1.063.119

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A jövő állama

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 209 oldal
Sorozatcím: Szociológiai Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a könyv évtizedekre nyúló tanulmányok gyümölcse s célja az, hogy a szocializmusnak a mai társadalom átalakítására vonatkozó gyakorlati javaslatait egy szabatosan körvonalozott teljes képben... Tovább

Előszó

Ez a könyv évtizedekre nyúló tanulmányok gyümölcse s célja az, hogy a szocializmusnak a mai társadalom átalakítására vonatkozó gyakorlati javaslatait egy szabatosan körvonalozott teljes képben összefoglalja. A szocializmus jogosan vonta elsősorban mélyreható bírálat alá a fennálló társadalmi rendet, mert csak így lehetett szélesebb néprétegeket a társadalmi célok szolgálatában való részvétel számára megnyerni. De ezt a feladatot a XVIII. század eleje óta egy túlnyomóan bíráló jellegű, csaknem áttekinthetetlen irodalom régen megoldotta. Jelenleg, amidőn a szocialista világnézet fokozatosan közeledik a megvalósulás felé, ugyancsak itt az ideje, hogy ennek pozitív, organizatórius oldalát az eddiginél jobban kifejlesszük.
Megkísérlettem a főbb szocialista elméletek történelmi fejlődését fontosabb képviselőikre való hivatkozással legalább legszélsőbb körvonalaikban megvilágítani: a dogmáknak kimerítő történelme ezt a kis könyvet egy több kötetre menő munkává bővítette volna ki. Nagy nehézségekkel járt a válogatás a különböző nemzetek szocialista írói között s egyes esetekben aligha szabadulok meg az önkényesség vádjától. A szocialista irodalom óriási terjedelme, megszerzésének nehézsége, a tudományos előmunkálatoknak csaknem teljes hiánya szolgáljanak mentségemül, ha itt-ott valamit elvétettem.
Ez az új államtan Németországban és más államokban is az uralkodó és művelt osztályokat hozza közelebb a szocialista eszmekörhöz, amelyet ilyen teljességben még sohasem tártak föl. A csaknem kizárólag bíráló szocializmus szükségszerűleg fölidézte széles életkörök ellenszenvét, mert nagyon igaz a régi közmondás, hogy kritizálni könnyű, jobbat csinálni nehéz. A szocialista ideál döntő próbája természetesen csak valamely nagy modern kulturállamban való teljes megvalósulásával következik be. Minthogy azonban ez a könyv az emberi cselekvésnek csak a már ma is ható rúgóit ismeri el, általában a jog és állam hagyományos felfogásából indul ki és a politikai és társadalmi átalakulásnak a világtörténelem folyamán eddig működő eszközeit ajánlja: bizonyos fokig ugyanazt a célt akarja elméleti úton elérni.
Bécs, 1902. július.
A szerző. Vissza

