Menekülés a szabadság elől

Előszó

Ez a könyv része egy átfogóbb vizsgálódásnak, amely a modern ember karakterstruktúrájával, valamint a pszichológiai és szociológiai tényezők kölcsönhatásával foglalkozik. A témán hosszú évekig dolgoztam, és befejezéséhez sokkal több időre lett volna szükségem. A politika jelenlegi fejleményei a modern kultúra legnagyobb teljesítményeit, az individualitást és a személyiségét fenyegetik, ami arra kényszerített, hogy felhagyjak a tágabb vizsgálódással. A témának csak egyetlen szeletével foglalkozom, azzal, amelyik döntő fontosságú napjaink kulturális és társadalmi valóságában. Arra a kérdésre keresem a választ, mit jelent a szabadság a modern ember számára. Könnyebb volna a feladatom, ha a karakterstruktúrát elemző befejezett vizsgálatra hivatkozhatnék, mert a szabadság jelentése csak a modern ember karakter-struktúrájának elemzéséből bontható ki. Ennek híján gyakran arra kényszerültem, hogy részeltes kifejtés nélkül csak hivatkozzam bizonyos fogalmakra és következtetésekre, olyanokra, amelyekre csak átfogóbb elemzés adott volna alkalmat. Más alapvető kérdéseket csak futólag vagy egyáltalán nem érintettem. Úgy érzem azonban, hogy a pszichológusnak késlekedés nélkül el kell mondania azt, amivel megkönnyítheti a jelenlegi válság megértését, még akkor is, ha le kell mondania a teljesség igényéről.
Meggyőződésem, hogy nem értékeljük túl a pszichológiát, ha rámutatunk a jelenlegi helyzetet érintő lélektani kérdésfeltevések fontosságára. A társadalmi folyamatok alapvető egysége az egyén - összes vágyával és félelmével, szenvedélyeivel és értelmével, jóra és rosszra való hajlamával együtt. Ahhoz, hogy megértsük a társadalmi folyamatok dinamikáját, meg kell értenünk a személyiségben ható pszichológiai folyamatok dinamikáját is, amiképpen az egyént is csak úgy ismerhetjük meg, ha az őt alakító kultúra összefüggéseiben szemléljük. Könyvem alapvető állítása, hogy az individualizmus előtti világ kötelékeitől megszabadult modern ember, akit e kötelékek egyidejűleg védtek és korlátoztak is, nem tett szert olyan, pozitív értelemben vett szabadságra, amelyben individuális énjét kiteljesíthetné. Más szóval, nem vált lehetségessé értelmi, érzelmi és érzéki adottságainak kifejezése. A szabadság ugyan meghozta a függetlenség és racionalitás adományát neki, de elszigeteltté s ezáltal szorongóvá és tehetetlenné tette. Ez az elszigeteltség elviselhetetlen. A szabadság terhe elől az ember vagy új függőségekbe és alávetettségbe menekül, vagy eljut az individualitásra és egyediségre építő pozitív szabadság megvalósításához. Könyvem ugyan inkább diagnózis, mint prognózis, inkább elemzés, semmint megoldás, eredményei azonban tanulsággal szolgálhatnak cselekedeteinkhez. Mégpedig azért, mert csakis a szabadság előli menekülés okainak megértése teszi lehetővé, hogy harcba szálljunk a totalitárius erők legyőzéséért. Vissza