Mely hív szolgálattyáért Esztendőbéli fizetése lészen

Fülszöveg

Válogatásunk egy kevéssé ismert és eddig föltáratlan iratanyagból, a Felvidéken és a Tiszántúlon is birtokos Dessewffy család XVIII. századi gazdálkodásából ad ízelítőt. E dokumentumok tartalmukat tekintve a következőképpen csoportosíthatók: szerződéslevelek, vármegyei rendeletek, földesúri utasítások, összeírások, uradalmi alkalmazottak elszámolásai, valamint a jobbágyok panaszlevelei.
A közölt anyag különös értékét adja, hogy az 1777-es úrbér rendezés előtti és utáni éveket mutatja be, s képet kapunk a jobbágyszolgáltatásokról éppúgy, mint a jobbágy—földesúr, valamint a tisztviselők viszonyának, életkörülményeinek alakulásáról. A közreadott szövegek ízes magyar nyelvezete pedig nemcsak a szaktudomány, de a magyar történelem iránt érdeklődő minden olvasó számára különleges élményt jelenthet.
Tomisa Ilona (Nikla, 1957) néprajzkutató, 1980-ban végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem-néprajz szakán. 1986-tól a MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Fő... Tovább

Fülszöveg

Válogatásunk egy kevéssé ismert és eddig föltáratlan iratanyagból, a Felvidéken és a Tiszántúlon is birtokos Dessewffy család XVIII. századi gazdálkodásából ad ízelítőt. E dokumentumok tartalmukat tekintve a következőképpen csoportosíthatók: szerződéslevelek, vármegyei rendeletek, földesúri utasítások, összeírások, uradalmi alkalmazottak elszámolásai, valamint a jobbágyok panaszlevelei.
A közölt anyag különös értékét adja, hogy az 1777-es úrbér rendezés előtti és utáni éveket mutatja be, s képet kapunk a jobbágyszolgáltatásokról éppúgy, mint a jobbágy—földesúr, valamint a tisztviselők viszonyának, életkörülményeinek alakulásáról. A közreadott szövegek ízes magyar nyelvezete pedig nemcsak a szaktudomány, de a magyar történelem iránt érdeklődő minden olvasó számára különleges élményt jelenthet.
Tomisa Ilona (Nikla, 1957) néprajzkutató, 1980-ban végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem-néprajz szakán. 1986-tól a MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Fő kutatási területe: a szakrális néprajz tárgyi világa és történeti forrásai, különös tekintettel a 16-18. századi latin nyelvű egyházi forrásokra.
Számos tanulmánya és több önálló kötete jelent meg e témákban: Visitatio Canonica, Az Esztergomi főegyházmegye Barsi főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1647-1674, Bp. 1992. Visitatio Canonica, Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből 1776-1779. Bp. 1997. „ Együtt a processiot járják" Körmeneti zászl Magyarországon. Budapest, 1998. Katolikus egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16-17. század. Bp. 2002.
*r X - Vissza