Tartalom

Előszó XI
ELSŐ KÖNYV.
Állam és jog általában.
Első fejezet. Bevezető megjegyzések 3
Az eddigi jogrendek kedvezőtlen irányzata a szegényekkel szemben; kísérletek átalakításukra. A kereszténység. A francia forradalom és következményei.
Második fejezet. Az anarchizmus 5
Összhang az emberi erők szabad játéka következtében: az anarchizmus, Bastiat és Fourier. - Anarchista elemek jogrendünkben. - Az uralkodó és parancsoló állam megszüntetése a szabad szerződések alapján álló szervezet útján. - A régebbi individualisztikus anarchizmus: Godwin, Proudhon, Stirner. - Az újabb kommunisztikus anarchizmus; az élvezeti javak felosztása a munka és szükséglet mértéke szerint. - Az anarchizmus bírálata; nehézségek életbeléptetésénél. - Az anarchizmus alkalmazásánál; szerződési formák hiánya. - A csoportalkotmány hiánya. - Az anarchizmus elemei.
Harmadik fejezet. Az individualista és a szocialista állam 13
Isteni és emberi állam. - Individualista és szocialista állam. - A szocializmus szó eredete. - Az individualista állam lényege. - A szocialista állam (a népies munkaállam) lényege. - A szocialista állameszme kora.
Negyedik fejezet. A szocialista és kommunista állam 18
A szocialista állam célja. - A vagyonjogok átszállása az államra. - A házasság átalakítása nem tartozik a szocialista programmhoz. - Az élvezeti cikkek egyenlősége a kommunista államban. - Az élvezeti cikkek egyenlőtlensége a szocialista államban. - A szocializmus és a
mai jogrend érintkező pontjai.
Ötödik fejezet. A jog és állam keletkezése 22
Jogrendünk épülete. - Az állam keletkezésének történelmi áttekintése. - Organikus felfogás.-Természetjogi felfogás. - E theoriáknak a magánjogra való alkalmazhatatlansága. - Állam és jog keletkezése erőszak útján. - Természetes és elméleti jog.
Hatodik fejezet. Az államok nemzetközi vonatkozásai 27
Nemzetközi viszonyaink hiányai. - A patriotizmus (hazafiság). - Az előkelők, a középosztály és a szegények állásfoglalása a hazafisággal szemben. - A hazafiság és a szocializmus. - A hazafias katona állam és a proletárság. - A gazdasági világállam.
Hetedik fejezet. Az individualista hatalmi állam és a népies munka-állam 34
Hatalmi és munka-állam. - Hatalmi és kultúrcélok a mai kultúrállamokban. - A népies munka-államban. - A hatalmi célok túltengésének veszélye a népies munkaállamban.
Nyolcadik fejezel! A népies munka-állam működő rúgója 39
Az önzés, a mai állam főrúgója.- A népies munkaállamé is. - Különböző szocialista iskolák. - Az emberi ösztönöket a szocializmus nem változtatja meg.
Kilencedik fejezet. Jog és erkölcs 42
Jog és erkölcsiség. - Az erkölcsi szabályok szentesítése a vallásban és közvéleményben. - A vallásos szentesítés gyöngülése. - A közvélemény organizálása, mint az erkölcsi cselekvés rúgója.
Tizedik fejezet. A szabadság eszméje 46
Politikai és gazdasági szabadság. - A politikai szabadság kibővítése a népies munka-államban. - A gazdagok és szegények gazdasági szabadsága. - Ezeknek figyelembevétele a népies munka-államban.
Tizenegyedik fejezet. Az egyenlőség eszméje 49
Törvény előtti egyenlőség. - A gazdasági egyenlőség kivihetetlen volta a népies munka-államban. - Hierarchikus államszervezet. - A differenciálódás mozzanatai. A szülők hivatása, magasabb szellemi kiképzés, választás, kinevezés, sorshúzás. - A gazdasági különbségek csekélysége a népies munka-államban.
MÁSODIK KÖNYV.
A gazdasági élet és a fajfenntartás rendje a népies munkaállamban.
Első fejezet. A közjó és az egyéni érdek 59
A köz- és magánjog. - A közérdek és az egyéni életcélok helytelen felfogása államrendünkben. - E munka rendszere.
Második fejezet. A tulajdon 61
Tulajdon és házasság. - A szocialista közös tulajdon. - A római tulajdonfogalom gyengülése jogrendünkben. - A tulajdon átalakítása a szocializmusban.
Harmadik fejezet. A népies munka-állam dologi joga 63
A tulajdonrendszer erőszakos megalapítása. - A gazdasági viszonyok figyelmen kívül hagyása. - A szocialista dologi jog gazdasági jellege. - Az elhasználható dolgok. - A használható dolgok. - A termelőeszközök. - A magánjogi alárendeltség viszonyai.
Negyedik fejezet. Az elhasználható dolgok 67
Az elhasználható dolgok fogalma. - A magántulajdonnak ezekre vonatkozó fentartása (a használat és rendelkezés joga). - A tulajdon megszerzése. - A birtok.
Ötödik fejezet. A használható dolgok 69
A használható dolgok fogalma - felosztása. - A használat joga. - Lajstromok.
Hatodik fejezet. A termelőeszközök 71
A termelőeszközöd fogalma. - A termelőeszközök magántulajdonának társadalmi jelentősége. - Minden különjog kizárása a népies munka-államban.
Hetedik fejezet. Az elosztás szubjektív rendszerei 73
