1.067.327
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Uj erkölcstan
Budapest
| Kiadó: | Grill Károly Könyvkiadóvállalata |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Tűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 116 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | A Nap ujságvállalat nyomdája - Légrády Testvérek könyvnyomdája nyomása, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A bölcsészet régi, évezredekre nyuló fejlődésében mindeddig csak a gazdagoknak és hatalmasoknak a világ folyásáról való nézeteit fejezte ki. Eredetileg egy közös, vallásos világnézet kapcsolta... TovábbElőszó
A bölcsészet régi, évezredekre nyuló fejlődésében mindeddig csak a gazdagoknak és hatalmasoknak a világ folyásáról való nézeteit fejezte ki. Eredetileg egy közös, vallásos világnézet kapcsolta egybe az összes különféle állásban lévő embereket. Mikor azután a szellemileg magasabban álló néprétegekben a világról és emberről valami önálló gondolkozás kezdett fejlődni, a bölcsészek szükségszerüleg kénytelenek voltak elméleteiket azoknak az előkelő köröknek felfogására alapitani, amelyekhez csaknem kivétel nélkül maguk is tartoztak. Hogyan is gondolhattak volna az ókor büszke bölcsészei, Plátó, az arisztokrata. Aristoteles, egy királyfi nevelője, arra, hogy rendszerükben a rabszolgáknak és alacsonyrendüeknek a világ folyásáról való nézeteiket összefoglalják? És lényegileg hasonló viszonyok hatása alatt igy maradt ez a mai napokig.Természetesen a magasság és mélység közötti ellentét leginkább a jog és erkölcs területén lépett előtérbe; tényleg a bölcsészeti jog- és erkölcstan örök idők óta szertelen egyoldaluság képét mutatja. De a bölcsészet más vidékei: az ismerettan, a metafizika, sőt a természetbölcsészet némely részei is erősen mutatják a nagy ellentét befolyását. A tételek kiválasztása, azoknak tárgyalása, a nehezen érthető előadás minden eddigi bölcsészetre liberális-arisztokratikus bélyeget nyomnak... Vissza
Tartalom
| Bevezetés | |
| A szerző előszava | |
| Az erkölcs, mint a hatalom hatása | |
| A közösségek erkölcse | |
| Erkölcs és hatalom | 1 |
| Az akaratszabadság, mint a hagyományos erkölcs alapja | |
| Megszűnése a társadalmilag fontos cselekvéseknél | |
| Viszonya a jelentéktelen cselekvésekhez | |
| Az erkölcstan lényege | |
| Az erkölcs lényege | 3 |
| Alkalmazkodás a társadalom hatalmi viszonyaihoz | |
| Történelmi személyek | |
| Közönséges emberek | |
| Az erkölcsi világnézet változása | |
| A társadalom hatalmi viszonyai | 7 |
| Állam- és jogrend | |
| A fajok és nemzetiségek | |
| Az egyház | |
| Az élethivatások | |
| A pártok | |
| Mások véleménye a cselekvőről, nevezetesen a közvélemény | |
| E hatalmi viszonyok ellentéte | |
| A hatalmi viszonyok változása | 15 |
| A hatalmi viszonyok és az erkölcsi megitélés változása | |
| Brutus és Cassius, Harmodios és Aristogelton | |
| E változás befolyása a hatalmi tényezőkre | |
| A lelkiismeret | 18 |
| A lelkiismeret lényege | |
| Napoleon lelkiismerete | |
| Törvényes uralkodóházak származékai | |
| A lelkiismeret történelmi feltételezettsége | |
| Közösségi és egyéni erkölcs | 22 |
| Közösségi és egyéni erkölcs | |
| A közösségek fajai | |
| Elválasztás az egyéni érdekektől | |
| Az állatok | 24 |
| Az állatok alárendeltsége | |
| Kizárásuk a társadalom jogi és erkölcsi védelméből | |
| A buddhizmus enyhébb álláspontja | |
| A fajok és nemzetiségek | 27 |
| A faj eszménye | |
| A fajok és nemzetiségek hátrányos befolyása | |
| Eszköz ennek elhárítására | |
| Állam és egyház | 29 |
| Az állam felsőbbsége az egyház fölött | |
| A legfőbb állami hatalom birtokosainak mentessége a hagyományos erkölcsi parancsok alól | |
| A középkori egyház analog helyzete | |
| A hatalom alantasabb birtokosainak helyzete | |
| Társadalmi osztályok és élethivatások | 33 |
| Az osztályoknak az állam alá rendeltsége | |
| Születési és foglalkozási osztályok | |
| A születési osztályok hatalma és erkölcstelensége | |
| Az élethivatások | |
| Az osztályérdekek hatása általában | |
| A pártok | 36 |
| A pártok lényege | |
| A harmincéves háború | |
| A népies pártok | |
| A pártszellem túlhajtásai | |
| Átmenet az egyéni erkölcsre | 38 |
| A közösségek mentessége a hagyományos erkölcsi parancsok alól | |
| E tétel bizonyítása nagy történelmi eseményekkel | |
| Átmenet az egyéni erkölcsre | |
| Az egyéni erkölcs | 41 |
| Akarat és cselekvés | 43 |
| Akarat és cselekvés | |
| A közösségek akarata | |
| Az egyesek akarata | |
| A jóakarat túlbecsülése a vallásokban és a vallásos-bölcsészeti erkölcsrendszerekben | |
| A tisztán emberi erkölcs álláspontja | |
| Az egyéni erkölcs lényege | 46 |
| Különbség a közösségi és egyéni erkölcs között | |
| E különbség alapjai | |
| Az eddigi erkölcsi fogalmak elvetése | |
| Az utódok veszélyeztetése | 49 |
| Az erények és bűnök teljes felsorolásának elvetése | |
| Minmagunk és mások iránti kötelességek | |
| Az öngyilkosság | |
| Kötelességek az utódokkal szemben | |
| A felebaráti szeretet | 52 |
| Az emberek közötti általános viszony áradozó felfogása az erkölcsi rendszerekben | |
| A világvallások helyzete | |
| A keresztény felebaráti szeretet | |
| Ellentmondás az erkölcsi parancsok és a gyakorlat között | |
| A társadalom hatalmi viszonyainak uralma | |
| Konfucius | |
| A hazugság | 56 |
| A hazugság messzeterjedő uralma | |
| Nyilvános és magánhazugság | |
| A politikai hazugság | |
| A vallásos hazugság | |
| A tudományos hazugság | |
| A magánhazugság | |
| A hazugság eredete a társadalom hatalmi viszonyaiban | |
| Kant nézetei | |
| A hamis eskü | 62 |
| A hamis eskü és hamis vallomás | |
| A hamis eskü | |
| A hamis vallomás | |
| A kapzsiság | 65 |
| A kapzsiság a szocialista társadalmi rendben | |
| A munkabér és a munka nélküli jövedelem | |
| A kapzsiság gyönge kifejlődése a megszabott jövedelmű néprétegeknél | |
| Küzdelem a munka nélküli jövedelemért | |
| Küzdelem féktelensége | |
| A szüzesség | 70 |
| A szüzesség megbecsülése a három világvallásban | |
| A regényes szerelem | |
| A közönséges szerelem függősége a társadalom hatalmi viszonyaitól | |
| A gőg | 72 |
| A gőg lényege | |
| A cézári őrület | |
| A gőg a magasabb és középső társadalmi rétegekben, a streberség | |
| Az alsó néposztályok alázatossága | |
| A gőg enyhítése a társadalom demokratizálásával | |
| Az erkölcsi állapotok megjavításáról | 77 |
| Bevezető megjegyzések | 79 |
| Az erkölcsi állapotok megjavulása a társadalom hatalmi viszonyainak változtatásától függ | |
| Magasabb erkölcs prédikálása | |
| E két tényező viszonya az izlamban, a kereszténységben és a buddhizmusban | |
| A keresztény erkölcstan | 82 |
| A vallásalapítók nehéz helyzete | |
| Krisztus figyelembe veszi a társadalom hatalmi viszonyait | |
| Az erkölcstan függősége a hatalmi viszonyoktól általában | |
| Kant erkölcstana | 85 |
| Kant és kora társadalmának hatalmi viszonyai | |
| Általános tanaiban a nép barátja - a részletekre vonatkozó nézeteiben a nép ellensége | |
| Erkölcstan az átlag-ember számára | |
| A túlvilág | 88 |
| A túlvilág a bölcsészetben és a vallásban | |
| A túlvilágról való nézetek politikai jelentőségének tagadása | |
| Az erkölcs kizárólag a társadalom hatalmi viszonyaitól függ | |
| Nietzsche erkölcstana | 91 |
| Az erkölcs egyfajta az európai-amerikai művelődés körében | |
| Mai hatalmi rendünk arisztokratikus jellege | |
| Nietzsche moráljának jellemzése | |
| Nietzsche tévedései | |
| Az erkölcsi állapotok javítása általában | 95 |
| Az erkölcsi élet, mint tömegjelenség, a társadalom hatalmi viszonyainak eredménye | |
| Kivételes természetek | |
| Az erkölcsi állapotok megjavítása a hatalmi viszonyok átalakításával | |
| Ennek céljai | |
| A népoktatás | 98 |
| A népoktatás, mint rendőri intézmény | |
| A népoktatás hiányai a társadalom hatalmi viszonyainak érvényesülése folytán | |
| A hiányok pótlása az u. n. minmagunk iránti kötelességek és az utódok iránti kötelességek tanításával | |
| A politikai hatalmi rend demokratizálása | 101 |
| A közösségi erkölcs alacsony állása | |
| A politikai demokrácia jótékony hatása a közösségi erkölcsre | |
| Az egyéni erkölcsre | |
| A gazdasági hatalmi rend demokratizálása | 104 |
| A szocializmus lényege | |
| Befolyása a közösségi erkölcsre és az egyéni erkölcsre | |
| Közelebbi kapcsolat jog és erkölcs között | |
| A közvélemény szervezése | 107 |
| A közvélemény szervezetlen állapota a jelenkorban | |
| Egy szervezés terve | |
| A magánélet föltétlen elzártságának tagadása | |
| Az erkölcs nagyobb fontossága a szocialista társadalmi rendben | |
| Befejezés | 109 |
| A szocializmus nem dönti romba az erkölcsi rendet | |
| Az erkölcs, a népvallások | |
| A kereszténység - a szocializmus uralma alatt | |
| Kilátás a jövőre |
Menger Antal
Menger Antal műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Menger Antal könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal