bürotomán | |
| A szerző elsőként tudósítja az emberiséget egy új naprendszerről. Tudatja olvasóival, hogy nincs új a nap alatt, csak mindig más. Ami pedig más, az nem mindig új. Mindenki izgatott. A szerző is. Együttesen abban reménykednek, hogy itt végre megtalálják a mindenség értelmét. Leszállás a Bürotománon. Innen adminisztrálják a Földet. Így van, vagy csak mánia? | 69 |
| A szerző megszámlálja az íróasztalokat. Már közel négymilliárd. Viola tapasztalatokat gyűjt. Titanovics egyik ámulatból a másikba esik. Csak az ő költői ösztönei óvják meg barátját attól, hogy elcsússzon a bölcselkedés jegén. Egyre gyanúsabb minden. Rögeszme vagy valóság, amit itt láttak, egyre megy. | 112 |
| Milyen a magyar homoki bor most ez érdekli a szerzőt és hőseit. Megtaláljuk Titanovics Gáspár égi adminisztrátorát is. Mondhatom, furcsa dolgok elébe nézünk! | 121 |
| A szerző elsüti kedvenc tréfáját. Kiderül, hogy az adminisztrátor unatkozik a Bürotománon. Hősinket szeretné rávenni a bolygó elpusztítására. Titanovics hajlandó rendelkezésére bocsátani elektronjait, de cserébe földi barátai és az emberiség boldogságának adminisztrálását kéri. Tovább utaznak. A Fotomán felé. | 126 |
| Harmadik rész | |
| A Fotomán | |
| Megérkezés a Fotománra. Ahol a levegőt enni lehet. A szerző részletesen ismerteti a fotomániak szemét, amely erősen hasonlít a földi fényképezőgépekre, de meglehetős eltéréseket is mutat. Titanovics baljsejtelmei igazolódni látszanak. Valami nem stimmel a Bürotománon. | 147 |
| Néhány szó a fotománi protokollról. Új dimenizók a láthatáron. Tapintatos tájékoztatás a Földről. Aki magyarul tud, nem vész el a világűrben sem. | 158 |
| Amelyből kiderül, hogy más a lajstromozás, mint a tudományos elemzés. Titanovics homocentrikussága folyvást megbillenti Viola tanár úr lelki egyensúlyát. Hotel a Fotománon. Film az ember származásáról. Ádám, Éva és az Ótestamentum. Mindenki téved. | 164 |
| Kötekedés az Ótestamentummal. Eposzi történetünk terebélyesedik. A Fotomán vezére unatkozik. Filozófiai kérdések. Ádám kiváncsisága és impotenciája | 179 |
| A szerző az Édenbe kíséri olvasóit. megjelenik egy gorilla is. Az első szerelmi háromszög keletkezésének hiteles története. Az eposz egyre eposzabb | 197 |
| Az Ótestamentum, a természet és a valóság elemzése könnyedén és hitelesen. A mitológia valóságtartalma sokkal nagyobb, mint hisszük általában. Hallatlan fontos dolgok. Ádám nem szereti az almát. Ábel és Káin, Istenem, de különbözőek! | 208 |
| Őfelsége tovább unatkozik. Nem szereti a naturalizmust. A tudományban a tévedések is fontosak, lehet rájuk építeni. hiteles származástani adatok. Az Úristen is igazán furcsa: neki Ábel rokonszenves. A szerzőnek Káin. Nem ez az egyetlen ellentét kettejük között. | 227 |
| Az alkotók öncélú bruatalitásáról. Káin és Ábel társadalmi szemszögből. A szerző helyreigazítja az Ótestamentumot. A fotománoknak elfogy a türelme. Hőseink menekülni kényszerülnek | 249 |
| Negyedik rész | |
| A Fantasztomán | |
| Amelyből kitűnik, hogy a hazugság nem morális tényező, hanem az ember egyik kifejezési módja. Csak az emberé? A világé. Legkeményebb eszme a rögeszme. A növekedés új törvényei egy új naprendszerben. Titanovics ismét hazavágyik | 261 |
| Az égi határ nyomában. Az azonos dolgok máskéntje. A világ összefüggései újfent ámulatba ejtik Titanovicsot, míg Viola tanár úr nem döbben meg egykönnyen. Közeledünk a Fantasztománhoz. Egy-két szó a rámás csizmáról | 271 |
| Az utasok és a szerző érzékszerveinek működésében beállott változásról. Mennyire nem levegő a levegő. Semmi sem kezdődik, semmi sem végződik. Az ember sehol sem hal meg. Nem mondom, izgalmas felfedezés! | 278 |
| A relativitás sohasem relatív. A fantázia és az algebra azonos eredményekre jut. Hogy hány dimenzió létezik? A szerző sem tudja. Valószínűleg sok. A Fantasztomán természetrajza. Új Éden a világűrben. Titanovics geocentrizmusa újból feléled | 287 |
| Melyben a szerző kifejti, hogy érthető és érthetetlen között nincs komoly különbség. A költő, mint mindig most is racionalista. A tudósban több a poézis. Egy ismeretlen hang. Megjelenik a Fantasztomán ura. Új képzőművészeti lehetőségek. Az emberi szervek fölöslegességéről. A Föld keletkezésének igazi története. | 298 |
| A kollektivitás teteje. A fantáziáról és a valóságról. A gondolat mint anyag és egyéb apróságok. Ebbe még Viola tanár úr is beleszédül. Az individualizmus mint a természet kollektivitása. Az agyvelők államosításának egyik változata | 321 |
| Amelyből kiderül, hogy még egy egyeduralkodó is eltűnhet. Ki lophatta el? Természetesen egy másik egyeduralkodó. Agyvelősök és agyvelőnélküliek háborúja. Jó lesz innen menekülni! Még egy űrhattyú is akad e célra | 333 |
| Ötödik rész | |
| Útban hazafelé Erotomán, Korgomán, Etikomán, Megalomán, Föld | |
| A szerző csak most veszi észre, hogy sok a bolygó. Mennyi mindenről kellene még írnia! Hősei hazavágyódnak, de a kiváncsiság megállítja őket egyik-másik égitesten. Az űrhattyú szágult. Nem csoda: fantázia a motorja, fűtőanyaga az emberi vágy. Néhány szó az Erotománról és arról, hogy a szerelem rugója nemcsak a szaporodás. Furcsa, de így van | 353 |
| Hőseinkre még mindig két nap süt. Kiderül, hogy a világűrben is megéhezhet az ember. A Fantasztomán éléskamrája. Újabb bolygó: a Korogmán. Hogyan lehet üres tóból halat fogni? Csavargóink nem ismernek megoldhatatlan problémát: segítenek a Korgomán lakóin. | 367 |
| Újabb rendkívüli dolgokról hallunk. Kiürül az űrhattyú éléskamrája. Mély összefüggések Lenke ízes főztje és a honvágy között. Az éhség leszállásra kényszeríti utasainkat. Szomorú tanulságok az Etikománon | 381 |
| Az űrhattyú megteszi a magáét: nem hagyja cserben barátainkat. Teljesíti vágyukat: terített asztalt varázsol eléjük. Újabb bolygó. Neve: Megalomán. Ahol mindenki saját maga megörökítésére törekszik. Lakói a halhatatlanság bűvkörében élnek. Úgy látszik, az individuum bölcsessége abban rejlik, hogy elhitetjük magunkkal: érünk annyit, hogy az idő megőrizze emlékünket. | 396 |
| Epilógus | 420 |
Könyvtári könyv volt. A védőborító enyhén kopott, a lapélek kissé foltosak.
Védőborító nélküli példány.
Folytatás Microsoft-tal