A mai tulajdon-rendszer és a szocialista elosztási rendszerek. - Szubjektív és objektív elosztási rendszerek. - Ezek viszonya a kommunizmushoz és szocializmushoz. - A szubjektív elosztási rendszer fajai. I. A javaknak önműködő elosztása. II. A javaknak állami elosztása, ennek fogalma; munkakötelezettség. - Jog a létfentartásra. - Külön és egyesített háztartás. - A szükségletek kielégítése mostani és szocialisztikus módjának általános jellege. - Eltérések az elosztás általános típusától. - Fémpénz és munkapénz.
Nyolcadik fejezet. Az elosztás objektiv rendszerei 80
Az elosztás objektív rendszereinek megkülönböztetése a magánjogtól. - Az objektív elosztási rendszerek. III. A teljes munkajövedelemre való jog alapján. IV. A földbirtok közös tulajdona alapján.
Kilencedik fejezet. A kötelmi jog 82
Mai szerződési jogunk hiányai. - A társadalmi munka szervezése parancs és szerződésszerű alárendeltség útján. - Ennek államosítása a népies munka-államban. - A politikai hatalom hasonló államosítása a középkor óta. - Egyes magánjogi kötelmi viszonyok fenmaradása. - Kötelmi viszonyok meg nem engedett cselekményekből.
Tizedik fejezet. Az egyes szerződések 88
I. A bérszerződés szociális átalakítása. - II. Adásvételi és csereszerződés. - Owen Róbert munkacserebankja. - Rodbertus javaslatai. - III. A kölcsönszerződések. - Proudhon népbankja. - IV. A társasági szerződések. - Fourier, Owen, Thomson, az amerikai kommunista községek.
Tizenegyedik fejezet. Az örökösödési jog 93
Az örökösödési jog fontossága a társadalom alakulásában. - Csekélyebb méltatása a szocialista irodalomban. - Az örökösödési jog korlátozása a szubjektív és objektív elosztás rendszereiben. - E korlátozás következményei.
Tizenkettedik fejezet. A házasság 95
Mai házasságunk lényege. - Szocialista átalakító javaslatok. I. A szabad szerelem és a közös házasság. - II. Az állami házasság. - III. A többes házasság. - E javaslatok bírálata. - A férj tartási kötelezettsége hitvesével szemben. - Házassági vagyonjog.
Tizenharmadik fejezet. A szülök és a törvényes gyermekek közötti viszony 104
A törvényes gyermekekre vonatkozó tartás és nevelés kötelezettsége a mai jog szerint. - Eltartásuk és nevelésük a népies munka-államban. - Az ezért járó költség viselése: az anarchisták és szocialisták nézetei. - Malthus törvénye és ennek szocialista ellenzői. - A szülők kötelezettsége a népies munka-államban. - Szocialista javaslatok a túlságos népszaporodás ellen.
Tizennegyedik fejezet. A törvénytelen gyermekek 108
A modern törvényhozás gyönge magatartása a házasságon kívüli nemi érintkezéssel szemben. - A házasságon kívüli elhálás következményei; a különösen jogellenes esetekben büntető megtorlás ; - egyébként az eltartás kötelezettsége. - A terroristák szigorúsága a francia forradalom idején a nemi erkölcstelenség ellen. - A gyámság.
Tizenötödik fejezet. A büntetőjog 111
A hatalmi érdekcsoportok és a büntetőjog. - Az egyes bűncselekmények: I. A személy ellen. - II. A jogrend .ellen; - az állam ellen; - a vagyonjogok ellen; - a családjogok ellen. - A bűncselekmény eltűnése a társadalmi rendből.
Tizenhatodik fejezet. A per 116
Polgári per, büntető és közigazgatási eljárás a mai jogban. - A közigazgatási eljárás alkalmazása a vagyoni és családjogi vonatkozásokra a népies munka-államban. - A törvényes jogsegély fenntartása. - Mindennemű pernek egyetlen eljárásba való összeolvadása.
HARMADIK KÖNYV.
A népies munka-állam szervezete.
Első fejezet. Az állam célja 121
Nincs államcél. - A népjólét, mint államcél. - Az érdekcsoportok, célja. Az államhatalom birtokosaié. - A nemességé. - A középosztályé. - A vagyontalan néposztályoké. - A csoportok céljának átalakulása államcéllá. - A hatalmi célok támogatása az államnak, mint
személyiségnek fölfogásával; - a theokratikus államfelfogás. - A népeknek egymással való kölcsönös fenyegetése útján.
Második fejezet. Az állami főhatalom (szuverénitás) 126
A hatalmi viszonyok átalakulása törvényes szabályokká. - A szuverénitás lényege. - Jogi felfogása. - Fejedelmi és népszuverénitás. - Államszuverénitás. - A szuverénitás erőszakos 'gyakorlása a mai államban. - A szuverénitás gyöngülése a népies munka-államban.
Harmadik fejezet. Az államforma 133
Köztársaság és monarchia a szocializmusban. - A római népek helyzete e tekintetben. - A mai politikai köztársaság. - A germán népek viszonya a kormányformákhoz. - A monarchia szükségszerű változásai.
Negyedik fejezet. A törvényhozó hatalom 137
Törvényhozó és végrehajtó hatalom. - Az anarchizmus és abszolutizmus viszonya a törvényhozáshoz. - Törvénytől nem függő államtevékenység a mai államban. - A népies
munka-államban. - A törvényhozás határai. - A parlamenti kormányrendszer. - A kétkamara-rendszer. - A referendum. - A hadüzenet.
