Uj erkölcstan

Szerző

Menger Antal

Szerkesztő

Somló Bódog

Fordító

Ormós Ede

Budapest

'Menger Antal: Uj erkölcstan ' összes példány

Kiadó:	Grill Károly Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1907
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	116 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A Nap ujságvállalat nyomdája nyomása.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A bölcsészet régi, évezredekre nyuló fejlődésében mindeddig csak a gazdagoknak és hatalmasoknak a világ folyásáról való nézeteit fejezte ki. Eredetileg egy közös, vallásos világnézet kapcsolta... Tovább

Tartalom

Bevezetés
A szerző előszava
Az erkölcs, mint a hatalom hatása
A közösségek erkölcse
Erkölcs és hatalom	1
Az akaratszabadság, mint a hagyományos erkölcs alapja
Megszűnése a társadalmilag fontos cselekvéseknél
Viszonya a jelentéktelen cselekvésekhez
Az erkölcstan lényege
Az erkölcs lényege	3
Alkalmazkodás a társadalom hatalmi viszonyaihoz
Történelmi személyek
Közönséges emberek
Az erkölcsi világnézet változása
A társadalom hatalmi viszonyai	7
Állam- és jogrend
A fajok és nemzetiségek
Az egyház
Az élethivatások
A pártok
Mások véleménye a cselekvőről, nevezetesen a közvélemény
E hatalmi viszonyok ellentéte
A hatalmi viszonyok változása	15
A hatalmi viszonyok és az erkölcsi megitélés változása
Brutus és Cassius, Harmodios és Aristogelton
E változás befolyása a hatalmi tényezőkre
A lelkiismeret	18
A lelkiismeret lényege
Napoleon lelkiismerete
Törvényes uralkodóházak származékai
A lelkiismeret történelmi feltételezettsége
Közösségi és egyéni erkölcs	22
Közösségi és egyéni erkölcs
A közösségek fajai
Elválasztás az egyéni érdekektől
Az állatok	24
Az állatok alárendeltsége
Kizárásuk a társadalom jogi és erkölcsi védelméből
A buddhizmus enyhébb álláspontja
A fajok és nemzetiségek	27
A faj eszménye
A fajok és nemzetiségek hátrányos befolyása
Eszköz ennek elhárítására
Állam és egyház	29
Az állam felsőbbsége az egyház fölött
A legfőbb állami hatalom birtokosainak mentessége a hagyományos erkölcsi parancsok alól
A középkori egyház analog helyzete
A hatalom alantasabb birtokosainak helyzete
Társadalmi osztályok és élethivatások	33
Az osztályoknak az állam alá rendeltsége
Születési és foglalkozási osztályok
A születési osztályok hatalma és erkölcstelensége
Az élethivatások
Az osztályérdekek hatása általában
A pártok	36
A pártok lényege
A harmincéves háború
A népies pártok
A pártszellem túlhajtásai
Átmenet az egyéni erkölcsre	38
A közösségek mentessége a hagyományos erkölcsi parancsok alól
E tétel bizonyítása nagy történelmi eseményekkel
Átmenet az egyéni erkölcsre
Az egyéni erkölcs	41
Akarat és cselekvés	43
Akarat és cselekvés
A közösségek akarata
Az egyesek akarata
A jóakarat túlbecsülése a vallásokban és a vallásos-bölcsészeti erkölcsrendszerekben
A tisztán emberi erkölcs álláspontja
Az egyéni erkölcs lényege	46
Különbség a közösségi és egyéni erkölcs között
E különbség alapjai
Az eddigi erkölcsi fogalmak elvetése
Az utódok veszélyeztetése	49
Az erények és bűnök teljes felsorolásának elvetése
Minmagunk és mások iránti kötelességek
Az öngyilkosság
Kötelességek az utódokkal szemben
A felebaráti szeretet	52
Az emberek közötti általános viszony áradozó felfogása az erkölcsi rendszerekben
A világvallások helyzete
A keresztény felebaráti szeretet
Ellentmondás az erkölcsi parancsok és a gyakorlat között
A társadalom hatalmi viszonyainak uralma
Konfucius
A hazugság	56
A hazugság messzeterjedő uralma
Nyilvános és magánhazugság
A politikai hazugság
A vallásos hazugság
A tudományos hazugság
A magánhazugság
A hazugság eredete a társadalom hatalmi viszonyaiban
Kant nézetei
A hamis eskü	62
A hamis eskü és hamis vallomás
A hamis eskü
A hamis vallomás
A kapzsiság	65
A kapzsiság a szocialista társadalmi rendben
A munkabér és a munka nélküli jövedelem
A kapzsiság gyönge kifejlődése a megszabott jövedelmű néprétegeknél
Küzdelem a munka nélküli jövedelemért
Küzdelem féktelensége
A szüzesség	70
A szüzesség megbecsülése a három világvallásban
A regényes szerelem
A közönséges szerelem függősége a társadalom hatalmi viszonyaitól
A gőg	72
A gőg lényege
A cézári őrület
A gőg a magasabb és középső társadalmi rétegekben, a streberség
Az alsó néposztályok alázatossága
A gőg enyhítése a társadalom demokratizálásával
Az erkölcsi állapotok megjavításáról	77
Bevezető megjegyzések	79
Az erkölcsi állapotok megjavulása a társadalom hatalmi viszonyainak változtatásától függ
Magasabb erkölcs prédikálása
E két tényező viszonya az izlamban, a kereszténységben és a buddhizmusban
A keresztény erkölcstan	82
A vallásalapítók nehéz helyzete
Krisztus figyelembe veszi a társadalom hatalmi viszonyait
Az erkölcstan függősége a hatalmi viszonyoktól általában
Kant erkölcstana	85
Kant és kora társadalmának hatalmi viszonyai
Általános tanaiban a nép barátja - a részletekre vonatkozó nézeteiben a nép ellensége
Erkölcstan az átlag-ember számára
A túlvilág	88
A túlvilág a bölcsészetben és a vallásban
A túlvilágról való nézetek politikai jelentőségének tagadása
Az erkölcs kizárólag a társadalom hatalmi viszonyaitól függ
Nietzsche erkölcstana	91
Az erkölcs egyfajta az európai-amerikai művelődés körében
Mai hatalmi rendünk arisztokratikus jellege
Nietzsche moráljának jellemzése
Nietzsche tévedései
Az erkölcsi állapotok javítása általában	95
Az erkölcsi élet, mint tömegjelenség, a társadalom hatalmi viszonyainak eredménye
Kivételes természetek
Az erkölcsi állapotok megjavítása a hatalmi viszonyok átalakításával
Ennek céljai
A népoktatás	98
A népoktatás, mint rendőri intézmény
A népoktatás hiányai a társadalom hatalmi viszonyainak érvényesülése folytán
A hiányok pótlása az u. n. minmagunk iránti kötelességek és az utódok iránti kötelességek tanításával
A politikai hatalmi rend demokratizálása	101
A közösségi erkölcs alacsony állása
A politikai demokrácia jótékony hatása a közösségi erkölcsre
Az egyéni erkölcsre
A gazdasági hatalmi rend demokratizálása	104
A szocializmus lényege
Befolyása a közösségi erkölcsre és az egyéni erkölcsre
Közelebbi kapcsolat jog és erkölcs között
A közvélemény szervezése	107
A közvélemény szervezetlen állapota a jelenkorban
Egy szervezés terve
A magánélet föltétlen elzártságának tagadása
Az erkölcs nagyobb fontossága a szocialista társadalmi rendben
Befejezés	109
A szocializmus nem dönti romba az erkölcsi rendet
Az erkölcs, a népvallások
A kereszténység - a szocializmus uralma alatt
Kilátás a jövőre