Ötödik fejezet. A végrehajtó hatalom 143
A végrehajtó hatalom : közigazgatás és jogszolgáltatás. - I. Határvonal e kettő között mai jogrendünkben. - II. A végrehajtó hatalom szervezése a népies munka-államiban; rendfentartó és gazdasági hatóságok. - A rendfentartó hatóságok. - A gazdasági hatóságok. - Az anarchizmus és szocializmus álláspontja. - III. Átmenet a népies munka-államra. A bíróságok és közigazgatási hatóságok átalakítása rendfentartó és gazdasági hatóságokká. - Erős végrehajtó hatalom szükségessége.
Hatodik fejezet. A község 150
A világszocializmus. - Az államszocializmus. - A községi szocializmus. - A csoportszocializmus. - A községi szocializmus alkalmazkodása a mai viszonyokhoz. - Előnyei. Község szuverénitás nélkül. - A gazdasági javak kicserélése a szocialista községek között. - Állami és községi illetőség a mai jogban. - A szocialista honpolgárság. - Kilátás
a községi szocializmus jövendő fejlődésére.
Hetedik fejezet. A munkáscsoport 155
Középalakulatok a nagyobb községekben: a kerület és a munkáscsoportok. - A munkáscsoportok szervezete. - A munkáscsoportok demokratikus átalakítása. - Louis
Blanc és Lassalle csoportszocializmusa. - A munkáscsoportok összefoglalása szak szerint a népies munka-államban. - A csoportszocializmusban.
Nyolcadik fejezet. A vallás 159
A társadalom állapota a felvilágosodás kora előtt. - Ez idő óta. - Az államnak a vallás és tapasztalati tudomány közötti ingadozása. - Javaslatok a vallás kiküszöbölésére. - Az észvallás behozatalára. - E tervek kivihetetlensége. - A St.-Simon-féle vallás. - A vallás csekélyebb fontossága a népies munka-államban; - és a tapasztalati világnézlet diadalra jutása ; - de a kinyilatkoztatott vallások üldözése nélkül. - A vallás nem magánügy. - A tapasztalati világnézlet szellemi támogatása. - Ez utóbbi fontossága az államra.
Kilencedik fejezet. Műveltség és tudomány 165
A népnek eszményekre van szüksége. - A történelmi materializmus. - A népnevelés, mint államideál. - Műveltség és szocializmus. - A szakképzettség. - Általános műveltség. - Az általános műveltség egyenlővé tétele; a tananyag egyszerűsítése; - a művelődés intézményeinek gyarapítása útján. - A tudomány művelése. - A hatalom befolyása a tudományra. - Egyoldalú igazság. - Hatalmi viszonyok a népies munka-államban.
NEGYEDIK KÖNYV.
Átmenet a népies munka-államra.
Első fejezet. A modern szociális mozgalom rúgóiról 175
A modern társadalmi mozgalom sajátossága. - Az emberi gondolkodás, akarás, érzés. - Az emberi akarás és cselekvés; inkongruencia ok és akarat között. - A külső okok átváltoztatása személyes indító okokká szellemi tevékenység útján.- Vallás, állam, nemzetgazdaság az emberi cselekvésnek eredeti, egyértékű intézményei. - A vallás. - A hatalmi tényezők túlsúlya a jogban. - E túlsúly egyes esetei. - A hatalmi viszonyok megváltoztatása a jelenlegi vagyontalan néposztályok javára. - Ezen hatalmi viszonyok
további eltolódása.
Második fejezet. A népies munka-állam megalapításának módja 182
Jogi és vallási átalakulások fent és alant. - A kereszténység megalapítása szabad csatlakozás útján. - Hasonló szocialista tervek. - A megalapítás e módja nem alkalmazható a szocializmusra. - A kereszténység terjesztése I. Konstantin óta, mint példa, de az itt alkalmazott erőszak mellőzésével.
Harmadik fejezet. A népies munka-állam létrehozására vonatkozó általános alapelvek 186
Ez alapelvek korlátolt értéke. - I. A népies munkaállam forradalmi úton való megalapításának elutasítása. - II. A központi hatalom túlságos megerősítése nélkül. - III. Közvetlen előnyök nyújtása a vagyontalan néposztályok számára.
Negyedik fejezet. A nagybirtokok kisajátítása 191
A nagybirtok kisajátítása, mint előkészítő lépés a népies munka-államra. - Ez intézkedés előnyei. - A kisajátítás részletei. - Szocialista községek alapítása. - Az ehhez alkalmazkodó politikai rendszabályok.
Ötödik fejezet. Átmenet a népies munka-államra 195
A szocialista és a magán jogrend egymás mellett. - Ez utóbbinak a szocializmusba való átvitele. - 1. A kedvezőbb helyzetben lévő szocialista községek megadóztatása és a még nem szocializált vagyontárgyak összevásárlása. - 2. A szocialista jogrend uralma. - 3. A magánjog átalakítása. - 4. A szocialista életmód kiterjesztése. - A szocialista kormány kedvezése. - A magánjog és szocializmus gyors leszámolása egymással.
Hatodik fejezet. Befejezés 198
A szocialista világnézlet egyoldalú felfogása. - A társadalmi mozgalom mint a hatalom meghódítása. - A proletárság jövendőbeli feladatai.
Bibliográfia 201

Menger Antal

Menger Antal műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Menger Antal könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem